Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2002-01-01 / 1. szám

2002. január -•

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

27

bíboros esztergomi érsek mintegy két hónapig Esztergomban őrizteti.)-Április-szeptember. A király és a Hunyadipárt hívei között polgárháború dúl. Az utóbbiak vezetői Hunyadi János özvegye, Szilágyi Erzsébet és sógora, Szilágyi Mihály nándorfehérvári kapitány.-Június elején V. László Magyarországról Bécsbe távozik. Fogolyként magával viszi Hunyadi Mátyást. (A király ősszel a fogoly Mátyással Prágába megy.)-November 23. V. László király bubópestisben 17 éves korában meghal Prágában.-December. Az esztergomi fogságból kiszabadult Vitéz János váradi püspök, titkos kancellár Prágában megállapodik Podjebrád György cseh kormányzóval a fogoly Hunyadi Mátyás kiadatásáról, továbbá Mátyás és Podjebrád Katalin, a kormányzó leánya eljegyzéséről.-1457-1458. A pozsonyi harmincad egyévi számadása szerint az ország nyugatra irányuló kivitelét elsősorban nemesfém és élőállat, a behozatalát pedig iparcikkek - 75 százalékban textíliák, zömében posztók - képezik.-1458. január 12. Szilágyi Mihály és Hunyadi János özvegye, Szilágyi Erzsébet Szegeden egyességet köt Garai László nádorral és feleségével, Alexandra techseni hercegnővel, Hunyadi Mátyás királlyá választása és Garai Annával kötendő házassága ügyében. (A házasság tervét Hunyadi Mátyás és Podjebrád Katalin eljegyzése meghiúsítja.)-Január 20. Szilágyi Mihály mintegy 15 ezres sereg élén megérkezik a pesti (rákosi) királyválasztó országgyűlésre.-Január 23. Szilágyi Mihály biztosítja a Budán tanácskozó főpapokat és bárókat, hogy Hunyadi Mátyás nem fog bosszút állni bátyja, Hunyadi László gyilkosain, mire a főpapok és főurak megegyeznek királlyá választásában.-Január 24. A döntésről értesülő köznemesek a Duna jegén Hunyadi Mátyást királlyá kiáltják ki. A pesti országgyűlés kormányzónak 5 évre Szilágyi Mihályt rendeli Mátyás mellé. (Szilágyi 1458 nyarán megválik tisztségétől.)-Január 24. után. Szilágyi Mihály kormányzó megerősíti a január elején kezdődött pesti országgyűlés végzéseit, Hunyadi Mátyás királlyá választásának feltételeit. (Főbb törvénycikkek: 2.: az ország védelme a királyra, a főpapokra és a főurakra tartozik, nemesi fölkelés csak legvégső esetben alkalmazható; 5.: adót sem a kormányzó, sem a király nem vethet ki; 13.: évenként országgyűlést a nemesség fejenkénti megjelenésével; 14.: a királyi városok és várak átaadandók a kormányzónak; 15.: biztosítja a jobbágyok költözési jogát.)-Január 31. Szilágyi Mihály kormányzó szabályozza Kolozsvár bíróválasztását. (50 magyar és 50 szász polgár választja a felváltva hol magyar, hol szász bírót.)-Február 9. Podjebrád György cseh kormányzó és I. Mátyás a morva-magyar határ közelében szövetséget köt és megállapodik a kormányzó leánya Katalin és a magyar király házasságkötéséről. (Az esküvőt 1461 májusában tartják meg.) Az országhatárra érkező magyar küldöttség a kormányzótól kiváltja királyát

—Február 14. 1. Mátyás bevonul Budára, ahol a Nagyboldogasszony (Mátyás-) templomban trónra ültetik. (Megkoronázására a Szent Korona visszaszerzése után, 1464-ben kerül sor.)

—Február. Mátyás király megerősíti Szilágyi Mihály kormányzói kinevezését.

—Március 2. A cseh rendek Podjebrád György cseh kormányzót királlyá választják.-Március 20 után Gyulafehérváron eltemetik Hunyadi Lászlót.-Március. Szilágyi Mihály kormányzó a Szerbia elleni török támadás hírére a végekre megy.

—Május 6. A huszita (kelyhes) vallásé Podjebrád György cseh király Prágában magyar és cseh főpapok és főurak előtt maga és alatvalói nevében hűséget esküszik a Szentszéknek.-Május 7. Ágoston győri és Vince váci püspök Prágában cseh királlyá koronázzák Podjebrádot.-Május. Vitéz János váradi püspök vezetésével követség indul III. Frigyes német-római császárhoz, hogy a Szent Korona visszaadásáról tárgyaljon-Június első fele. Mátyás szentesíti a pesti országgyűlés végzéseit. Főbb törcénycikkek: 2.: a király megőrzi az ország törvényeit és szokásait, az országlakók és az egyházak kiváltságait.; 7.: eltörli az elődök által bevezetett újításokat; 8-9., 17-18., 26.: külföldieknek birtokok, világi tisztségek, egyházi méltóságok nem adományozhatók s királyi jövedelmek nem adhatók bérbe; 19.: érvényteleníti a király és a korona jogainak eladását és elzálogosítását; 45-46.: elrendeli az 1439 óta elfoglalt birtokok és a jogtalanul elidegenített királyi jövedelmek és javak visszaadását; a király esküt tesz, hogy a kamara hasznon és a szokásos jövedelmeken kívül újabb adót nem vet ki.-Július 26. Garai László nádor, Újlaki Miklós erdélyi vajda, szlavón és macsói bán meg Szilágyi Mihály kormányzó Simontornyán (Tolna vm.) szövetkezik a király ellen.

—Július 27. A király leváltja Garai László nádort és méltóságát Guti Ország Mihálynak adományozza.

—Július 31. Mátyás megtiltja az idegen pénzek használatát az országban.

—Július végén Szilágyi Mihály lemond a kormányzóságról, a király kinevezi besztercei grófnak.