Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2004-11-01 / 11. szám

2004. november AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 13 Délvidéki kérdések Pataky István Mi jót várhatnak a vajdasági magyarok egy olyan szerb ki­sebbségügyi minisztertől, aki szerint az szítja a gyűlöletet, aki a nemzetközi közvélemény elé viszi a magyarverések ügyét? Kit védelmez valójában a nemzetiségek gondjainak kezelése céljából létrehozott tárca irányítója? A rendőrö­ket, akik látványosan fütni hagyják a tetteseket, s újabban a magyarlakta települések polgármesterei ellen indítanak hadjáratot, vagy a magyarságuk miatt brutálisan megvert, folyamatosan megfélemlített és megalázott fiatalokat? És miért ne lenne a végletekig elfogult Rasim Ljaljic minisz­ter, ha főnökei hasonlóan gondolkoznak a kialakult hely­zetről? Valóban arra van szükség, hogy a miniszterelnök és hű tárcavezetője látogatást tegyen a magyarlakta váro­sokban? Nem merő cinizmus, esetleg provokáció egy ilyen vizit azután, hogy egyetlen helyi rendőrt sem menesztettek állásából a feladatteljesítés elmulasztása, esetleg bűnpárto­lás miatt? Mire elég az érezhetően elkeseredett vajdasági magyar vezetők mindennapos felszólalása, ha pártjaik po­litikai súlya ma már semmit nem jelent a belgrádi játsz­mákban, s ezáltal nincs semmilyen érdek elvárásaik telje­sítésére? Mi jót várhatnak a délvidéki magyarok az anyaországtól, amelynek kormánya a szomszédokkal való harmonikus vi­szonyt kinyilvánítottan mindenek felett álló politikai célki­tűzésnek tekinti? Milyen segítségre számíthattak attól a miniszterelnöktől, aki szerb kollégájának támogató hozzá­állása ellenére is elutasítja a kettős állampolgárságot sürge­tő egységes délvidéki kérést? Maradhat-e csöppnyi remény egy összmagyar fellépésre, ha a frissen bukott magyar kor­mány több mint egy éve halogatja a Magyar Állandó Ér­tekezlet következő ülésének összehívását, azaz meg sem akaija hallgatni a határon túliak elvárásait, segélykérését? Elegendők-e a Belgrádnak címzett külügyminiszteri leve­lek egy olyan ország esetében, ahol alig néhány évvel ez­előtt csak az amerikai bombák tudták megállítani az állami szinten művelt népirtást? Miért nem támogatja az anyaor­szág kormánya a határon túli magyar közösségek autonó­miatörekvéseit, amikor egy nemzeti kisebbség számára csak az önrendelkezés jelenthet garanciát arra, hogy a he­lyi rendőrség állománya és vezetése nem az állam többségi nemzetének sajátos érdekeit szolgálja? Mi jót várhatnak a Szerbiában élő magyarok Európától, amikor az unió meghatározó államait Szlobodan Milose­vics rémuralma idején is a jugoszláv szövetségi köztár­saság egyben tartása foglalkoztatta a leginkább? A brutális délszláv háború lezárása után miért ér többet a vérbosszút emberöltőkön át gyakorló koszovói albán a hátrányos helyzetének javítását politikai eszközökkel szorgalmazó vajdasági magyarnál? Miért kap brüsszeli nyomásra széles körű autonómiát a macedóniai albánság? Csak azért, mert fegyvert ragadott, s „destabilizálta” a térséget? Ez a meg­oldás? Erre várnak a brüsszeli és strasbourgi bőrfotelekből tanácsokat osztogató potentátok? Attól lesz-e európai ál­lam Szerbia-Montenegró, ha kiadja összes háborús bűnö­sét a hágai Nemzetközi Bíróságnak, vagy attól, hogy már csírájában elfojtja a potenciális új háborús bűnösöknek ta­lajt biztosító szélsőséges nacionalizmust? Miért csak akkor számít természetes szövetségesünkek az Egyesült Álla­mok, ha magyar katonai szerepvállalásra van szükség a tá­voli olajmezőkön, de akkor már nem, ha a határon túl élő nemzetrészeinket ért sérelmek megszüntetése érdekében kellene fellépni? Minek kell történnie a Délvidéken, hogy válaszok szüles­senek a kérdésekre? A MÁV bezár 200 pénztárat és leállít 300 vonatot Újabb bejelentés a leépítések után MNO - A MÁV Rt. az idén és jövőre bezárja azokat a személyi pénztárakat, amelyek bevétele az állami támogatással együtt sem fedezi a fenntartás közvetlen költségeit - közölte Vizsy Ferenc, a MÁV Rt. személyszállítási üzletág főigazgatója. Az intézkedésre gazdaságossági megfontolásból kerül sor. Hozzátette: a jegyárusítást a jegyvizsgálók végzik majd a vonatokon - adta hírül a Gazdasági Rádió. Mint ismeretes: a MÁV bejelentett tervei szerint 2007-ig több mint 10 ezer dolgozóját küldi el. Mintegy 200 pénztárat érint országosan a létszám- leépítéssel együtt járó intézkedés - mondta Vizsy. Hozzátette: az intézkedésre azért volt szükség, mert van olyan pénztár, amelynek a bekerülési költsége 3-3,5 millió forintra rúg évente, míg az éves bevé­tele alig több kétezer forintnál. Közölte: a MÁV egyetlen vonalat sem szüntet meg az országban. Vonatjáratok törlését viszont tervezi az állami vál­lalat. A jelenleg napi háromezer személyszállító vonat 10 százalékáról, azaz mintegy 300 vonat megszüntetéséről tettek javaslatot a közlekedési tárcának. A MÁV 119 vonallal rendelkezik, ez az indítvány tehát vonalanként 2,5-3 vonatot jelent. Azon járatoknak a megszüntetését javasolták, ame­lyek kihasználtsága a 10 százalékot sem éri el, s egy-egy járaton húsznál többen nem utaznak. —Franciaország után az osztrákok is támo­gatják azt a magyar kérést, hogy az unió határőrizeti szervének központja Magyarországon legyen - írja a Kurier című osztrák lap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom