Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2004-09-01 / 9. szám

2004. szeptember AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 5 Rongyrázás Szajlai Csaba Unalmasnak, szürkének és érdektelennek egyáltalán nem lehet minősíteni ezeket a napokat, heteket: miközben például Medgyessy Péter Mallorcán nyaralt, a legmagasabb, harmadfokú árvízvédelmi készültség lépett érvénybe a Hemád mentén. Az esőzések miatt Északkelet-Magyarországon egyre jelentősebb az anyagi kár, ám a miniszterelnök emiatt nem szakítja meg vakációját. Az ottaniak abban reménykedhetnek, hogy végre, tartósan jobbra fordul az idő; az elmúlt két évben tudniillik egy centiméter gát sem épült a folyók, patakok megfékezésére. Mellesleg a nehéz sorsú térségek sorsuk jobbra fordulását nem várhatják helyi, megyei vezetőiktől sem: ők ugyanis saját maguk javadalmazásával vannak elfoglalva. Országos tünet, hogy a közismerten szociális érzékenységgel megáldott szocialista-szabad demokrata polgármesterek és megyei közgyűlési elnökök havi több százezer forintos jövedelmük mellé milliós jutalmakat is kaszálnak. Eközben a tönk szélén az önkormányzatok, hiszen a .jogállami módszerekkel” folyó állami falurombolás - gondoljunk csak a postahálózat felszámolására, a hónapok óta betöltetlen háziorvosi posztokra, a mezőgazdasági vállalkozások ellehetetlenítésére, a MÁV vonalainak karcsúsítására vagy az ország egyes régióiban soha nem tapasztalt, 20-30 százalékos munkanélküliségre - las­sacskán a nyolcvanas évek Romániáját idézi. Természetesen nyaral Demszky Gábor is. Pedig a főpolgármester már igyekezhetne haza, kiállhatna a nyilvánosság elé, és elmagyarázhatna egyet s mást. Például isztriai vagyongyarapodásának körülményeit, valamint azt: hány terepjáró szükségeltetik zavartalan kikapcsolódásához. S egyáltalán: ha a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt.-nek telik egy német luxusdzsip üzemeltetésére - a szóban forgó Volskwagen Touareg néha a főpolgármestert fuvarozza -, miért néz ki Budapest úgy, ahogy? Az utak kátyúsak és járhatatlanok, a házak málladoznak, mindenütt kosz és szemét. Folyamatosan drágulnak ugyanakkor a megélhetés költségei. A hét végén például Atkári János gazdasági főpolgármester-helyettes egy interjúban azt fejtegette, hogy jövőre akár húsz százalékkal is emelkedhetnek a BKV-tarifák, azt követően pedig 2010-ig évente tízszázalékos drágulás várható. Hát mi folyik itt? Ezek szerint Budapest egyik cégének futja a luxusdzsip megvásárlására, mig a másik önkormányzati vállalkozás a tarifák húszszázalékos emelését tervezi - a mi zsebünk kárára. Erős viszont a magyar forint. Persze a hír csak az első pillantásra jó, ugyanis nemzeti valutánk erősödésének hátterében sajnos nem az imponzás adatokkal büszkélkedő költségvetés áll, hanem a külföldi spekulánsok felvásárlásai. A büdzsé deficitje rekordot döntött, az unión belül pedig változatlanul itt a legmagasabb az infláció. így hiába kritizálja az MSZP részéről Szekeres Imre a jegybanki árfolyam-politikát, hiába erőltet kamat- csökkentést, a monetáris tanács valószínűleg kiváija az augusztusi makrogazdasági adatokat; csak annak fényében dönt. Mi folyik ebben az országban? Rongyrázás egy kis cirkusszal (lásd Gyurcsány Ferenc lemondási színjátéka). Luxushelyeken pihennek vezetőink, akiket nem nyugtalanítanak az ország gondjai: többi között a félbeszakadt gátépítés, a BKV-tarifák emelése vagy éppenséggel az árak folyamatos drágulása, a lakosság elszegényedése. Miközben ugyanők folyton-folyvást nyugat-európai példákkal okítják az embereket és az ellenzéket, feneketlen méreteket öltött a korrupció. Létezik, létezhet-e ilyen országvezetés, politizálás? Igen, méghozzá itt. De már csak két évig. /Magyar Nemzet/ Amerikai Magyar Cserkészélet A Filmore-i (New York állam) festői fekvésű Sik Sán­dor Cserkészparkban július 3 és 18 között tartották az ezévi Nyári Magyar Iskolatábort, dr. Kerekes Judit (New York) szervezésével és vezetésével 110 amerikai magyar gyerek, legtöbbje cserkész, számára. A kéthetes program során amerikai és Magyarországról jött oktatók, köztük négy egyetemi tanár adta át a magyar kultúra kincseinek legjavát. Az idei tábor „keretmeséje” Petőfi Sándor „János vitéz” című elbeszélő költeménye volt, amelynek alapján a táborozok irodalommal, történe­lemmel, néprajzzal (népi szokások, játékok), és népkölté­szettel foglalkoztak. Ez a tábor eredetileg 8-14 éveseknek indult 1996 után, az emigráns magyar szülők kívánságára. Később kiegé­szült kisgyermekek számára készült programmal, fiatal cserkészvezetők kiképzésével és ettől az évtől nyári egye­temi kurzussal. A táborok lelki életét Amerikában szolgáló, magyar származású papok segítették. (Ez évben dr. Miskolczy Kálmán piarista, dr. Juhász László jezsuita atya és Ft. Csete Iván.) A Tábor zárásaként a „János vitéz” dramatizált változa­ta került előadásra, amelyben valamennyi táborozó szere­pelt. A műsort Budai Ilona és dr. Havas Judit előadómű­vészek tanították be, aki Magyarországról érkeztek Fil- more-ba. (Sajtójelentés) —Amerikai tiltólista budapesti szórakozó helyek­ről. Négy budapesti szórakozóhely, a Városközpont, a La Dolce Vita, a Nirvana Night Club és a Ti’Amo Bar sze­repel az amerikai követség által közzétett legfrisebb tiltó­listán. Az idelátogató amerikaiaknak praktikus tanácsokat tartalmazó közlemény szerint e szórakozóhelyek kihasz­nálják a külföldieket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom