Amerikai Magyar Újság, 2003 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2003-03-01 / 3. szám

2003. március

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

23

csökkenése a Dél-Bánátban és Szerémségben élő szórványmagyarság körében történt: inig Bácskában

13,2 százalékkal csökkent a magyarság lélekszáma, a Bánságban 18,5, a Szermségben 17,7 százalékos volt az arány. Matuska szerint a Vajdaságban jórészt a Tisza-mentén maradtak meg a magyar töbségü ‘‘szigetek”. Magyarkanizsán 86,5, Zentán 80,46, Adán 74.4, Csókán 51,44, Topolyán 58.9 százalékos a magyarok aránya. A 148 ezer lakosú Szabadkán 57, a 299 ezres Újvidéken 15 ezer magyar él. A kutató három példával mutatja be, miként hatottak a betelepítések. Temerinben a szerbség lélekszáma 4.85 ezerrel nőtt. míg a magyaroké 1,3 ezerrel csökkent. Újvidéken a szerbek 52 ezerrel lettek többen a magyorok lélekszáma 4,2 ezerrel csökkent. Szabadkán a szerbség lélekszáma 13.4 ezerrel nőtt, miközben a magyaroké 6,4 ezerrel csökkent. Matuska rámutat arra, hogy a betelepítés nemzetközi támogatással történt úgy, hogy megszegték a lakosság nemzetiségi arányainak megváltoztatását tiltó nemzetközi előírásokat.--Aláírást kezdeményez Csoóri Sándor a kedvezménytörvény módosítása ellen: az akcióról Budapesten tájékoztatták a sajtót. A Kossuth-díjas költő - aki majd tíz éven át volt a Magyaroek Világszövetségének elnöke - elmondta: az aláírók arra kérik a kormányt, kövessen el mindent azért, hogy a kedvezménytörvény megőrizze eredeti tartalmát, mivel tervezett módosítását szellemileg, lelkileg, politikailag nem tudják elfogadni. Kifejtette, a kisebbségi helyzet nemcsak politikai, jogi kérdés, hanem létfilozófiai probléma is, ugyan is a kisebbségi sorba születő ember létét meghatározza, hogy az anyaország és egy másik nemzet közötti térben él. “A státustörvény nem valamiféle csoda, de a kezdetét jelentheti annak, hogy a kulturális nemzet, amely bennünk és a határokon túli magyarokban él. végre megszülessen"--Ameddig nem volt templomuk, a gyimesiek

a csíki plébániákon kereszteltek, a csíkszentmiklósi. csíkrákosi, a Somlyói templomokban írták be a született gyermekeket. Ez is mutatja a csángóknak a szé- kelységhez való kötődését. 1782-ben a Somlyói Fe- renc-rendi szerzetesek plébániát hoztak létre Gyimes- bükkön, így jött létre a gvimesi egyházmegye 486 hívővel. 1786-tól a Kápolna-patak “szádában” létezett egy ideiglenes kápolna - innen a patak elnevezése. 1851-ben Gyimesközéplok elvált Gyimcsbükktől. 1853ban fogtak hozzá egy nagyobb templom építéséhez, egy év alatt be is fejezték. Az 1900-as évek elejéig a felsölokiak is idejártak templomba, míg

1911-ben felépítették saját templomukat. Gyimesbük- kön 1974-ben. a legnehezebb időkben épült a római katolikus templom Dani Gergely plébános idején, 1976-ban felszentelték. A legújabb római katolikus templom Hidegségen épült a Bükkhavas- és a Barackos-patakok találkozásánál. Szilveszter Imre gyi- mesközéploki plébános szervezésével. A templom helyén egy 1925-ben épült kápolna állt, amelyet beépítettek az új templomba. 1999-ben fogtak hozzá az építéséhez, kalákában. 2001. augusztus 20-án szentelték fel, a védőszentje Szent István. A templom 300 ülőhelyes, de búcsúkor ezer hívő is imádkozhat a templomban.--Kelemen Botond (Gelence) Erdély egyik első honvéd-hagyományőrző csapatának szervezője és vezetője. Nemzeti ünnepeken Sepsiszentgyörgyön és magyarországi rendezvényeken jelen vannak a díszes negyvennyolcas honvédegyenruhában. A gelencei hagyományőrzők a Felvidéken is megfordultak, jelen voltak a szabadságharc tavaszi hadjáratának ismert csatáinak emlékére szervezett Kárpát-medencei méretű ünnepségen. Gelencén 1994-ben alakult meg az 1848-as hagyományőrző csoport, a 2. Székely Határőr Gyalogezred Hagyományőrző Társasága. Azóta működnek már a bélafalvi, csemátoni és a szentka- tolnai hagyományőrző csapatok is. Fokozatosan az eredetinek megfelelő felszerelésre volt szükségük, a fából faragott ágyút ki kellett cserélni bronzra. Az ágyúcsövet Mosonmagyaróváron öntötték. A magyar vámosok nehezen engedzék át, a román vámosok különböző igazolásokat kértek, de végül megérkezhetett az ágyú a hagyományőrzőkhöz.--Markó Bélát, a Romániai Magyar Demokratikus Szövetség eddigi elnökét választották meg ismét a szervezet vezetőjének a Szatmárnémetiben tartott kongresszuson. A tisztújító kongresszuson Markó Béla volt az egyetlen jelölt a szövetségi elnöki posztra. (Es mondó az Úr Adómnak: Adóm itt van Éva, válassz magadnak feleséget.) A tanácskozás zárónapján rendezett titkos szavazáson a 415 jelen lévő küldött közül 326 Markó Béla mellett. 68 ellene szavazott. Érvénytelen volt 4 szavazat, 17 nem élt szavazati jogával.

Úgy érezzük, hogy amit leszünk, csak egy csepp a tengerben. Anélkül a csepp nélkül azonban sekélyebb volna a tenger.

Teréz Anya gondolata