Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2004-05-01 / 5. szám
18 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2004. május INNEN-ONNAN —MANAGER - MAGAZIN - A német vállalat- vezetők lapja összeállította a csatlakozó országok "profilját". A háztartásonkénti nettó jövedelem euróbán (éves átlag) néhány csatlakozó országban: Ciprus 15,440 euró, Málta 15,060, Szlovénia 10,130, Csehország 9880, Lengyelország 7680, Szlovákia 6120, Magyarország 5750 euró. —CNN - A globális amerikai televízió beszámol arról a - tudósítója által - meglepőnek és elszomorítónak nevezett jelenségről, hogy Irakban ma nagyobb az idegenellenesség és főleg a zsidó gyűlölet, valamint az Izrael elleni harag, mint Szaddám Húszéin idején. A mecsetekben Izrael ellen lázítanak, és az irakiak meg vannak arról győződve, hogy nem annyira az Egyesült Államoknak, mint Izraelnek állt érdekében Irak le- gyengítése és szétzilálása. A lakosság körében pedig elterjedt az a nézet, hogy izraeli állampolgárok vásárolnak fel ingatlanokat, és amerikai katonai ruhában az izraeli titkosszolgálatnak, a Moszadnak számos embere tevékenykedik az arab országban. —RUSSIAN NEWS - Az orosz technika forradalmi újdonságáról számol be az orosz hírügynökség angol nyelvű kiadása: az orosz stratégiai rakétákat olyan rendszerrel szerelik fel, amelyek révén a rakéták eredeti röppályájukat módosítani tudják és ezzel bármilyen rakétaelhárító rendszert feleslegessé tesznek. Értesülések szerint Putyin elnököt tájékoztatták az áttörést jelentő új technikáról, aki megjegyezte: "Nézzük meg, hogy most mit találnak ki az amerikaiak". —HA'ARETZ - Rendkívül bizarr, kétrészes írást közöl az izraeli lap angol kiadása Vadim meglátja a fényt címmel Comeliu Vadim Tudorról, a szélsőségesen nacionalista, magyar- és cigánygyűlölő román vezetőről, aki antiszemitából lelkes zsidóbarát lett. Tudor mára szinte misztikusan hisz a zsidók, az Egyesült Államok és Izrael végtelen hatalmában, ezért úgygondolja, velük kell konzultálnia és plitikai üzletet kötnie, ha hatalomra akar jutni. Tanácsadójának az izraeli Eyal Aradot, Sáron egyik tanácsadóját és a szintén izraeli körözött bűnözőt, Nati Meirt bérelte fel. Tudor a korábban lapjában a saját neve alatt írt holokauszttagadó cikkek szerzőségét kereken letagadja. Tudor - akinek képviselői a törvényhozás helyeinek negyedét birtokolják, és pártja a második legnagyobb a parlamentben - a novemberi választásokra készül. Tudor szerint a román a világ egyetlen népe, amely nem vette fel a keresztéységet, hanem kereszténynek született. A cikkben megszólaltatott egyik professzor szerint Tudor filoszemitizmusa antiszemitizmusának terméke: mivel mindig hangsúlyozta, hogy a zsidók uralják a világot, és hogy az Egyesült Államok Izrael gyarmata, arra a következtetésre jutott, hogy saját sikere érdekében az erősekhez kell kötődnie. Tudor a cion bölcseinek a jegyzőkönyvét az első betűjétől az utolsóig elhiszi, és azt is, hogy ők döntik el, ki nyelje a romániai választásokat, mikor töijön ki a háború, és mennyibe kerüljön az olaj. A lap szerint Meir azt az ígéretet kapta, hogy az ő cége építheti az utat Constanta és Bukarest között. Meir mutatta be Aradot is Tudornak, aki - román lapok értesülése szerint - hárommillió dollár jutalomban részesül, ha Tudor nyer. —NEW STATESMAN - Miért nincs igazuk a zsidóknak? címmel, Mel Gibson és A Passió alcímmel Ann Widdecombe a baloldali brit hetilapban arról ír, hogy ő megérti a zsidók érzékenységét, de azért kell egy határvonalat húzni, amelyet átléptek a filmre való reagálásukkal. Hogyan is akarnának hitelesen bűnné nyilvánítani a holokauszt valóságának tagadását, ha ugyanakkor saját történelmük valóságát ők akarnák tagadni? A zsidó közösség tagjait nem az foglalkoztatja, hogy Krisztus szenvedett, hanem az, hogy Mel Gibsonnak volt képe e szenvedést ábrázolni, "ha valaki azt hiszi, hogy ezt a filmet nem szabadna bemutatni, akkor azt is hiszi, hogy a Bibliát nem szabad olvasni. Az egyháznak energikusan meg kell védeni Mel Gibson filmjét, nem pedig azzal a szokásos nyö- kögéssel, hogy nem akar senkit felbolygatni... Hatásos, lelket mozgató film, amelyet minden 18 éven felüli, nem ideggyenge kereszténynek meg kell néznie." —DIE ZEIT - Budapest lett a kínaiak európai hídfője olcsó áruik és emberek csempészésére, írja a német hetilap. A budapesti idegenrendészet szerint mintegy harmincezer kinai él a fővárosban. A Scotland Yard szerint ennek mintegy kétszerese. Aki meghal - természetes okból vagy bűncselekmény áldozataként -, annak holtestét sem találják. Nincs kinai temető. A hullák nyomtalanul eltűnnek. Útlevelét pedig egy új kínai bevándorló kapja meg. Nyolc kinai lapot adnak ki Budapesten, és 6827 céget jegyeztek be egyetlen évben. Az egyszerű magyarok a kínaiakat jobban szeretik a többi kisebbségnél - a romáknál, románoknál vagy zsidóknál -, mert náluk márkát koppintott másolatait vásárolhatják meg olcsón. (L.I.) * Kérjük, hívja fel barátai figyelmét lapunkra
