Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2002-03-01 / 3. szám

2002. március AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 23 ÁRPÁD-HÁZI SZENT MARGIT ÉLETE ÉS LEGENDÁJA Pápai - "püspökkari" - körlevél mondta ki 1944. január 16-án, hogy Árpád-házi Boldog Margitot " a magyar nemzet gyönyörű szép élete és csodái miatt szent halála napjától mostanáig megszakítás nélkül szentnek nevezte és szentként tisztelte". IV. Béla kirá­lyunk leányát, V. István testvérét csak ekkor, sok évszázad késéssel avatták szentté. Pedig ha valaki, ő rá­szolgált erre, példamutató és legendásan nyomorúságos életével. Margit 1242-ben született a dalmáciai Kiissza várában, ahol a tatár hadak elől menekülő királyi család menedéket talált. Apja, IV. Béla, aki szoros kapcsolat­ban állt a domonkos renddel - a "dömésekkel", ahogy középkori eleink mondták - a veszprémi domonkos apácák kolostorába adta leányát. Az ország ép ocsu- dóban volt a pusztulásból, romok lepték, melyek fölött pernye és dögre éhes keselyük keringtek. A király pedig - fogadalmát betartva - kolostort építtetett a Nyulak szigetén, amely mind a mai napig leánya nevét viseli. A szépen hangzó Nyulak szigete név - talán tudatos - "félreolvasás" eredménye, hiszen a szigetet korai közép­korunkban Isola leprorumnak (Leprások szigete) nevezték, mert itt különítették el a ragályos leprásokat. A nevet Isola leporumnak, azaz Nyulak szigetének vélték utóbb. Egyetlen betű a különbség. IV. Béla azért is emeltette a kolostort, hogy abban leánya "szűzi hangon dicsérje a Szüzet és az ir­galmasság anyjától irgalmasságot nyerjen". Nemcsak önmagának, hanem az egész elkinzott magyar nemzetnek. A kolostorból kultikus kegyhely lett, az ország hitének központja és őre. Margit - aki a főváros védőszentje lett - itt halt meg 1270-ben, huszonnyolc éves korában. A sanyarú sorsát vállaló királyleányhoz, aki rongyokba járt és a legpiszkosabb munkákat is derűsen végezte, már életében eljártak a nyomorultak. Betegek és szűkölködők: a dáni pintér, a törpenövésű Pinka, a vak Neste meg a felpüffedt arcú német Ölse, az ördöngős somogyvári Márton, a balga bíró felesége, a köszvényes kátai Petri, a szemfájós nyitrai ispán meg a kún, aki megígéri, hogy keresztény hitre tér, ha vak lova viszszanyeri a szeme világát. A Szent Margit-legenda, melyet a nevezetes Ráskai Lea apáca kézírásában ismerünk, hosszan sorolja a királyleány nyomorúságát és csodás tetteit. Margitnak sikerült a XIII. századi dominikánus lelkiség legmagasabb fokát elérnie. E szellem lényege az önsa­nyargató szigor, az önmegtagadás és magunk megalá­zása. "Istent szeretni, önmagát megutálni, de senki mást meg nem utálni, senkit meg nem ítélni..." A középkori misztika célját és mindent átvilágító nagy élményét sike­rült megvalósítania: már földi életében egyesült Krisz­tussal. Mint a legenda krónikása írja: "meggyulladozván imádkozik vala szüntelen." Ez a "meggyulladozván" a misztikus istenélmény tüzére utal, melyet csak a közép­kor ismert. Margit, mint a kortársak feljegyzik, imád­kozva eksztázisba esett, kitalálta mások titkos gondo­latait, de sokszor meg is korbácsolta magát mások bűnei miatt. A róla alkotott képek és szobrok fekete kápás fehér domonkos ruhában, kezében liliommal, fején koronával ábrázolják. Kultusza külföldön is elterjedt. Assisiben, Firenzében XIV. századból való freskója látható. Ugyanígy Trevisóban, ahol a kép felirata: Beata Margareta Regina Ungariae Ordinis Fratrum Predica- torum. Ragusa templomának szószékén fába faragott alakja áll. De törékeny termetét megörökítik többek között a perugiai meg a berni dominikánus templom szentjei között, a weeseni kolostor oltárképén és a ró­mai Santa Maria sopra Minerva egyik pillérén is. Szepesi Attila Felújítják Ozorai Pipó, majd Török Bálint egykori várkastélyát. - Várhatóan még az idén befejeződik a Dunántúl egyik legnagyobb épen maradt vára, az ozorai várkastély felújítása; a munkálatokra 2002-ben 180 millió forintot költenek. A mintegy 900 négyzetméter alapterületű Tolna megyei erődítményt 1416-ban kezdte építtetni Ozorai Pipó, Zsigmond király Firenzéből származó hadvezére. Figyelem, fontos közlemény! Itt a tavasz, s jön a nyár a szabadságra menés, nyaralás ideje. Sokan lesznek ez évben is, akik a postán bejelentik, hogy ideiglenesen távol lesznek (Temporarily away). Kérjük előfizetőinket, hogy erről minket is szíveskedjenek értesíteni, máskülönben a posta visszaküldi a lapot és nekünk fizetni kell egy dollár postaköltséget. Az előfezető reklamálja a lapot, újra elküldjük, ez egy másik dol­lár. Tehát háromszor fizettünk postaköltséget. És ahány hónap a távoliét, annyiszor három postakölt­ség. Másik eset: a posta nem küldi vissza a lapot, eldobja, küld egy értesítést, ezért "csak" 50 centet kell fizetni. Igen ám, de a lap elveszett. A lap ára postával két dollár, plusz az 50 cent, mely összesen 2,50. Jön a reklamáció, újabb lap küldése, ez a postával ismét két dollár. Tehát 4,50 a veszteség. És ez is ismétlődhet. Sajnos ezeket a többlet kiadásokat az évi előfizetés nem bírja el. A jövőben, ha vissza jön a lap, leállítjuk a küldését mindaddig, amig az olvasónk nem jelentkezik, és a többlet kiadásokat áthárítjuk arra, akinek a mulasztásából adódtak. Kérjük előfizetőink szíves megértését. (Itt említjük meg, hogy címváltozás esetén (költözés stb.) ugya­nez a helyzet, a posta NEM továbbítja a lapot.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom