Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2004-11-01 / 11. szám
14 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2004. november Orbán: Cél a családok biztonságának megteremtése Az adózásban vegyék figyelembe az eltartottak számát Orbán Viktor volt miniszterelnök Dieter Althausszal, Türingia tartományának kormányfőjével, a német Szövetségi Tanács elnökével találkozott ma reggel Budapesten. A Fidesz elnöke a munka mellett többek között a gyermeket nevelő családok támogatásában látja a biztonság megteremtésének lehetőségét. Hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodik Dieter Althaus, a német Bundesrat, azaz az ottani felsőház elnöke. A Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének a meghívására érkezett német politikus ma munkareggelin találkozott Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével.--Közismert, hogy Nyugat-Európában azok a németek értenek bennünket a legjobban, akik az egykori keletnémet területekről érkeznek, hiszen ők is átmentek azon a fájdalmas átalakítási folyamaton, amelyen mi magyarok - mondta a volt kormányfő. Szerinte ezek az emberek értik, mit jelent, ha azt mondja az ember, hogy Magyar- ország 2000-ben érte el a nemzeti össztermék szempontjából azt a szintet, ahol 1989-ben, a rendszerváltás előtt volt. - Egy bizakodó képet vázoltam Magyarország lehetőségeiről, a hangsúlyt arra helyeztem, hogy a kis- és középvállalkozók előtt kell távlatokat nyitni, illetve támogatni azokat az embereket, akik a munka mellett gyermeknevelésre vállalkoznak - közölte. A biztonság a volt miniszterelnök szerint azt jelenti, hogy mindenkinek, aki dolgozni akar, van munkája és otthona.- Igazságtalan, hogy minél több gyermeket nevel ma egy család Magyarországon, annál bizonytalanabb a helyzete- vélekedett. Ezért a költségvetés és az adótörvények vitája során a Fidesz az ő érdekeiket kiemelten kívánja képviselni. A Szövetség elnöke a legnagyobb gazdaság- politikai hibának nevezte azt, hogy az adózásban csak a jövedelmet veszik számításba, és figyelmen kívül hagyják az eltartottak számát. Szerinte ezen az alapon nem lehet berendezni egy élhető, biztonságos Magyarországot.- Mi is a családokat és a középosztályt szeretnénk támogatni, mert ez a réteg biztosítja hosszú távon a társadalomnak az értékeket - mondta a Dieter Althaus a tárgyalás utáni sajtótájékoztatón. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a két párt szorosabb együttműködését tartja szükségesnek. Rámutatott: fontosnak tartják, hogy „akik igent mondanak a családra, igent mondanak a gyermekekre, azok előnyt élvezzenek". Dieter Althaus emlékeztetett: ezt a megkülönböztetést náluk az alkotmányban is rögzítették.(MNO) Ff Őszi harmóniák a kismartoni kastélyban Metz Katalin MNO - Beitta pórusaiba a város a barokk zeneszerző-óriás, Haydn muzsikáját. Lépten-nyomon Haydn-relikviák emlékeztetnek az Esterházy-uradalom főurait negyven éven át szolgáló mesterre. 1766-ban kezdődött Esterházy „Fényes” Miklós majorátusában Haydn keze nyomán a kismartoni és fertődi főnemesi udvar zenei és dalszínházi életének virágkora, amely még a Habsburg-birodalom határain is túlnőtte magát - és tart mind a mai napig. Tesznek róla a kismartoniak. Az 1624-ben az Esterházy család tulajdonába kerülő kastély ma az egész nyáron át tartó ünnepi játékok s kivált a szeptember 9-19. között zajló Haydn-napok parádés helyszíne. A puritán klasszicista küllem és a palota belső, fényűző barokk csillogása láttán nem sejthetjük, hogy eredetileg gótikus vár állt itt a XIII. században, amelyet I. Esterházy Pál, Magyarország nádora építtetett át később. A főúr nevét a magyar zenetörténelem is őrzi Harmonia Caelestis címen ismert egyházi énekgyűjteményének révén, amelynek első kiadása a kastély egyik tárlójában látható. Az impozáns, első emeleti Haydn Teremben annak idején a mester mutatta be Kismartonban szerzett szimfóniáit. A valamikori díszterem, amely ma már a világ egyik legszebb és legjobb akusztikájú koncerttermének számít, az Esterházy-palota ékköve. A háromemeletnyi magas, téglalap alakú szála mennyezeti freskói a XVII. századi Carpo- foro Tencalla kezét dicsérik, s az ókori Apuleius Átváltozások című művének mitológiai jeleneteit ábrázolják. Az oszloposán kiképzett oldalsó falak medailonjain magyar királyok mellképei láthatók, Szent Istvántól I. Lipót császárig. Lépjünk hát végre át a veretes szála küszöbén, s a pódiumon máris föltűnik a világhírű Luzerni Fesztiválvonósok jó kéttucatnyi művészből álló csapata. Az 1956-ban alapított kamarazenekar mindenekelőtt a barokk zenére specializálódott, ám játssza a XX. század azon komponistáinak markáns műveit is, akik épp neki ajánlották opusaikat fennállása majd fél százada alatt. Itt, Kismarton kebelén mi egyebet játszhatnának, mint Haydn 26. d-moll szimfóniáját, s mert az idei évet Bachnak is szentelik az ünnepi játékokon, a német zeneszerző-óriás C-dúr zenekari szvitjét \chim Fiedler vezénylete alatt remekelnek. A Bach-szvit javotte-ját a táncléptek könnyedségével játsszák, a Taydn-szimfónia („Lamentatione”) Adagio-tételében az ígiekkel parolázik az első hegedű és a brácsa a búsan nelodikus párbeszédben. is akkor - a szünet után - jön a csoda, mert évek telnek el, amíg az ember ilyen nagyságrendű művészt hall. A Rósz-
