Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2002-01-01 / 1. szám
2002. január AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 15 EGY VASÁRNAPI NAGYMAMA... "Kötelezettségeim miatt ma már csak vasárnapi nagymama vagyok." Nemcsak az ajka, a szeme is mosolyog. A visszaemlékezések során elelhomályosuló tekintet árulkodik: Mádl Ferencné Dalma asszony, köztársasági elnökünk hitvese hagyománytisztelő, mélyen érző lélek. Szijjártó Gabriella: Kedvesen üdvözöl, hálás az érdeklődésért, és szerényen, türelmesen válaszol. Pedig tudom, ezernyi kötelessége mellett nehezen szakított ránk időt. Származására kérdezve pécsi tűkének vallja magát, ami annyit jelent: olyan mély gyökerei vannak ott, mint a mecseki szőlőtőkének. Két nővére után késői gyermekként született a családba, s ez a kényeztetések miatt kellemes állapotnak bizonyul. Rossz káderként nem járhatott egyetemre, s így 57-től laboratóriumban dolgozott. Bár a munkahelyét olykor megváltoztatta, mindig ugyanazzal a kollégájával ment tovább - Dalma asszony hangja elcsuklik, amikor felidézi munkatársa közelmúltbeli halálát.-Igaz, ami igaz - vallja be őszintén -, elérzéke- nyültem akkor, is, mikor a férjem igent mondott a köztársasági elnöki felkérésre. Nem tudtam hirtelen elképzelni, milyen hatással lesz ez az életünkre. Természetesen egyetértek a döntésével, csak sajnálom, hogy le kellett mondania az annyira szeretett tanításról és tudományos munkáról.-Hogyan változott meg az ön élete a kinevezés óta?-Férjem korábbi tisztségei miatt a sok elfoglaltság nem szokatlan, inkább az jelent újdonságot, hogy a mindkettőnket érintő rendezvények mellett egyre több nekem szóló meghívást kapok. Számtalan felkérés érkezik beteg gyermekekkel, állami gondoskodásban élő fiatalokkal kapcsolatos programokra, ezekre igyekszem időt találni. Nemrég például a Gazdagréten most épülő templom hideg betonfalai között két órán át hallgattuk a csíksomlyói árva gyerekekből alakult Árvácska kórus műsorát. Figyelemmel kísérem a nagycsaládosokat összefogó egyesület munkáját, és rendszeresen járok idősotthonokban is.-Milyen hatással van ez az új helyzet a családi életükre?-Főképpen a nagymamaszerepem változott. Korábban nyugdíjasként csak félnapot dolgoztam a Műegyetemen, hogy a délutánokat egyetlen fiunknál, az unokáimmal tölthessem. A kinevezéskor abbahagytam a munkát, ám a kötelezettségeim miatt ma már csak vasárnapi nagymama vagyok, sőt sokszor a hétvégeken sem látom Rékát, Jankát és Miklóst. így viszont felértékelődnek azok az órák, amelyeket mégis együtt tölthetünk. Igyekszem elérni, hogy legalább a közös vasárnapi ebédek megmaradjanak. Férjével kétségkívül kevesebb idő jut egymásra, de a negyvenhat évvel ezelőtt egy hat négyzetméteres albérleti szobában indult házasság most is alkalmazkodott a megváltozott helyzethez. Többnyire csak a reggeliknél és a késői vacsorák során jut számunkra idő a beszélgetésre. Parlamentbeli találkozónkra sietve Dalma aszzony elhalad ugyan férje irodája előtt, de megértőén nem zavarja társát munkájában. A gondos feleség az elnöki rezidenciát saját bútoraikkal berendezve igyekezett új otthont teremteni. Bár a ház asszonya szereti a tágas tereket, mégis - saját bevallása szerint - olykor elgondolkodik, melyik útvonalon közelítse meg a konyhát. Ugyanis változatlanul szívesen tálalja fel a saját föztjét, férje kedvenc leveseit és főzelékeit. Azonban be kellett látnia, elfoglaltságai miatt egyedül nem győzi a házi teendőket. Arra mégis szakított ma is időt, hogy háromnapos utazása előtt egyeztesse az otthoni menüt segítőjével. —A Magyar Karitász jószolgálati nagyköveteként Kárpátalján általános iskolákba látogatunk el, a Gólyahír akció keretében - avat be útitervébe Dalma asszony. - A magyar Rádió Határok nélkül című műsorának munkatársai indították el a kezdeményezést: az úgynevezett cipődobozos ajándékozási program keretében itthoni kisiskolások állítottak össze csomagot határon túl élő társaiknak. Meghatódottan idézi fel a rádióban hallott kárpátaljai gyermekek örömét, akik közül sokuknak ez a meglepetésekkel teli cipősdoboz jelenti az egyetlen karácsonyi ajándékot. Elhomályosul a tekintete. Hallgat egy kicsit. Aztán mentegetőzni kezd, amiért elragadták az érzelmei.-Gyakorta képtelen vagyok úrrá lenni az érzékenységemen, pedig kemény természetem szégyellj "kiadni" magát. Néhány napja szülővárosomban jártam az öt évvel ezelőtt újjáalakult nőegylet jubileumi ünnepségén. Huszonöt fiatal nő többek között gyermekek százainak juttat ebédet, és játszótereket hoz rendbe. Nagyon büszke voltam rájuk. Olyannyira, hogy nem tudtam befejezni a beszédem. Saját sokoldalú karitatív tevékenységéről viszont nem szívesen beszél. Az embert a tettei minősítsék, vallja. Az édesanyjától is így tanulta a háborút követő, keserves években. Advent idején mindenféle holmit, élelmiszert gyűjtöttek össze testvéreivel, és 24- én sötétedés után ezeket a szeretetcsomagokat - az egy