Amerikai Magyar Újság, 2001 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2001-11-01 / 11. szám
2001. november AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 19 ÚJABB KERESZTDÖNTÉS Már csak egy csonk meredezik égő sebként a Vác feletti Látó-hegyen Ismeretlen tettesek ledöntötték és kettétörték a Vác fölötti Látó-hegyen (Naszály-hegy) lévő keresztet. A vörösfenyőből készült, 4 méteres keresztet, a budapesti Szetimrevárosi Egyesület helyezte el. Az Egyesület 1996 óta minden évben állít egy keresztet, így a Bükk, a Börzsöny, a Pilis, a Mátra és a Gerecse után, idén a Cserhátban tették meg, Szent Margit tiszteletére. A közelmúlt megrázó eseményei bebizonyították, hogy ez a század sem a megbékélés százada lesz, mindannyiunkban összeroppantva azt a reményt, hogy a háborúktól, erőszaktól zajos 20. századot egy csendesebb időszak követheti. Az arctalan alávalóság mindennapjainak része maradt - az agresszivitás, a provokálás, a gyűlölködés, az uszítás nap nap után produkált eseményeket, melyek tovább gyűrűzve, ördögi körként szorítják az emberiséget. A rövid hír, hogy ledöntöttek egy keresztet, talán eltörpül a nagyvilág eseményei mellett, hiszen — némi blaszfémiával szólva — több is veszett New Yorknál. De a két tett, bármilyen durván hangzik is, meglehetősen hasonló, ugyanazon jelenség torzszülöttje: a nemtetszés elvetemült kifejezése; vélt, esetleg jogos sérelmek alantas megtorlása. Mi késztethet egy embert arra, hogy ledöntsön egy keresztet? Mi az a gonosz erő, amely arra indít valakit, hogy egy ősi jelképet meggyalázzon, egy olyan jelképet, amely nemcsak a kereszténység szimbóluma, hanem magyarságunkhoz is szervesen kapcsolódik. Vajon mi bántotta az elkövetőket? Vagy pusztán a vallás ellen irányult tettük? Estleg a Felvonulás téri fűrészelők elítélése volt szálka a szemükben? Az indítékot nem valószínű, hogy megtudjuk, talán még a tettesek sem kerülnek elő. Egyelőre mindössze a megcsonkolt hegyorrom a bizonyos./Ú.E./ B. Z. Javuló statisztikák Tavaly emelkedett a házasságkötések és a születések száma, ugyanakkor lényegesen kevesebben haltak meg, mint egy évvel korábban -tartalmazza a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb közleménye. Ugyanakkor a csecsemőhalálozás évek óta tartó csökkenése megtorpant. Az adatok szerint 2000-ben 48.100 pár kötött házasságot, ami 5,8 százalékos növekedés 1999-hez képest. Az emelkedő házasságkötések és a csökkenő válások azonban nem tudták érdemben befolyásolni a házasságok mérlegét. Változatlanul jóval több házasság szűnik meg özvegyülés és válás miatt, mint amennyi létre jön. Tavaly 79.685 házasságot bontottak fel. Tavaly 97.595 gyermek született, ami 2.952-vel több, mint 1999-ben. A születések számának emelkedése meglehetősen egyenetlen a szőlő nők korcsoportja szerint. Főleg a szülőképes kor "idősebb" korosztályainál nőtt a szülési kedv: a 30-39 évesek csoportjában mintegy 10 százalékos volt az emelkedés. Az anya iskolai végzettsége szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél majdnem 10 százalékkal nőtt, mig az általános iskolai végzettségűeknél 2 százalékkal csökkent a születések száma. Családi állapot szerint főleg a nem házas nők szülései növekedtek, így 29 százalékra emelkedett a házasságon kívül született gyermekek aránya. Tavaly 135.601-en haltak meg, ami 5,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A KHS szerint a halálozás struktúrájában figyelmet érdemel, hogy a férfiak halandósága nagyobb mértékben javult, mint a nőké. A halandóság mérséklődés a férfiaknál 35 éves kortól kezdve valamennyi korcsoportban bekövetkezett. A vezető halálozások közül a daganatok 4,3, a keringési rendszer betegségei 41,3, a légzőrendszer betegségei 10,1, az emésztőrendszer betegségei 2,2, az erőszakos halálozások 7,1 százezrelékkel mérséklődtek 1999-hez képest. A születésszám emelkedése és a halálozások csökkenése lényegesen mérsékelte a népességcsökkenés ütemét. Az elmúlt évben 38 ezer fővel többen haltak meg, mint amennyien születtek. A népességfogyás még mindig jelentős, de 10 ezer fővel, 22 százalékkal alacsonyabb, mint 1999-ben -vélik a statisztikusok. Belföldön, 2000-ben mind az állandó, mind az ideiglenes vándorlások száma jelentősen nőtt. Jellemző a fővárosból az agglomerációk településeire történő vándorlás. A legnagyobb pozitív vándorlási egyenlegű régióvá a Közép-Dunántúl vált, melyen belül Fejér megye a fő vándorlási célterület. Továbbra is az Észak- Alföldre és Észak-Magyarországra vándorolnak a legkevesebben. A legtöbben pedig Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékből vándorolnak el. A Magyarországon huzamosabb ideig tartózkodó külföldiek száma folyamatosan emelkedett az elmúlt években. Tavaly év elejére a számuk elérte a 152 ezer főt, ami a népesség 1,5 százaléka.
