Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2004-10-01 / 10. szám
2004. október AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 23 HATÁRON INNEN - HATÁRON TÚL Szemelvények a Határon Túli Magyarok Hivatala közleményeiből--A könyvhéten Budapesten bemutatták a „Horgony és vitorla” című inteijúkötetet (Válasz Kiadó, Budapest), amelyben Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök Jezsó Ákos újságírónak vall életéről, a kettős elnyomás éveiről, Szent László király és Európa, valamint a vallásos hit és a politika viszonyáról. Tempfli József magyarázatában a horgony a szülőföldön maradást, a vitorla pedig az elvándorlást jelenti. „Tempfli Józsefnek elkobozhatatlan kincsei vannak...” -- úja a kötet előszavában Beke György író: „A szelídség, az alázat, a hűség és állhatatosság püspöke. Földműves szülőktől a sok szereteten mívül mélységes hitet és a munka szere- tetét kapta.” —Idén immár tizenegyedik alkalommal került sor a kanadai Rákóczi Alapítvány által szervezett és finanszírozott Magyarságismereti Mozgótábor rendezvényére. Az alapítvány egyik fő célja minél több magyar fiatal nemzeti öntudatát erősíteni a magyar történelem és kultúra részletes bemutatásával. Idén június 26-a és július 12- e között rendezték meg a tábort, amelyen közel 150 határon túli magyar fiatal vett részt. A fiatalok számára élmény volt az ópusztaszeri Feszty-körkép, az aggteleki csepkőbarlang, Pannonhalma, Mohács, Székesfehérvár, Tihany, Debrecen, Eger és Sopron. Az utolsó három napot Budapesten töltötték. —Máramarosszigeten immár negyedik alkalommal szervezték meg a szórvány-kórustalálkozót. Szilágyi János szigeti katolikus esperes szerint Máramarossziget valóban egy sziget. A maroknyi magyarságot ukrán és román tenger veszi körül. Zahoránszky Ibolya, a Hollósy Simon Müvellődési Egylet vezetője kifejtette: a márama- rosi magyarságra jellemző az alkalmazkodás a román többségű környezethez, nincsenek magyar iskolák, templomok is alig, és egyre több magyar családban románul folyik a mindennapi csevegés is. A legtöbb énekkarvezető elmondta, többnyire ennek a találkozónak köszönhetően jöttek létre a helyi kis kórusok, és szintén ez az esemény tartja bennük a lelkesedést. Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség elnöke elégedetlen volt, mivel teljes mértékben hiányoznak a hagyományosan magyar énekek, kórusművek. Sokan vannak viszont, akik szerint az a legfontosabb, hogy valamivel betudják csábítani a fiatalokat a templomba, így legalább itt magyar szót hallanak. A környéken már többnyire fakultatív magyar oktatás folyik. Borsabányán kénytelenek román nyelvű misét is tartani, mert a fiatalok már nem igazás értenek magyarul. Elöregedés jellemzi a várost, a helyi lakosságból mintegy 12-15 ezren külföldön próbálnak érvényesülni. Aknasuhatagon is egyre kevesebb a magyar gyermek. Az iskolában van olyan évfolyam is, amelyen egyetlen magyar gyermek tanul, pedig a helyi lakosság mintegy 20 százaléka vallja magát magyarnak. Magyar nyelvet csupán fakultatív órákon oktatnak, ezért fontosak a hittanórák, valamint a szintén a templomban folyó kóruspróbák. Felsővisón a fiatalok már alig beszélnek magyarul, nagy az elvándorlás. A máramarosi régióban máig a máramarosszigeti magyar gimnázium megalakulása jelentette a legnagyobb előrelépést. —Az utóbbi tizenöt évben, vagyis az 1989-es változások után számos mátyusföldi (Felvidék) faluban felújították a tamplomot/templomokat, vagy legalábbis alapítványi, minisztériumi, magyarországi stb. támogatást próbáltak szerezni ilyen célra. Ám az, hogy a felújítást egy magán személy - ráadásul kanadai állampolgár - finanszírozza, ritka dolog. A felsőszéli római katolikus templom esetében most ez történik. Gyurcsy Béla bátyjával. Imrével az 1950-es évek elején emigrált Kanadába, miután kuláknak minősítették és kiűzték a szülőházából. Több mint övenév távlatából sem tud megfeledkezni az akkori eseményekről és a jogtalanságról, ám a szívében máig él a szülőföld, a szülőfalu iránti szeretet. Olyannyira, hogy felajánlotta: finanszírozza a felsőszeli templom külső rekobtrukcióját. „Az önzetlen segítség nélkül számunkra abszolút lehetetlen lett volna ekkora munkába belefogni” - mondta Lengyel Sándor plébános. Azt is ő árulta el, hogy amikor Gyurcsy Béla édén tavasszal itthon járt, akkor ajánlotta fel a felsőszeli egyháztanács tagjainak, hogy anyagilag támogatná a templom külső felújítását. A kivitelező céget ő maga választotta ki, és azt is kikötötte, milyen munkálatokra költhetik a pénzt. „Először csak a tető felújításáról és a falak szigeteléséről volt szó, de figyelmeztettük őt, nem lenne szerencsés, ha most csak a tetőt cserélnénk ki. Ha ugyanis később a torony külső vakolatát is szeretnék felújítani, ahhoz az álványzat csak úgy állítható fel, ha megbontjuk a tetőt, tehát jobb lenne mindezeket egyszerre csinálni” - mondta a plébános. „Megegyeztünk Gyurcsy Bélával, hogy a torony és a templom külső renoválását együtt végezzük.” A költségekhez a hitközség is hozzájárul. Vasárnaponként gyűjtés folyik, de az egyháztanács tagjainál máskor is lehet adakozni. Augusztus közepére, a helyi búcsú idejére szeretnék befejezni a munkát. Ekkor hazavárjuk Gyurcsy Bélát is, és azt szeretnénk, ha már teljes szépségében láthatná a támogatásával helyre állított templomot. —Alapvetően helyes és jószándékú, de félreérthe- tően megfogalmazott hírek jelentek meg a múltban magántulajdonban, ma a szlovák állam kezelésében lévő földekkel kapcsolatban. Az eredeti tulajdonosok, vagy ha már nem élnek, akkor az örököseik két egymástól eltérő módon, két egymástól eltérő eljárással válhatnak Szlovákia területén lévő földjeik tulajdonosaivá. Az egyik a közigazgatási eljárás, amelynek során, azok a volt tulajdonosok, illetve az örököseik igényelhetik vissza a földjei
