Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2004-10-01 / 10. szám

24 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2004. október két, akiktől 1945-ben a Benes-dekrétumok alapján elko­bozták, szlovák kifejezéssel konfiskálták. Ezt a tényt a te­lekkönyvi kivonatból lehet megállapítani. Ebben az eset­ben a visszaigénylési eljárás feltétele az, hogy az igénylő beadványához csatolja a szlovák állampolgársági igazol­ványt. Akik Csehszlovákia területén születtek, azok a volt állampolgárságukat viszonylag egyszerű eljárással felújít­hatják. A föld-visszaigénylési indtványt csak ez év, azaz 2004. december 31-éig lehet beadni, tehát azonnal elkeli kezdeni a szükséges iratok beszerzését és december 31-e előtt a mellékletekkel együtt át kell adni az illetékes járási földhivatalnak. A másik az illetékes járásbíróságon elindí­tandó örökösödési vagy pót-örökösödési eljárás. Szlová­kiában több 10 ezer olyan föld van állami kezelésben, amelynek a tulajdonosai ismeretlen helyen tartózkodnak, és mindmáig nem kérték ki földjeik tulajdonlapját, nem kötöttek bérleti szerződést földjeik használójával - ezeket a földeket nevezik Szlovákiában nevesítetlen földeknek. A tulajdonlap kikéréséhez, illetve az örökösödési eljárás megindításához nem szükséges az állampolgársági igazol­vány. Ezt bírósági eljárással 2005. szeptember 1-ig kell elindítani, az illetékes szlovákiai járásbíróságon. Ameny- nyiben a telekkönyvi kivonatban szereplő tulajdonos még él, nincs szükség örökösödési eljárásra, egyszerűen csak a telekkönyvi kivonatra hivatkozva be kell mutatni a sze­mélyazonosságot igazoló okmányt, és ki kell kérni a tulajdoni lapot. Ez a két eljárás tehát nem tévesztendő össze, az egyik a konfiskált földekre vonatkozik, ez a közigazgatási eljárás, amelyet az ez év december 31-ig lehet indítványozni, a másik pedig a tulajdoni lap kiké­rése, amennyiben a tulajdonos él, vagy az örökösödési el­járás megindítása, amennyiben már a tulajdonosnak már csak az örökösei élnek. —A Csóka tőszomszédságában elterülő Tisza- szentmiklós a többi magyarlakta vagy részben magyar­lakta településhez hasonlóan hivatalosan is visszakapta régi magyar nevét. A falu három ki-, illetve bejáratánál a községi önkormányzat új helységnévtáblákat helyeztetett el. Három helyen összesen hat táblán szerepel a falu szerb (ciril és latin betűs) neve alatt a magyar elnevezés is. Sajnos nem sokáig gyönyörködhettek a falu lakossai és az erre felé átutazók a magyar feliratban, mert mind a hat táblán „ismeretlen” személyek fekete festékkel lefújták, be mázolták a település magyar nevét. Addig, amig a két­nyelvűség megcsúfolásaként a falu magyar neve gyanánt az Ostojievo díszelgett a táblákon, ez a más nemzeti- ségüeket nem zavarta, mihelyt azonban megjelent a Tiszaszentmiklós felirat azonnal bemázolták. Érthetetlen, hogy a vajdaságban egyeseket mennyire irritálja a magyar felirat. Sajnos még mindig sokan vannak azok, akiknek nem tiszta a lelkiismeretük.--Kárpátalját joggal nevezik a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc bölcsőjének. Dolhánál került sor az első kurunc-labac összecsapásra, s Tiszabökény, Tiszaúj- Iak határában vívta első győztes csatáját a Nagyságos Fejedelem. Ma mindkét helyen turulos obeliszk őrzi a ku­ruc kor emlékét. Tizenötödik alkalommal rendezték meg Rákóczi népeinek találkozóját Tiszaújlak és Tiszabökény határában lévő obeliszk tövében. A kuruc kor hangulatát felidéző tárogató-dallamok, az ukrán, a magyar és a ru­szin himnusz elhangzása után Demeter Ervin, a Fidesz parlamenti képviselője mondta az ünnepi beszédet. —Az idén nemzetközivé terebélyesedett az Ezer Székely Leány Napja rendezvény Csíksomlyón. Július 3- án a csíki, székelyföldi hagyományőrző csoportok mellett magyarországi és burgenlandi műkedvelő együttesek is felléptek a seregszemlén. A hagyományokhoz híven a ta­lálkozóra érkezett csoportok - Csíkszentdomonkos, Ká- szonújfalu. Marishévíz, a magyarországi Nagykáta, Szentegyháza, Borzsova és Csíkszentkirály, Tasnádfurdő együttese, valamint a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosai - tagjai szentmisén vettek részt. —Erdély-szerte szaporodnak a népművészeti tá­borok. A néptánctáborok mellé sorra felzárkóznak a tár­gyi népi művészetet, kézművességet népszerűsítő kurzu­sok. Idén második alkalommal bútorfestő tábor zajlik Má- kófalván. Az oktató Kovács Pali Ferenc, a híres, egyben az utolsó mákófalvi bútorfestő. Kovács Pali Ferenc ra­gaszkodik a hagyományokhoz: kék alapra festi a sajátos kalotaszegi motívumokat. —Harminc felső tagozatos és középiskolás fiatal munkálkodik több mint egy hétig Füleken a vár terü­letének tisztításán és a turistautak rendbetételén. Az Oppidum Fülek Polgári Társulás által szervezett és a vá­ros által is támogatott táborba magyarországi és helybéli fiatalok jelentkeztek. Kezük nyomán szemmel láthatóan megváltozott a műemlék képe. A hordaléktól megtisztí­tották a vízelvezető árkokat, kiirtották a középső vár ágyuteraszán lévő kazamatákból a falakat bontó, a meg­maradt romok állagában kárt tevő növényzetet, és elő­készítették a várkápolna feltárásához a terepet. A tá­borban tizenheten töltötték hasznosan a nyári vakációt. * —Kaposvár Európa legvirágosabb városa. Ka­posvár, Somogy megye székhelye a jövőben büszkén viselheti a virágos jelzőt, a várost ugyanis aranyéremmel jutalmazták a hét végén az európai virágos városok és falvak versenyének záróceremóniáján. A 25 ezer európai település versengésének franciaországi díjkiosztóján Ba­latonszárszónak ezüstérmet adományozott a nemzetközi zsűri. Miután a magyar városok virágosítási versenyét ta­valy Kaposvár, a falvakét pedig Szárszó nyerte, az idén e két somogyi település képviselte hazánkat a nemzetközi megméretésen. A magas elismerést a kaposváriak nevé­ben Szita Károly polgármester vette át, a szárszóiak díját pedig Bereck Gyula, a balatoni község első embere hozta haza a franciaországi Aixles-Bains-ből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom