Amerikai Magyar Újság, 2003 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2003-04-01 / 4. szám
10 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2003. április FIATALOK EMLÉKEZTEK A HŐSÖKRE A PARLAMENT ELŐTT Kevés olyan egyesület van hazánkban, melyet oly gyűlölettel emleget a baloldali sajtó, mint a Vér és Becsület Kulturális Egyesület. Persze az, hogy kulturális egyesület, nem mernék rá megesküdni. Fiatalok alakították és ezzel a névvel lett bejegyezve. Az is igaz, hogy ezek a fiatalok fekete egyenruhában járnak, karlendítéssel üdvözlik egymást, és bizonyos neonáci hasonlóság nem tagadható. Mégis, lefasisztázni őket igazságtalanság. Ugyanis minden nyilvános szereplésüknél kínosan ügyelnek arra, hogy beszédjük tartalma ne sértsen se alkotmányt, se törvényeket, még csak uszítónak se lehessen nevezni. Mégis, az új szocialista kormány, úgy fél tőlük mint az ördög a szenteltvíztől Ezek a fiatalok minden évben eleget tesznek önként vállalt kötelezettségüknek, hogy megemlékezést tartanak a budai várban, a II. világháború alatt, az ostrom- gyűrűből kitörő és hősi halált halt magyar és német katonák tiszteletére, ami 1945. február 11-én történt. Az idén a Várba nem kapták meg az engedélyt. Végül is több helyszín elutasítása után február 15-én, a Parlament előtt összegyűlhettek. Magyar és árpádsávos lobogóval, a kezükben egy fakereszttel, melyre egy rohamsisakot helyeztek, megtartották a megemlékezést. Menjünk vissza több mint hatvan évvel a történelembe. A Várat magyar és német egységek védték hősiesen. Az oroszok több heti ostrom után sem tudták elfoglalni. A németek páncélosokkal megpróbálták áttömi a gyűrűt, ami nem sikerült. Amikor már világossá vált, hogy külső segítségre nem számíthatnak, 1945. február 11-én a várból megpróbáltak kitömi. A kitörés hősies volt, sajnos eredménytelen. Talán csak két-háromszáz katonának sikerült átjutni a gyűrűn. A többiek fogságba kerültek, megsebesültek vagy elestek. A vár alatt volt egy úgynevezett sziklakórház. Ebben a kórházban több ezer magyar és német sebesült katona volt elhelyezve. A katonák mellett voltak itt civilek is, akik az ostrom alatt sérültek meg. Volt még néhány tucat sebesült szovjet katona is, akik ugyanazt az ellátást kapták, mint a többiek. A kórház személyzete magyar és német orvosokból állt. Az ápolónővérek zömében apácák voltak és hozzájuk jött még a technikai személyzet. Amikor a vár szovjet kézbe került, és a parancsnokság megtudta, hogy ott egy kórház van, a sziklahelyiségeket senki nem hagyhatta el. Az elfogott magyar és német sebesülteket is beterelték ide. Ezt követően több ezer liter benzinnel elárasztották a kórházat, majd kézigránátokat dobtak be. A bentlévők tűzhalált szenvedtek. Ötven évig erről a barbárságról tilos volt beszélni. Idehaza belénk sulykolták a haláltáborokat, Lidicét, de erről hallgattak. Az a pár tucat fiatal róluk is megemlékezett. Fegyelmezett sorokban álltak a Parlament előtt és a hősökre, az áldozatokra emlékeztek. Nem keltettek gyűlöletet, nem dicsérték a náci rendet. Nem tettek említést a nyilasokról, csak emlékeztek. Az emlékezés végén elénekelték a magyar himnuszt. A Kossuth tér másik oldalán a MAZSIHISZ (zsidó szervezet) kért és kapott engedélyt “ellentüntetésre”. Izraeli, Dávid csillagos zászlók alatt vonultak a tér másik oldalára. Magyar zászló természetesen nem volt náluk. A megemlékezés alatt végig gyalázkodó, trágár szavakkal illették a fiatalokat és lefasisztázták a hősöket, az áldozatokat. A fiatalok nem válaszoltak a provokációra. Mivel a megemlékezés és a zsidó tüntetés be volt jelentve, egy kisebb tömeg kíváncsiságból messziről figyelte a fejleményeket. A fiatalok fegyelmezettsége kivívta rokonszenvüket, ugyanakkor a magukból kivetkőzött zsidó tüntetők ellenszenvet keltettek bennük, s egy idő után a fiatalok pártjára keltek, és bizony nyomdafestéket nem tűrő hangon válaszoltak a MAZSIHISZ tüntetőknek.. Sőt, csak a nagy számban jelenlévő rendőröknek volt köszönhető, hogy az egész nem fajult tömegverekedéssé. Mindebben a fiatalok nem vettek részt. Amilyen méltósággal jöttek, olyan méltósággal és fegyelmezetten vonultak el. Még aznap, de főleg másnap a balliberális média, az egész cirkuszért ezeket a fiatalokat tette felelőssé, követelvén azonnali betiltásukat. A több ezer izraeli zászló alatt felvonuló zsidókhoz, akik még a magyar himnusz éneklése alatt is fasisztáztak, a magyar hazát becsmérelték, a sajtónak egyetlen intő szava nem volt. Soós Géza —A gelencei után Erdély második leteljesebb középkori freskótöredékei kerültek elő a Bihar megyei szalárdi református templomban. A kincsre 1991-ben, az istenháza tatarozásakor bukkantak. A falképek restaurálására magyarországi szakemberek segítségével került sor. A freskó a XV. század második feléből való. A három nagyméretű képmező csaknem teljes nagyságában megmaradt. Az egyiken a trónoló Mária látható, ölében kis Jézussal. Baljukon a két szent magyar király egyike tűnik fel - István vagy László -, egyik kezében országalmával, a másikban jogarral vagy bárddal, mellette Imre herceg karddal és liliommal. A Madonna-kép melletti freskó töredékesebb. Az északi fal képe Mária halálát ábrázolja.
