Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2002-06-01 / 6. szám
2002. június AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 11 krimináció miatt arra kényszerülnek, hogy elhagyják szülőföldjüket, kivándoroljanak. A mostani háború miatt a zarándokok elmaradtak, ezért ezrek és ezrek estek el eddigi megélhetésüktől, és lettek munkanélkülivé. 1848 előtt a szentföldi útikalauzokban Betlehem úgy szerepel, mint ahol a keresztények vannak többségben. Ekkor 15 ezer volt a városka lakossága, és ebből 11 ezer volt a keresztény. 1948-ban az arab menekültekkel 34 ezerre nőtt a város lakossága, a keresztények száma viszont 9 ezerre csökkent. Názáret lakóinak többsége is keresztény volt. Ma már a 78 ezres városban a keresztények aránya 29 százalékra csökkent. Kánában a 7670 mohamedán között 330 latin szertar- tású katolikus, 800 melkita és 1200 görög ortodox él. Tajbeh - az evangéliumi Efraim - lakói 1948-ig mind keresztények voltak. Ekkor érkeztek ide a mohamedán menekültek, és teljesen megváltozott a lakosság összetétele. Betániában, Lázár falujában 72 kersztény család élt, akik nagyobbrészt Jeruzsálemből települtek ide gazdasági okokból. A Gázai övezetben mintegy 3000 keresztény élt, az összlakosság mintegy fél százaléka. Ramallah 1948-ig keresztény volt. Ekkor érkeztek az Izrael által megszállt területekről a mohamedán menekültek, és teljesen megváltoztatták a lakosság összetételét. Ezek az adatok az utóbbi években - és főképpen a mostani háború miatt - sokkal rosszabbak lettek. Mi lenne a mi teendőnk? Ebben a helyzetben Pál apostolra gondolhatunk. Amikor az apostol értesült arról, hogy a jeruzsálemi keresztény közösség anyagi nehézségekkel küzd, “gyűjtést” rendezett azokban az egyházakban, amelyeket ő maga alapított Macedóniában, Görögországban és Kis-Azsiában, hogy segítségére siessen a jeruzsálemi szűkölködő keresztényeknek. Pál apostolnak ez a kezdeményezése az egyházak közötti szolidaritás példája lett. Ezt kellene utánozni a mai keresztényeknek is. A nagypénteki szentsír perselygyűjtés, amelyre a pápák is többször figyelmeztettek, a Szentföld javára történik. A felelős politikai vezetőknek is határozottabban kellene szót emelniük a szentföldi keresztények érdekében. De az anyagi segítségnél is fontosabb, amit húsvét második vasárnapján II. János Pál pápa kért a világ keresztényeitől: buzgó imával kérjék Istentől a Szentföld békéjét. Az ott élő népek hagyjanak fel a gyűlölet, a háború minden formájával. Engesztelődjenek ki egymással, és térjen vissza a béke arra a földre, ahol Jézus születésekor békét hirdettek az angyalok a jó- akaratú embereknek. (Új Ember) Györki László Kérjük, ne felejtse el előfizetését megújítani! SOMOGYI JÁNOS A PALESZIN “TERRORIZMUS” GYÖKEREIRŐL Manapság dúló terrorellenes hajszában sem lehet közömbös annak ismerete, mi a vesztenivalója egy öngyilkos merényletet elkövető palesztin fiatalnak. Milyen körülmények között, hogyan élnek a palesztin menekültek, akik közül toborozzák az öngyilkos merénylőket? Nézzük meg például Libanont, amely egyes források szerint a többi arab országgal öszevetve messze élenjár az emberi jogok, a demokrácia, a lelki- ismereti szabadság, az egyéni szabadság és a sajtószabadság tiszteletben tartásában. Az 1982-es izraeli invázió során szétzúzták a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) libanoni hatalmát, s a szervezet távozni kényszerült az országból. A palesztin menekülttáborok védelem nélkül maradtak. A nyolcvanas évek közepén az Amal síita katonai erők támadták meg a palesztin táborokat, pokoli állapotokat hagyva maguk után a palesztinok lakóterületein. Néhány összehasolító adat a palesztin közösségek helyzetét illetően Libanonban, Szíriában, Jordániában, a Gázai övezetben és Ciszjordámában. Regisztrált menekültek száma: 350-350 ezer Libanonban és Szíriában, félmillió Ciszjordániában, 700 ezer a Gázai övezetben és közel másfél millió Jordániában. A menekültek 8-10-12, illetve Ciszjordániában 19 menekült- táborban vannak elhelyezve. A táborlakóknak az össz- népességhez viszonyított aránya Jordániában és Ciszjordániában 33, illetve 34 százalék, de a Gázai övezetben 75 százalékos. A táborlakók munkanélküliség mutatója Libanonban, Ciszjordániában 30-40 százalék, a Gázai övezetben 50-60 százalék. A regisztrált menekültek Libanonban és a Gázai övezetben több mint 55 százaléka, Szíriában és Ciszjordániában 28-29 százaléka a táborokban él. Milyen az élete egy palesztin menekültnek például Libanonban? Az országban való tartózkodáson kívül jóformán semmire sincs joga, sőt, még a tartózkodási engedélye is bizonytalan. A palesztinok kivannak zárva a társadalmi élet közintézményeiből, az állampolgári jogokból és rendkívül szigorú megszorításokat alkalmaznak velük szemben a munkavállalás terén. Szinte teljes mértékben megvonnak tőlük minden szociális juttatást (orvosi ellátás, oktatás, társadalom- biztosítás). Állampolgárság nélküli palesztin semmiféle vagyont nem birtokolhat. A palesztinok számára
