Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2002-07-01 / 7-8. szám

2002. júl.-aug.

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

23

eddig több mint százan kérték a magyarigazolványt. A szövetség tagsága már meghaladja a háromszázat. Gyűlnek a kérvények a hivatalos magyar nyelv- és irodalom beindításához. A népszámlálást illetően problémák jelentkeztek. Az is megtörtént, hogy mégsem kérdezték a nemzetiséget és az anyanyelvet, és akadt település - például Trub - ahol a vallásra sem kérdeztek rá a számlálók. Előfordult, hogy elhallgattatták az embereket, mondván: a biztosok tudják, hogyan kell kitölteni az adatlapokat, és majd otthon fejeznek be bizonyos részeket. Az MCSMSZ végül küldött egy jelentést az illetékes megyei bizottsághoz, amely operatívnak is bizonyult. Kimentek a helyszínre, és néhány manipulált jegyzőkönyvet újraírtak. A Klézsén élő Hegyeli Attila, aki az iskolán kívüli magyamyelv-oktatással van megbízva, olyan moldvai településről is tud, ahol az utcán is mindenki magyarul beszél, mégis alig néhányan vallották magukat magyarnak.--A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnökének tájékoztatása szerint Romániában valamivel több mint 187 ezer általános és közép- iskolás diák tanult az elmúlt évben magyar tannyelvű iskolákban, illetve tagozatokon. A 2000-2001-es tanévben Romániában összesen 24.355 közoktatási intézményben mintegy 4 millió diák tanult. A kisebbségi nyelveken oktató intézmények, illetve tagozatok száma 2.714 volt, ebből 2.367 magyar tannyelvű. Az 1992-es népszámlálás adatai szerint Románia magyar nemzetiség lakosainak aránya a lakosság egészén belül 7,8 százalékot tett ki. A magyar tannyelvű oktatásban résztvevő általános és középiskolai diákok arányának csökkenő tendenciáját vetítik előre az egyetem előtti közoktatásban. A vizsgált évben hivatalos becslések szerint valamivel több mint 40 ezer kisgyermek járt magyar óvodába. Az általános iskola elemi tagozatán a magyar tanulók száma valamivel 55 ezer alatt volt. Az általános iskola V-VIII. osztályaiban 58 ezer magyar diák tanult. A középiskolákban magyar tannyelvű oktatásban 26 ezer diák vett részt, szakmunkásképzés közel 6 ezer, úgynevezett posztliceális képzés valamivel több, mint 2 ezer tanuló számára folyt magyar nyelven. A magyarul tanító pedagógusok száma 14.948 volt.

—Lehár Ferenc, a világhírű operettszerző,

születéséről már évek óta ünnepségsorozattal emlékszik meg szülővárosa. Az idei, immár XII. Komáromi Lehár Fesztivál nyitórendezvénye április 26-án a városi művelődési központban a “Vágyom egy nő után...” című operettgála volt, amelyen neves

magyarországi művészek léptek fel. Az est során a legismertebb Lehár-dalok mellett más operett- és musicalszerzők dalai is felcsendültek. Április 30-án, Lehár Ferenc születésének 132. évfordulóján koszorúzásra került sor a zeneszerző szobránál, május 5-én pedig a népszerű pozsonyi szalonzenekar adott koncertet.

—Ismeretlen tettesek betörtek a bácskai

doroszlói plébániára, kirabolták és megverték a helybeli plébánost. György atya elmondta, hogy éjjel ásóval kifeszítették az ablakot, és azon keresztül belépett két 18 év körüli, álarcos fiatalember. “Berúgták annak a szobának ajtaját, ahol alszom. Pisztolyt fogtak rám, majd megkötözték a kezemet, lábamat. Tudták, hogy a múlt vasárnap bérmálás volt Dorosz- lón, és arra gondolhattak, hogy ekkor nagyobb összeghez jutottam. Háromszor-négyszer fejbe vertek a pisztollyal, majd bottal kezdték verni a kezemet, hogy mondjam meg már hol a pénz. A két fiatalember mindent átkutatott, mindent kidobált a szekrényekből. Kétezer dinárt találtak, meg egy kelyhet, azt magukkal vitték”.

—A Benes-dekrétum ellen szervezett tiltakozó nagygyűlést a Magyarok Világszövetsége Balassagyarmaton, a trianoni békeszerződés 82. évfordulóján. A rendezvényen Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke ismertette Václav Havel cseh köztársasági elnökhöz írt nyilt levelét, amlyben a Benes-dekrétumok hatályon kívül helyezését kéri. A tiltakozó nagygyűlésen Király Zoltán, a világszövetség alelnöke felidézte: Eduard Benes csehszlovák államelnök 1945 és 1948 között több mint 80 rendeletet bocsátott ki, amelyek az ország ellenségeinek nevezik a csehszlovákiai német és magyar kisebbséget. Mint Király Zoltán elmondta, e rendeletek 200 ezer magyart érintettek, közülük 70 ezret a Szudétákba deportáltak, ahol rabszolgaként dolgoztak az új földtulajdonosoknál. Patrubány Miklós a cseh elnökhöz írt nyílt levelének ismertetésekor arról is beszélt, hogy Kéménden egy nemrégiben tartott nemzetközi sajtótájékoztatón megdöbbentő tény került napvilágra: az elnök nagyszülei is haszonélvezői voltak a magyar rabszolgamunkának. Az MVSZ elnöke úgy fogalmazott: “bízom benne, hogy van önben annyi emberség és annyi politikai bátorság, hogy akár egyedül is szembeszálljon a Cseh Köztársaság parlamentjével, amely a minap szavazta meg egyhangúan a benesi dekrétumok örök érvényét és sérthetetlenségét”. A nagygyűlésen Király Zoltán jelezte: a tiltakozást mindaddig folytatják, amig el nem érik a Benes-dekrétumok hatályon kívül helyezését.