Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2004-01-01 / 1. szám
2004. január AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 25--Július 11. Zimony védői, mintegy 400 Nándorfehérvárról kiszorult naszádos, élükön Skoblic Marko, rövid ostrom után feladják a várat Hüszrev szendrői bégnek. —Július 13-17. Musztafa pasa másodvezér hadaival a Szerémségben portyázik: sikertelenül ostromolja Szalánkemént. —Július 15. előtt. Jahla pasa boszniai bégnek a Szerémségben portyázó csapatai több várat elfoglalnak. —Július 15. II. Lajos néhány száz emberrel megindul Budáról a török ellen. (Már Tétényből visszafordul.) —Julius 19. A megáradt Száva szétszaggatja a törökök szabácsi hajóhídját. Ezzel lehetetlenné válik, hogy a fősereg átkeljen és Magyarországba vonuljon. —Július 31. I. Szulejmán szultán megérkezik a Nándorfehérvárral szemközti zimonyi dombokra. —Július végén a török kézre jutott szerémségi várak java részét a szultán leromboltatja és köveiket Sza- bács újjáépítéséhez hordatja. —Augusztus 1. A Nándorfehérvárt körülzáró török sereg, mintegy’ 170 ezer ember, köztük 70 ezer reguláris katona, megkezdi a vár ostromát. —Augusztus 5. II. Lajos ismét megindul Budáról. —Augusztus 8. A Nándorfehérvárt ostromló törökök három oldalról indított általános rohammal beveszik a várost és a vizivárat: a várvédők a fellegvárba vonulnak vissza. —Augusztus 22. A kormány új, a korábbinál alacsonyabb ezüsttartalmú dénárokat bocsát ki (“nova moneta”) és ezt kényszerárfolyamon hozza forgalomba. - II. Lajos bandériuma megérkezik a tolnai táborba. (Ekkorra mintegy 50 ezer fegyveres gyűlt össze három táborban. —Augusztus 27. Török aknászok felrobbantják a nándorfehérvári fellegvár legerősebb pontját, a Köles nevű tornyot. A védők az itt támadt harcban szenvedik a legnagyobb emberveszteségeket. —Augusztus 28. Miután Móré Mihály vicebán ki- szökök a törökökhöz, és árulóvá lesz, Oláh Balázs vicebán négyhetes ostrom után, szabad elvonulás fejében feladja Nándorfehérvár várát.-Augusztus 29. Nándorfehérvár 70 fore olvadt védőőrsége elvonul. A város szerb lakosságát a szultán Isztanbulba telepíti. —Szeptember 15. I. Szulejmán szultán Nándorfehérvárról visszaindul Isztanbulba. —Szeptember második fele. A Bátán tartott királyi tanácsülés úgy határoz, hogy azonnal meg kell kezdeni a hadműveleteket Nándorfehérvár visszafoglalására. —Október elején a mohácsi királyi táborban járvány tör ki, a király maga is megbetegszik, mire - támadást a következő esztendőre halasztva - feloszlatja hadait. —Október második felén országgyűlést tartanak Budán. Főbb törvénycikkek: 1-10.: Nándorfehérvár és Szabács elvesztése miatt a szokásosnál nagyobb rendkívüli adót szavaz meg: 19-20.: adófizetésre kötelezi az egytelkes nemeseket és seregállításra nem kötelezett egyháziakat: 23-24., 26., 28.: szabályozza a bandériumállítást és előkészületet tesz egy zsoldoshadsereg felállítására: 65-66.: Nándorfehérvár elvesztéséért bánjait, Hédervári Ferencet és Török Bálintot terheli a felelősség. —December 11. Habsburg Máriát megkoronázzák Székesfehérvárott. Ugyanakkor félje, II. Lajos is leteszi a kronázási esküt, amit 1508-ban apja mondott el helyette. —Az év folyamán feltűnnek a lutheri reformáció első hívei a királyi udvarban és a német polgárság (Körmöcbánya, Buda, Sopron) soraiban - Sárospatakon a különböző egyházi iskolák mellett világi (triviális) iskolát szerveznek, amelyben a hét szabad művészetet tanítják alsó fokon. —1521 körűi. Domonkos szerzetesek elkészítik a Sándor-kódexet. (Benne található a Három körösz- tény leány című mártírdráma, X. századi német apáca drámájának szabad magyar fordítása.) —1522. január 7. után. Radu havasalföldi vajda több ütközetben megveri Mehmed szilisztriai bég hadait. Márciusban azonban vereséget szenved és Erdélybe menekül. —Január 13. II. Lajos és Habsburg Mária házasságot köt. —Február végén a török csapatok elfoglalják Orsóvá várát. —Márciustól 1523 tavaszáig II Lajos Csehországban tartózkodik. Távollétében Báthori István nádor a helytartó, aki egyben országos főkapitány is. —Március 23. Nümbergben megnyílik a német birodalmi gyűlés. (Április 1.: Jozefícs Ferenc zenggi püspök és Désházi István magyar követek ismertetik az 1521-es hadieseményeket, a magyar haderő állapotát és segélyt kémek a török ellen.. Április 6.: a birodalmi rendek katonai segélyt ajánlanak meg Magy ar- ország számára. —Május 5. előtt a király Szatmári György pécsi püspököt nevezi ki esztergomi érsekké. VI. Hadrián pápa 1523. június 19-én erősíti meg. —Június 13-18. Hüszrev boszniai bég sikertelenül ostromolja Kiissza várát. (Védi Monokovics Péter kapitány.) ____________________________________ i