Amerikai Magyar Újság, 2003 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2003-03-01 / 3. szám

22

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

2003. március

bántalmazta a DUNA TELEVÍZIÓ egyik újságírónőjét, mert szerinte a magyar tévéállomás túl nagy teret adott Tőkés László püspöknek.

—A magyarországi Apáczai Közalapítvány a

szabadkai Agora Irodán keresztül ajándékot juttatott el 1.080 vajdasági magyar elsős diáknak. A magyarkanizsai. bácstopolyai és szabadkai község legifjabb tanulóinak egy-egy szép tanszercsomag jutott, mindegyikben van három kis-, és egy nagyformátumú füzet, színes ceruza, rajzblokk, tempera, vízszines, kollázspapír, olló. hegyező és törlő gumi. Az irodanő szerint semmiféle ellenvetést, negatív reakciót nem tapasztaltak, amikor előzetesen jelezték az iskolák igazgatóinak, hogy tanszercsomag érkezik az elsős magyar kisdiákoknak.

—A pozsonyi PRAVDA cikket közölt arról,

hogy a jövőre megalakuló révkomáromi magyar egyetemen a szlovákok aligha lehetnek sikeresek, mert jó magyar nyelvtudás nélkül nem lehet majd érvényesülni ebben az oktatási intézményben. A lap idézte Milan Murgact, a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem rektorát, aki egyben a Smer képviselője: “Diszkriminálva lesznek a magyarul nem tudó polgárok, mert csak azok tanulhatnak ebben az iskolában, akik egy bizonyos etnikumhoz tartoznak.” A Magyar Koalíció Pártja, amely a magyar egyetemet nélkülözhetetlennek tartja, azzal érvel, hogy minden tizedik szlovák felsőfokú végzettséggel rendelkezik, ezzel szemben csak minden huszadik szlovákiai magyarnak van diplomája.

—Budapesten kiosztották a Magyar Örökség

díjat. Erdélyből Böjté Csaba dévai ferences atya vette át a kitüntető címet, amelyben a dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégiumért, az árvákat nevelő testvéri szeretetért részesült. Postumusz díjjal ismerték el Batthyány-Strattmann László (1871-1931) orvos “szegényeket istápoló munkásságát", valamint Nyíró József (1889-1953) “székelységhez hü írói munkásságát”.

—’’Több ezer magyarigazolványt találtak a

román határőrök az RMDSZ egyik parlamenti képviselőjénél.” Az ADEVARUL című lapszerint Szilágyi Zsolt képviselő kocsiját a borsi határátkelőnél átvizsgálták és abban 2400 darab magyarigazolványt találtak. A képviselő semmiféle kísérő okmányt nem mutatott be. A történteket hovatalosan nem vették jegyzőkönyvbe, mivel a képviselő visszafordult Magyarországra, majd később az igazolványok nélkül tért vissza és lépett be Romániába. A kedvezménytörvény szerint a magyarigazolványok kiadása elsősorban Magyarországon történik.

—A legújabb statisztikai kimutatások szerint

a Baranyai-háromszögben tovább nőtt a munkanélküliek száma. A pélmonostori munkaközvetítő hivatalban 2002 novemberében 6426 munkanélkülit regisztráltak 2001 -ben ugyanebben az időben 54 személlyel kevesebb volt a nyilvántartottak száma. A munkanélküliek nagyobb hányada - 52 százaléka - nő. A munkanélküliek legnagyobb része az általános iskolai végzettséggel rendelkezők soraiból kerül ki. Közel 3 ezren vannak. A biztos állással nem rendelkezők többsége Pélmonostoron, Dárdán és Bellyén él.

—Az elmúlt rendszer igen sok egyházi tulajdont sajátított ki Kárpátalján (is). A hívek az utóbbi években folyamatosan próbálkoznak azok visszaigénylésével. A visszakapott épületek állapota azonban sokszor rendkívül leromlott, olykor valóságos romhalmazok. A beregardai gyülekezet egykori parókiájában viszont ma is a település gyermekei tanulnak. Helyette egy egykori zsidóházat - amelyben évtizedekig szakiskola működött - adták át a számukra. Az erősen lelakott épület hosszú évek kemény munkájának köszönhetően végre megújult, lakhatóvá vált, s az elkövetkezőkben a gyülekezet mindenkori lelkipásztora és családja lakásaként, gyülekezeti teremként működik majd.

—’’Drasztikusan, a statisztikai kimutatásoknál jóval nagyobb mértékben fogyatkozott a délvidéki magyarság lélekszáma az utóbbi két népszámlálás közötti időszakban. 1991-től 2002-ig, ugyanakkor az asszimiláció folyamata lelassult”. A népszámlálás adatai szerint tizenegy év alatt Szerbia összlakossága - Koszovón kívül - 69,5 ezer fővel, közel 1,1 százalékkal csökkent. A magyarság száma ez idő alatt viszont 49 ezerrel, 293 ezer főre csökkent. Matuska Márton publicista, magyarságkutató rámutat arra, hogy mig Szerbiában 69,5 ezerrel csökkent az ösz- sznépesség. az 5.5 milliós Közép-Szerbiában - a Vajdaság és Koszovó között fekvő területen - a lélekszá- mcsökkenés 127,6 ezres volt. Ugyanezen idő alatt a kétmilliós Vajdaságban a bevándorlások és betelepítések miatt 58.1 ezerrel gyarapodott a lakosság lélekszáma. A legnagyobb arányú betelepítések Nyugat- és Dél-Bácskában. Bánátban és a Szerémségben voltak. A magyar lakosság legnagyobb lélekszámbeli