Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2002-05-01 / 5. szám

2002. május AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 7 ISMÉT HÁBORÚ PUSZTÍT A SZENTFÖLDÖN L ’Osservatore Romano: Népirtás Krisztus földjén A szentföldön a húsvéti ünnepekre a fegyveres harcok újbóli fellángolása vetett árnyékot. Az izraeli támadás fenyegető veszélye miatt a palesztin keresz­tények nem vehettek részt semmilyen húsvéti szertar­táson. A jeruzsálemi Szent Sír-bazilika húsvéti szent­miséjén mindössze ötvenen vettek részt. A nemzetközi közvélemény szinte egyöntetűen Ariel Sáron izraeli miniszterelnököt tartja első számú felelősnek az im­már totális háborúért. A legfrisebb hírek szerint, izra­eli tankok ostromolják az épületegyüttest. Ilyen körülmények között vezette Michael Sabbah jeruzsálemi pátriárka a hagyományos virágvasárnapi menetet az Olajfák hegyétől a városfalakon belül talál­ható Szent Anna-templomig. A félelem uralta légkör­nek tudható be, hogy az átlagosan 25 ezer résztvevő helyett idén csak ötezer, többségében külföldi zarán­dok vett részt a menetben. Sok palesztin keresztény képtelen volt a harcok miatt eljönni. A pápa húsvéti üzenetében azért imádkozott, hogy szűnjék meg végre a Szentföld és Betlehem fájdalmas kálváriája. Arra kért mindnkit, hogy elsősorban Betle­hem, Jézus szülőhelye lakosaiért imádkozzék. Erélyes hangon emlékeztetett rá, hogy elérkezett a szolidaritás konkrét tetteinek órája, hogy ‘‘megfékezzék az erő­szak és öldöklés drámai örvényét, amely vérrel áz­tatja azt a szentföldet, amely az utóbbi napokban ismét borzalmakba és reménytelenségbe süllyedt" A L”Osservatore Romano vatikáni napilap húsvét vasárnapi száma címlapján egy izraeli tank képe lát­ható, fölötte felirat: ‘ A szent napok belső csndjét a fegyverek zaja hasítja ketté." A vatikáni napilap hús­vét keddi száma kemény hangnemben ítélte el a közel-keleti erőszakos cselekményeket: “A feltámadt Krisztus földje, amelyet tüzxel-vassal szentségtele- nítenek meg, népirtás agressziójának áldozatává válik" Michel Sabbah jeruzsálemi pátriárka húsvéti üze­netében vázolta azt az utat, amely véget vet az erő­szaknak, amely védelmezi az izraelieket, biztonságot nyújt, és megszabadít a félelemtől, a mindenütt és mindenkor leselkedő halál veszélyétől, és amely visz- szaadja a palesztnoknak a szabadságot, földjüket, méltóságukat. A szentföldi helyzet aggasztó romlása és a Szentatyához érkezett számos segélykérés után Vati­káni Államtitkárság, és a jeruzsálemi pápai képviselet kapcsolatba lépett az érdekelt felekkel. Jean-Louis Tauran érsek a Szentatya személyes, Bush elnökhöz intézett üzenetét nyújtotta át az Egyesült Államok szentszéki nagykövetének. A Szentszék ismét egyértel­műen elítélte a terrorizmust, bármely irányból is jöj­jön, és elvárja az ENSZ határozatainak tiszteiében tartását mindegyik fél részéről, valamint a jogos ön­védelmi eszközök használatának arányosságát szor­galmazza. A betlehemi Szalézi Intézet tagja. P. Bruno szerint a helyzet ilyen súlyos még az 1967-es háború idején sem volt. Kijelentette: ami jelenleg Izraelben történik, ellenkezik minden nemzetközi normával. A Szentföld érdekében emelte fel szavát az assisi ferences kolostor elöljárója, Vincenzo Coli is: “Ha az ENSZ valóban létezik, adjon magáról életjelet, és a diplomáciai tevékenység is tegyen tanúságot némi bátorságról Isten nevében kérem, hogy hallgattas­sák el a fegyverek zaját. Ez a sok halott az emberi ostobaság eredménye. Az értelem és hit szellemében, Abrahám egyetlen Istene nevében kérjük, hogy ér­jen véget a terrorizmus és a retorzió" A libanoni Balbek katolikus püspöke, Mounged El-Hachem a MISNA misszióshírögynökségnek adott nyilatkzatában elmondta, hogy a Közel-Keleten a ke­resztények állandó létbizonytalanságban élnek. Napról napra fogy a számuk, és egyre többen elvándorolnak. Becslések szerint jelenleg az egész Közel-Kelet terü­letén a keresztény lakosság száma három százalékra tehető, míg az első világháború előtt arányuk a 20-25 százalékot is elérte. Nagyon fontos lenne, hogy a Közel-Keleten, amely a három monoteista vallás, a keresztény, zsidó és az iszlám bölcsője, továbbra is megmaradjon a három vallás hívőinek együttélése. (VR/MK) /Új Ember/--Antall József születésének 70. évfordulóján szobrot állítottak Szombathelyen. A tér, amelyen a bronzból készült mellszobrot és emlékművet felállí­tották szintén az egykori politikus nevét viseli. Dávid Ibolya, az MDF elnöke, igazságügy-miniszter avató­beszédében kijelentette: Antall József Európát képvi­selte közöttünk, hogy minél eredményesebben képvi­selhessük magyarságunkat Európában. A miniszter­asszony szerint az Antall-korszak rövid volt, de törté­nelmi léptekkel mégiscsak a magyarországi rendszer- változás, a polgári viszonyok, a modem jogállamiság kialakulását jelentette. Az SZDSZ szombathelyi szer­vezete közleményben tiltakozott a szoboravatás ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom