Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2004-09-01 / 9. szám
6 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2004. szeptember SOÓS GÉZA: HAZAI TÜKÖR Gyakorta úgy jellemzik a hazai közállapotokat, hogy késői kádárizmus. Ami az igazságszolgáltatást illeti, valóban találó a megállapítás. Ugyanis az utóbbi időben, több olyan bírósági ítélet született mely a jobboldali újságírókat sújtja, mint egy figyelmeztetésképpen. Talán a legfeltűnőbb volt a Mécs Imre kontra Bencsik András per, melynek végén a Demokrata főszerkesztője 10 hónap fogházbüntetést kapott 2 évre felfüggesztve, míg a lap munkatársa 8 hónap felfüggesztett fogházzal „úszta meg”. Az utóbbi években rágalmazásért ilyen súlyos büntetést idehaza nem szabott ki a bíróság. Arról nem is beszélve, hogy magát a rágalmazás valóságtartalmát senki nem vizsgálta. Ez a bizonyos „rágalmazás” abból ered, hogy egy 1958-as peranyag átvizsgálása után a Demokrata újságírója arra a következtetésre jutott, hogy Mécs Imre SZDSZ-es országgyűlési képviselő azért úszta meg a forradalomban játszott szerepéért reá kimondott halálos ítéletet, mert társaira terhelő vallomást tett, akiket ezután kivégeztek. A bíróság nem vizsgálta, hogy a Demokrata című lap igazat állított-e ebben a cikkében, mert nem ez volt a per tárgya. A per tárgya az volt, hogy az ott leírt állítások alkalmasak-e Mécs Imre megrágalmazására. Alkalmasnak találtattak, függetlenül attól, hogy az írás valóságtartalmát a bíróság mint említettem, nem vizsgálta.--Egy másik eset, melyről egy írásomban már említést tettem, Torkos Mariid, a Magyar Nemzet munkatársa a Wekler család szennyesét terítette ki. Itt arról van szó, hogy az SZDSZ-es politikus, aki a parlament alelnöke, milyen brutálisan bánt el elvált feleségével. Ez esetben orvosi látlelet és tanúk bizonyították volna, hogy az ismert liberális politikus valóban bántalmazta több esetben is, a válófélben lévő feleségét. Csakhogy ezt a bíróság dr. Csernyi János bíróval az élén nem vette figyelembe, mert nem erről szólt a bírósági megkeresés, hanem arról, hogy ugyan a tények azt bizonyítják, hogy időnként Wekler elelverte a feleségét, de ennek közlése alkalmas az ő becsületének megsértésére. Az újságírónő és a volt feleség ellen itt sem maradt el a büntetés. Azt csak csendben jegyzem meg, hogy pont az SZDSZ az a párt, mely egyre hangosabban követeli a családon belüli erőszak megakadályozását, „kivétel” ha az elkövető liberális politikus”? A „legaranyosabb” per a hírtévé és egy kereskedelmi tévé munkatársa ellen folyik. Még az EU-s választások előtt, miniszterelnökünk Sopronba látogatott, ahol a nagygyűlésen kifütyülték. Tűrte egy ideig, majd az ismert kézmozdulattal beintett a fútyülőknek és mindenkinek. Az obsz- cén mutogatást felvette a soproni tévé és le is adta. Valaki, vagy valakik videoszalagra másolták ezt a jelenetet és az egyik kereskedelmi tévének továbbították, amely továbbadta a Fideszhez közelálló Hír-tévének. Ők pedig akárcsak az a bizonyos kereskedelmi tévé, leadták egyik műsorukban. Emiatt most mind a két tévé munkatársa ellen eljárás indult. Talán ezen gyalázatos eljárás után mondta Orbán Viktor, hogy olyan időket élünk, hogy ha valaki elmondja azt ami nem tetszik neki, akkor könnyen a bíróság elé kerülhet. A kijelentésre a szocialista párt egyik „föcsahosa” ingerülten válaszolt. —Szomorú és aggasztó hírek érkeznek nap nap után a Vajdaságból. A hírek arról szólnak, hogy elvakult szerb nacionalisták bántalmazzák az ott élő magyarokat. Temetőiket megrongálják, a házak falát magyarokat becsmérlő és sértő írásokkal csúfítják el. Sajnos egy folyamatról van szó, mely kb. másfél éve kezdődött és egyre gyorsuló tendenciát mutat. A szerb hatóságok, úgy tűnik nem lépnek fel kellő szigorral az elkövetők ellen. Az elkövetők a délszláv háborúban hontalanná vált és a kormány által a Vajdaságba telepített egyének, akik megpróbálják elüldözni a magyar őslakókat. A hazai kormány, a rá jellemző magyarellenességgel igyekezett ugyan szót emelni az atrocitások ellen, csak hogy olyan halkan, nehogy megsértse a szerbek önérzetét. Az utóbbi időben az amerikai szenátus néhány tagja is felemelte az ügyben figyelmeztető szavát. Sajnos ettől még nem csökkentek a hasonló cselekmények. Nem akarom az ördögöt a falra festem, de emlékeztetőül el kell mondanom, hogy a délszláv háborút hasonló megnyilvánulások előzték meg szerb részről, a más nemzetiségűek ellen. Koszovó példája ugyanezt mutatja. Az eredmény pedig isnert a világ előtt. Mindenesetre a válság elmélyülését csak a szerb hatóságok hathatós intézkedése előzheti meg. Mintha az utóbbi időben történt volna ilyen irányú tétova intézkedés. Csak nehogy késő legyen és túl kevés. Eddig még szerencsére nem jelentek meg az első magyar menekültek hazánk határán. Minden etnikai tisztogatás így kezdődött. Ebben pedig a szerbek szaktekintélynek számítanak. —Nincs kellemesebb üzenete a kormánynak az alattvalók felé mint az adócsökkentés. így van ez nálunk is. Az SZDSZ vállára vette ezt a komoly feladatot és „következetesen” harcol érte. A baj csak az, hogy a liberálisok minél hangosabban követelik az adók csökkentését, a nagyobbik kormánypárt, az MSZP annál gyorsabban és kíméletlenül emeli az adókat. Ma már nem titok, egyfajta hallgatólagos megállapodás van köztük. Mindenki végzi a maga dolgát. A liberálisok a csükkentés mellett érvelnek, a szocialisták új adónemeket találnak ki, a régieket pedig kíméletlenül emelik. A Medgyessy- kormány regnálása óta ennek a kettős játéknak lehetünk tanúi. Függetlenül a liberálisok adópolitikai intelmeiktől, az adók szépen emelkednek, mint ahogy emelkednek az árak is, amit a megfékezhetetlennek tűnő infláció is jelez. A helyzet már már komikus, afféle kis magyar abszurd. Most éppen a személyi jövedelemadó táblázatának megváltoztatása van napirenden. Bár az is igaz, hogy az egész adóreform a nyári uborkaszezon állóvizét próbálja egy kissé tarajossá tenni, liberális módra. Aki egy kicsit is odafigyel a hazai gazdasági életre, az könnyen beláthatja, hogy az elkövetkező időkben olyan adópolitika nem kap zöld utat, mely a lakosság széles rétegét pozitívan érintené. Ennek a következő az oka. A szociál-liberális
