Amerikai Magyar Újság, 2003 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2003-03-01 / 3. szám
2003. március AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 11 II Sole 24 Ore: amerikai nyomás a Vatikánra Az olasz független gazdasági napilap vatikáni szakírója meg nem nevezett szentszéki forrásokra hivatkozva tudni véli. Hogy az amerikaiak az utóbbi időben jelentős nyomást gyakoroltak a Vatikánra, így próbálva elérni, hogy az egyház - ha már nem támogatja a wshingtoni álláspontot - legalább hagyjon fel a bírálattal. Jim Nicholson, az Egyesült Államok szentszéki nagykövete számos erőfeszítést tett ennek érdekében, de - mint a lapból kiderül - nem sikerült megosztani a vatikáni köröket, amelyek Irak kérdésében minden korábbinál egységesebben álltak ki a pápa háborút ellenző “prófétikus” álláspontja mellett. A II. János Pál és George Bush amerikai elnök között lezajlott levélváltás a süketek párbeszédének bizonyult. A Szentszék nem rejti véka alá ingerültségét amiatt, hogy az amerikai nagykövet oly makacsul kitartott egy Rómában rendezendő teológiai konferencia terve mellett, így remélve elméletileg és etikailag megalapozni a “megelőző háború" jogosságát - írja az olasz lap. Amerikai nyomásnak azonban volt némi eredménye, amennyiben a Szentszék csökkentette háborúellenes érvelésének hevességét. Angelo Sodano bíboros-államtitkár vatikáni szakírók előtt, kötetlen találkozó keretében szelíden fogalmazott, feltéve a kérdést vajon "hasznos dolog-e” felkelteni egymil- liárd muzulmán haragját egy esetleges háborúval, és nem lenne-e okosabb tanulni a vietnami leckéből. Néhány katolikus lap - így a Civita Cattolica és az Etudes - ugyanakkor szigorú jogi szempontból zárta ki a “megelőző háború” jogosságát. A Szentszék viszont hivatalosan megelékszik azzal, hogy felhívja a figyelmet egy háború súlyos következményeire, Erasmust idézve, aki már a XVI. században kifejtette: a legigazságtalanabb béke is jobb, mint a legigazságosabb háború. A Vatikán tevőlegesen is megakarja akadályozni egy Irak elleni hadművelet megindítását. Az olasz lap ugyancsak vatikáni forrásokra hivatkozva írja: a Bronzkapu mögött már konkrétan is folynak az előkészületek egy bagdadi misszióra. Szentszéki küldöttség utazna az iraki fővárosba, hogy jobb belátásra bírja Szaddáni Húszéin elnököt. Ugyan ez a küldöttség a Fehér Ház felé is közvetítem kívánja a szentatya háborúellenes érveit. A szentszék tehát feltétlenül elakarja kerülni, hogy egy hadművelet a “kultúrák közötti” összecsapás jellegét öltse. Ez esetben ugyanis csak fokozódna az iszlám fanatizmusa, amely az iszlám országokban élő keresztéin közösségeket is veszélyeztetné. (MTI) ANGYALI ÜDVÖZLET Gyümölcsoltó Boldogasszony: ez az elnevezése március 25-nek a Lányi-kódexben, mivel e napon fogadta Mária méhébe a “Szentlélektől szent fiát”. Az ünnep gyönyörű magyar változatai között szerepel a Boldogasszony fogadása vagy Máriának hirdetett napja. A budapesti Szent Anna-templom történetében van egy csodálatos szövegű Mária-köszöntés: “Ud- vözlégy, Mária, angyalok ékessége. Üdvöz légy, Mária, a próféták kívánatos ereje... Felajánlom neked lel- kemet, testemet, te vezéreld érzékenységeimet: fülem hallását, szemem látását, kezem és lábam minden mozdulását...” A magyar szakrális néphagyományban március 25-én a gazda “Szűz Mária-almát” olt: ez volt az oltás, szemzés napja, emlékezve, hogy Isten anyja bűn nélkül való. Pécs hegyén járva a Szent Bertalan- kápolna oltármenzáját csodáltam: az előzéklapot a XVIII. században gyümölccsel festették tele, édestestvéréül a baranyai kálvinista templomok virágdíszes ornamentikájának. Hiedelemvilága egyik érdekes emléke a felvidéki Bános legendája. Gyümölcsoltókor, a nagyböjt közepén az egyik este a fiatalság zeneszóra táncolt. Egyszer csak a szobában megjelent egy fehér asszony, Mária, és a zenészektől megkérdezte: Játszotok? Játszunk - felelték. Mire az asszony: Táncoltok? Táncolunk - hangzott a válasz. No, hát csak táncoljatok! Aztán eltűnt. A muzsikusok azóta is muzsikálnak, a táncosok táncolnak, a lábuk bokáig elkopott, a szobáról mind lehullott a vakolat, a gyertya ég, mindent belepett a korom. Mintha egy Arany-ballada elevenednék meg. Palócföldön, Gyöngyöspusztán az asszonyok hajnali háromkor már a Gyümölcsoltó Boldogasszony zsolozsmáját zengedezték. mert úgy tartották: abban az órában köszöntötte az anyai Názáret lányát. A barokk idők miseliturgiájához régi szép magyar hagyomány fűződik: “Karácsony napján és Szűz Mária napjain, főképpen pedig Gyümölcsoltó Boldog- asszony, vagyis az ige testülése és fogantatása napján, a misemondó pap az isteni szolgálatban lévő több tár- sáival együtt az oltár eleibe megyen. Ott a legelső, legalsó grádicson éppen a földig leborul, úgy imádja a megtestesült Igét...” Tóth Sándor
