Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2002-07-01 / 7-8. szám
24 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG —Harmonchét pusztinai csángó követelte a Jászvásári (Iasi) Római Katolikus Püspökség előtt, hogy a település templomában magyar nyelven tartsanak misét. A tüntetők figyelmeztettek: amennyiben kérésüket nem teljesítik, a Vatikánhoz fordulnak. A 37 pusztinai csángó - a Szent István Egyesület tagja - népviseletben, egy budapesti televízió forgatócsoportja kíséretében érkezett Iasiba. “Jogaink tiszteletben tartását akarjuk. Azt kívánjuk, hogy Eugen Diac pap magyar nyelven is misézzen, az iskola vezetése pedig vezessen be heti négy óra anyanyelvoktatást. Noha ezeket már több ízben kértük, sem a pap, sem pedig a tanárok nem vették figyelembe kérésünket. Falunkban mintegy kétezren élnek, a lakosság többsége magyar nemzeriségü, magyarnak vallotta magát a népszámláláskor. Beadványt nyújtottunk be ennek kapcsán, de csak ígéreteket kaptunk” - nyilatkozta Nyisztor Tinka, a Szent István Egyesület elnöke. Aurel Perca segédpüspök a pusztinai küldöttségnek csupán négy tagját fogadta. “Az emberek kéréseit továbbítom a püspöknek. Én nem vagyok illetékes a döntéshozatalban” - mondta Perca. A pusztinaiak elmondták: tavaly Karácsonykor Eugen Diac helybéli pap kidobta a templomból a mise után magyar nyelven betlehe- mezőket. A tiltakozók a legfelsőbb egyházi vezetéshez fordulnak, amennyiben kéréseiket nem teljesítik. “Ha kell, a Vatikánba is elmegyünk, a pápához, aki minden bizonnyal megoldja problémáinkat” - hangsúlyozta Nyisztor Tinka. Pusztina 2.100 lelket számláló katolikus falu csángó közössége immár a sokadik kérvényét juttatja el a püspökségre. Bilibók Jenő, a Moldvai Csángó-Magyarok Szövetségének alelnöke elmondta, a legutóbbi kérvényt tavaly ősszel több mint 300-an írták alá. Amint Nyisztor Tinka az Aurel Perca segédpüspökkel történt találkozó után elmondta, ismét kétségbe vonták azt, hogy szükséges lenne a magyar mise bevezetése. “Tudjuk a Vatikán ellenzi, hogy dialektikusokban misézzenek a templomokban. Mi nem dialektikust, hanem magyar nyelvű misét kérünk. Pusztinában az emberek igaz magyar nyelvet, szép magyar nyelvet akarnak. Ez pedig az irodalmi magyar” - idézte fel a segédpüspöknek mondottakat Nyisztor Tinka. —”A Romániai Magyar Demokrata Szövetség magyar nyelvhasználatot akar még a Legfelsőbb Bíróságban is“ címmel az Adevarul közli, hogy az RMDSZ és a PSD közötti megbeszélésen a Szövetség képviselői újra felvetették javaslatukat, hogy az anyanyelvhaszálat terjedjen ki egyéb területekre is, mint például az igazságszolgáltatás, a rendőrség és a hadsereg.--Könyvbemutató volt Tiszaszentmiklóson: a szóban forgó könyvet valahol, a “világ végén” írták, ott, ahol a hármas határ ollója 1920-ban szétdarabolta azt, ami addig együvé tartozott. Darabjaiból három országnak jutott. Azt lehetne hinni, hogy egy ilyen helyen csak szomorkodni, keseregni lehet, felszaggatott sebekkel élni, konokul, dermedten — vagy elpusztulni. Mivel magyarázható hát, hogy mégsem így történt, hogy 740 év óta fennáll a falu, dacolva az élet viharaival? A humor az oka, ez az ami egyensúlyt tart ellentétben a “magyar igazsággal”, itt vigadva búsul a magyar. Nem lehet másként élni, megmaradni, nem lehet kibírni, elviselni a bánáti sárba döngölő élet csizmáit — olvasható mindez Molnár Rózsa könyvének első lapján, a bevezetőben. A szerző nemrégiben a Tiszaszentmiklósi Magyar Kultúrkörben mutatkozott be “Rábéi történetek” című adomagyűjteményével. Molnár Rózsa az észak-bánáti Rábén töltötte gyerekéveit, s ez a magyar-román-jugoszláv határon fekvő kicsiny falu bélyeget nyomott további életére. Bánáti lévén, büszkén vallja, hogy az ö-ző nyelvjárást szinte az anyatejjel szívta magába. Egy ilyen kis faluban, ahol felnőtt, szinte küldetésnek számít tevékenykedni az anyanyelvápolás érdekében. Mindaz, amit tesz, több embert igénylő munka: tanít az orosz- lámosi általános iskolában, reá vár az oroszlámosi plébániahivatal összes teendője, a lelki munkát is ő végzi a templomban. Munkatársa Bogdán József plébánosnak a Művelődési Egyesületben, s könyvtárosként is helyt áll a majdáni és az oroszlámosi Olvasókörben. A Bánáti Újságot a megjelenésétől tudósítja falujának és környékének életéről. 2002, júl.-aug.--Magyarország a legnagyobb külföldi befektető a székelyföldi Hargita megyében. A kilencedik alkalommal megrendezett Csíkszeredái Nemzetközi Vásárra a kiállító cégek fele Magyarországról érkezett. A Csíkexpo látogatói között idén már nem a bámészkodók, hanem a szakmai érdeklődők voltak többen. A vásár jó alkalom a magyarországi kiállítók számára, hogy feltérképezzék a székelyföldi befektetési lehetőségeket. “Magyarország egészen tavalyig harmadik-negyedik befektető volt Hargita megye gazdaságában. Most már bátran elnondhatjuk, mert a számok ezt mutatják, hogy igen: Magyarország átvette a vezető helyet mind a cégek számát illetően, mind a befektetett összeget illetően.” Eddig főleg kisbefektetők jöttek ide Magyarországról, most már nagyobb beruházók is megjelentek, köztük olyanok, akik nemcsak termékeiket, hanem a gyárat is elhozták a Székelyföldre.
