Amerikai Magyar Újság, 2003 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2003-11-01 / 11. szám
18 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2003 november A Magyar Nemzet című lap írja: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) augusztus 18-án feljelentést tett a rendőrségen pénzmosás alapos gyanúja miatt az Inter-Európa Bank Rt ellen, amelynek Medgyessy Péter volt a vezetője akkor, amikor a Kulcsár-féle ügyletekből származó mil- liárdokat két arab valutaváltó készpénzbe elhordta. Jegyezzük meg a dátumot: augusztus 18. Ugyanis ugyanezen a napon jelentette ki Medgyessy a sunyi utalgatások és üzengetések után, hogy a PSZÁF elnökét, Szász Károlyt le kell váltani. Gál J. Zoltán, a miniszterelnök szóvivője szerint, az egész az ellenzék szánalmas kísérlete arra, hogy a kormányt belekeverje a botrányba. Gál még hozzá teszi: az egészből még annyi igaz, hogy Medgyessy Péternek nem a miniszterelnöki hivatal volt az első munkahelye, ebben különbözik elődjétől. Ez kivételesen igaz. Medgyessy Péter a pártállam prominense volt, a diktatúrát gyakorló állampárt központi bizottságának tagja, az országot tönkretevő, évszázadra eladósító rendszer miniszterelnök-helyettese, a diktatúrát fenntartó kommunista állam titkos ügynöke. Aztán bankvezér lett és milliárdos. Szép életút. Másutt, jobb korokban, megér egy életfogytiglant. Itt és most miniszterelnökség jár érte. Magyar diplomaták szerepzavarban Kovács László külügyminiszter nem akart a New York-i magyar televízió minden kérdésére válaszolni. Letiltotta a vele készült interjú sugárzását. A külügyminiszter a televízió munkatársának kérdéseit nem tartotta elfogadhatónak, mert szerinte azok “előítéletektől voltak vezérelve”. Horváth Gábor fokonzul hivatalos levelet küldött a TV-nek, amelyben megerősítette a “megdöbbentő körülmények miatt megszakadt” beszélgetés leközlésének megtiltását. A televízió munkatársa, Szilágyi Ákos kül- és belpolitikai kérdésekről próbált beszélgetni Kovács Lászlóval, aki az ENSZ-közgyülésére érkezett New Yorkba. Amikor az intejúban Gyurcsány Ferenc sport miniszter ingatlan spekulációira terelődött a szó, a jelenlévő külügyi szóvivő, Tóth Tamás a 26. percben leállította a beszélgetést. Tóth azt hangoztatta, hogy ha Kovács Lászlót MSZP-elnöki minőségében akarja kérdezni az újságíró, akkor a párt sajtótitkárával kellett volna egyeztetni az interjút, s nem vele. “A külügyminiszterhez akartál kérdéseket feltenni. Ezt nem tetted meg. Megjegyzéseid teljességgel elfogadhatatlanok, udvariatlanok.” A magyar diplomácia vezetőjének feltett “elfogadhatatlan kérdések” egyebek között foglalkoztak Soros György és a magyar kormány közötti kapcsolattal, az MSZP választások előtti, a Fidesszel kapcsolatos megállapításaival, Polt Péter legfőbb ügyésszel szembeni támadásokkal, a magyar- országi sajtó- és szólásszabadság kérdéseivel, a státustörvény gyakorlatából adódó kérdésekkel és a 26. percben Szili Katalin elhiresült kijelentésével összefüggésben Gyurcsány Ferenccel. Ekkor Tóth és Kovács - perrel fenyegetve meg az újságírót - leállították az interjút. A biztonság kedvéért, hogy a szöveg adásba ne kerüljön Horváth Gábor New York-i konzul hivatalos levelet küldött az amerikai televíziónak. Ebben “a megdöbbentő körülmények” miatt megtiltja, hogy az interjú akár legkisebb részlete is adásba kerüljön. Megismételve Tóth Tamás külügyi szóvivő érveit, mély megdöbbenéséről tesz említést. (MNO) —Az idei Nobel-díjasok: Paul C. Lauterbur amerikai és Peter Mansfield brit tudós kapta az orvosi Nobel-díjat. A két szakember a mágneses rezonancia elvét hasznosító tomográfia terén tett felfedezéseikkel érdemelték ki a tudományos világ legbecsesebb kitüntetését. Az irodalmi Nobel-díj ez évi kitüntetettje, John Maxwel Coetzee dél-afrikai író. A barbárokra várva című regénye 1987-ben magyarul is megjelent. A kémiai Nobel-díjat Peter Agrének és Roderik MacKinnonnak ítélték. A két tudós jelentős munkát végzett a sejtmembrán csatornáinak kutatásában, magyarázatot adva arra, miként jutnak keresztül a sók és a víz a sejtek falain. A közgazdasági Nobel-emlékdíjat az amerikai Robert F Engle és a brit Clive W. J. Granger kapta az idősorok ökonometriai elemzési módszereinek kidolgozásáért. A fizikai Nobel-díjat megosztva kapta egy orosz: Vitalij Ginzburg, egy orosz-amerikai: Alekszej Abri- koszov, és egy brit tudós, Anthoni Leggett. A kvantumfizika terén kifejtett munkásságuk főként a szuprevezetésre és a szuprafolyékonyságra összpontosult A Nobel-békedíjat Sirin Ebadi iráni jogász, közíró, emberi jogokért küzdő aktivista kapta. Ő volt 1974- ben Irán első női bírája. Elmélkedésre... A halogatás időlopás. Dickens gondolata
