Amerikai Magyar Újság, 2001 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2001-11-01 / 11. szám
20 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2001. november Orbán Viktor: nem kell módosítani az ország költségvetését a világban kialakult helyzet miatt. A kormányfő szokásos szerda reggeli rádióinterjújában elmondta, hogy a biztonsági intézkedések, valamint a menekültek elhelyezése komoly költségekkel járnak, továbbá Magyarország is hozzá fog járulni a humanitárius segélyakciókhoz, amelyekkel az Afganisztánban és környékén kialakult nehéz helyzetet próbálja kezelni a nemzetközi közösség. Szólt arról is, hogy a tervek szerint a parlament a zárszámadási törvénnyel megemeli a költségvetés általános tartalékát, és abból fognak a biztonsági kiadásokra fordítani, így például a rendőrség költségvetését mintegy 19 milliárd forinttal emelik majd. Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb teendőkben a kormány élvezi mind a hat parlamenti párt támogatását. Kitért arra, hogy még a számos fontos kérdésben más álláspontot képviselő MIÉP is támogatja a belbiztonság, a rendőrség megerősítését, a határőrség "élesbe állítását", a menekülttáborok rendjének átalakítását, a Magyarországra beutazók fokozott ellenőrzését és a vízumkiadás rendjének megváltoztatását. Tájékoztatása szerint az utóbbi időben "erősen át kellett rendezni" a szokásos kormányzati munkarendet. Vatikáni látogatásának lemondása kapcsán úgy fogalmazott, hogy szinte minden európai miniszterelnök átütemezte külföldi útjait, mert a szeptember 11-i terrortámadások óta nem tartozik a világ legbiztonságosabb dolgai közé a repülés, illetve otthon van szükség a kormányfőkre. Az Esztergomot a szlovákiai Párkánnyal összekötő Duna-híd átadása kapcsán Orbán a magyar közösségek határmenti együttműködésének más pédáit is megemlítette. Kiemelte, hogy Erdélyben ismét van magyar nyelvű egyetem, amelyet évente kétmilliárd forinttal támogat a magyar költségvetés, és a magyar kormány támogatásával Horvátországban befejeződött az újjáépítése a jugoszláv háborúban lerombolt két templomnak és két kultúrháznak. A miniszterelnök szólt arról is, hogy a tervek szerint a következő egy-két évben az érintett önkormányzattal összefogva újjá fogják "varázsolni" az egész Budai Várat, ahol jelenleg még második világháborús romok is találhatók, /mti/ Tóparti bölcsesség Szabadi-Sóstó, a szabadtéri kápolna mögötti strand, augusztusi kánikula. Két hölgy beszélget. Nem is beszélgetés ez, inkább monológ, mert a másik csak bólogat. És a fiatalabb csak mondja, mondja. Hogy milyen szép volt a Nagyboldogasszony napi ünnepség, fenségesen siklott a koronát szállító hajó, magasztos volt a mise, gyönyörű az új Szent István-szobor. Ezt a felemelő érzést azonban néhány tévécsatorna igyekezett megzavarni. És hangja most indulatosabbá válik. Csak azt szajkózták, hogy mennyibe került az utazás, hatvan, százmillióba. Hát még ezerévenként sem ünnepelhetünk felhőtlenül, nem emlékezhetünk őseinkre, a századokra, a múltunkra? Az a nyamvadt százmillió fejenként tíz forint. Hát nincs tíz forintunk erre, amikor milliárdok tűntek el? Ha nincs tíz forintja minden magyarnak, akkor mit akarunk az új évezredtől? Nem érdemelnek meg ennyit tőlünk eleink, legalább azért, hogy századokon át megtartották a magyar államot, a magyar egyházat? Néztem a vizet és hallgattam. Sohasem gondoltam volna, hogy egy strand is lehet szószék./Ú.E./ The New York Times Azután, hogy Sáron izraeli miniszterelnök megrótta az Egyesült Államokat, amiért szerinte az olyan engesztelő az arabokkal szemben, mint egykor a Nyugat Hitlerrel szemben, Washington kemény figyelmeztetésben részesítette az izraeli politikust vádja miatt. A szabadságról van szó, te ostoba címmel a vezető amerikai lap vezércikke egyértelműen figyelmeztette Sáron izraeli miniszterelnököt, hogy Amerika most a szabadságáért küzd. Márpedig ilyen esetben Izrael csak egyet tehet: megkérdezi, miként segíthet. Amerika nem azért küzd a terroristákkal, hogy Izrael szabad kezet kapjon még több zsidó település megépítésére és még több palesztin föld kisajátítására. Saronnak meg kell értenie, folytatódik a vezércikk, a háború nem azért folyik, hogy Izrael bibliai térképe alapján foglalja el Ciszjordániát. /MNO/ Késő római korból származó szarkofágokat találtak a Vas megyei Répce- szentgyörgy határában. Az értékes leletre egy helyi gazda szántás közben bukkant rá, amikor az ekevas elakadt egy többmázsás kőtömbben. A III-IV. századból származó szarkofágok azért számítanak ritkaságnak, mert szinte teljes épségben vészelték át az évszázadokat. A feltárás után előkerült nagyobbik sírládában, amelynek fedele egy római kori épület tetejét formázza, egy férfi, egy nő és egy gyermek maradványait találták meg. A csontok mellett nem voltak ékszerek, sem más használati tárgyak, ebből a régészek arra következtetnek, hogy a sírt nem sokkal a temetkezés után kirabolták. Erre utalnak a szarkofágokon látható feszítés nyomok is. A késő római korban a temetkezésnek ez a módja elterjedt volt, de csak a gazdagok körében. Valahol itt a közelben egy római kori villának kellett állnia, annak lakóit temethették ide. Egyik szarkofág mellett kerámiából készült korsót találtak, amely valamiféle áldozati cselekményre utal. Ezt vizsgálják most tüzetesebben a szakemberek. Csaknem három méter hosszú és másfél méter széles, vulkanikus kőzetből faragott többmázsás szarkofágokat kiemelik a földből, s azokat a szombathelyi Savaria Múzeum előtti szabadtéren állítják ki.
