Amerikai Magyar Újság, 2001 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2001-09-01 / 9. szám
2001. szeptember AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 23-"Visszakerülhet az aradi várba az 1848- as magyar szabadságharc vértanú tábornokainak tiszteletére emelt Szabadság emlékmű, de ezúttal nem "elzárt fogolyként", hanem a történelmet őrző köztéri szoborként - írta az erdélyi Krónika. Az újság beszámolt arról, hogy Theodorescu kulturális és vallásügyi miniszter legutóbbi aradi látogatása során szóba került a Szabadság emlékmű sorsa. Az elemeire bontott szoborcsoport lassan két éve az aradi minorita rendház udvarán, rács mögött várja, hogy valahol ismét közszemlére kerüljön. "Theorodescu az első olyan szak- miniszter, aki két alkalommal is megerősítette, hogy "ez történelem, ez a szobor pedig a városé", és azt nem kell máshová szállítani". Persze, azonnal hozzátette, hogy a szabadság-szobor "mondanivalóját" ellensúlyozni kellene az 1918-as egyesülésre emlékező román szoborral is, és erre a minisztérium nem fogja sajnálni a pénzt. Az ígéreteken kívül azonban nem szólt arról, hogy szerinte hol lenne a legméltóbb helye a tizenhárom aradi vértanú emlékét őrző szobornak. Mivel a tárcavezető meglátogatta az aradi várat is, és kijelentette, hogy azt minél előbb kulturális célokra kell hasznosítani, elképzelhető, hogy a Szabadság-szobor is oda kerül. Ám, hogy ez mikor történik meg, még sejteni sem lehet, hisz előbb a várban tartózkodó helyőrségnek kellene előbb kiköltöznie, aminek, a védelmi minisztérium szerint, csupán anyagi akadálya van. "A katonaság kiköltözésével talán megmenekülhet a várban omladozó barokk templom is" - tette hozzá a lap. A Zala György alkotta emlékmű a vértanú tábornokok kivégzésének 150 évfordulója alkalmából kerülhetett ki a hosszú várfogságból. 1999 júliusában Orbán Viktor Magyar és Radu Vasile akkori román miniszterelnök marosvásárhelyi találkozóján elvi egyetértés született arról, hogy Aradon megbékélési emlékparkot létesítenek, s ide kerül az emlékmű. A román hatóságok az emlékmű darabjait átadták ugyan az aradi minorita rendnek, de köztéri helyreállítása mind a mai napig nem történhetett meg. Román részről korábban többször elhangzott, hogy a szoborcsoportot "vigyék a magyarok magukkal Magyarországra".-"Romániában ma 55 állami egyetem van, ezek között egy sincs magyar" - írja a Hargita Népe című lap. Ha a magyarok nem volnának egyenlőbbek az egyenlők között, csak egyenlők, akkor is a számarányuknak megfelelően nem egy, hanem 3-4 erdélyi magyar egyetem járna. Ugyanez a helyzet a külföldön tanuló ösztöndíjas román egyetemisták helyzetével is. Egyes információk szerint 15 ezer román egyetemista tanul román állami ösztöndíjjal a különböző európai és nem európai egyetemeken. Ha csak az egyenlőség működne, akkor is 1500 magyar etnikumú diáknak kellene román állami ösztöndíjjal külföldön tanulnia.-A zágrábi magyar nagykövetségen ünnepélyesen letette a hivatali esküt Ivó Stanicic Magyarország spliti tiszteletbeli konzulja. A magyar külügyminiszter nevezte ki tiszteletbeli konzullá Stannici- cet, aki 1992-ig bíróként dolgozott, majd azóta egy ügyvédi iroda élén áll. Az új konzul a horvát köztársasági elnök működési engedélye alapján megkezdte tevékenységét, illetőségi köre Zára(Zadar)-Knin, Sibenik, Split-Dalmácia és Dubrovnik-Neretva megyékre terjed ki. Az 1997 júliusában megnyitott fiumei magyar konzulátus és a most megnyitott spliti konzuli iroda illetékességi köre valamennyi horvát tengerparti megyére kiterjed, így az Adriai tengerhez látogató magyar turisták mindenütt igénybe vehetik a közvetlen konzuli segítség előnyeit azon a vidéken.-A Gazeta Wyborcza című lengyel napilap részletesen beszámolt a szlovákiai 8 megyés területi reform elfogadásáról, a kormányprogramban szereplő 12 megyés rendszer és egy magyar többségű megye megalakításának elutasításáról. A Tornász Mackowiak által jegyzett cikk szerint az újabb megalázó politikai vereség után a magyarokat képviselő Magyar Koalíció Pártja Mikulás Dzurinda miniszterelnik lemondását követelte, amelynek elmaradása esetén kilátásba helyezte távozását a kormánykoalícióból. A szerző megemlítette, hogy a Vladimír Meciar körül gyülekező nacionalista ellenzék kezdetektől ellenezte a magyar többségű Duna menti megye létrehozását, amelyben a zömében magyarok lakta dél-szlovákiai területek elszakításának, Magyarországhoz csatolásának első lépését látja. E "veszély" elhárítására a koalíció egy része összefogott az ellenzékkel, és megszavazta az egyértelműen magyarellenes jogszabályt - írta a szerző, megemlítve, hogy a magyarok által ajánlott minden olyan közigazgatási területfelosztás, amely megakadályozta volna a több mint félmilliós kisebbség szétszabdalását a szlovák többség között, zátonyra futott. A cikk szerint a Magyar Koalíció Pártjának távozása a kormánykoalícióból nem vezet ugyan a kormány bukásához, de a csekély és egymással huzakodó koalíciós többség a nacionalista ellenzék "kegyeire" lesz ráutalva.-"Román részről kétkulacsos politizálás folyik a státustörvénnyel kapcsolatban. Mást mondanak a hazai közvéleménynek és mást a magyar országgyűlésnek" - nyilatkozta Kónya-Hamar Sándor az Erdélyi Napló legújabb számában. Az RMDSZ képviselője arra is emlékeztet: miközben Moldova tiltakozik a kettős román állampolgárság ellen, a román hatóságok személyi igazolvány nélkül is megadják a román állam- polgárságot a beszarábiaiaknak és az észak-bukovinaiaknak mondván, hogy ők a "szent román földön" élnek. Kárpátalja ősi magyar föld, harcoljunk érte.
