Amerikai Magyar Újság, 2001 (37. évfolyam, 1-12. szám)

2001-09-01 / 9. szám

22 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2001. szeptember HATÁRON INNEN - HATÁRON TÚL HTMH - OBSERVER Határon túli magyar műemlékek Helyreállításukat az anyaország is támogatja Kalotaszegi lakóház (Visa) —A magyar állam 1999 óta különít el folyamatosan anyagi keretet a Kárpát-medencei magyar vonatkozású épített örökség megóvására és dokumen­tálására. A megítélt összeg két évvel ezelőtt 130 millió, tavaly 136 millió forintot tett ki, mig az idén 220 millió forintra rúg. A keretösszegből az idei évben a magyar kormány legalább 110 millió forintot különít el az erdélyi magyar műemlékek felújítására. A kulturális tárca - amely nemrégiben mintegy 57 erdélyi műemlék­épület idei felújítását célzó program számára szavazott meg költségkeretet, támogatja az olyan Kárpát-meden­cei műemlék-épületek rendbetételét vagy legalább ál­lagmegóvását, amelyek nélkül elpusztulnának. A támo­gatás kiterjed az olyan kiemelt jelentőségű emlékekre, mint a borsi Rákóczi-várkastély (Felvidék), az alsólend- vai (Muravidék) várkastély, a munkácsi vár, a gyulafe­hérvári székesegyház, de a kisebb településeken talál­ható — például a gelencei, hadadi, nagyajtai, sepsikilyéni — műemlékekre is. Erdélyben biztosítottak a legna­gyobb számban azok az előkészítési, személyi feltételek, amelyek lehetővé teszik a szakszerű beavatkozást. A Szent István alapította püspöki székhelyek közül a gyulafehérvári székesegyház őrizte meg leginkább ere­deti formáját. Gyulafehérvár számára kiemelten magas támogatást nyújt a magyar kormány.-Gyimesbükkön Deáky András panzió­jában zajlott június 25-e és július 1-je között a moldvai csángó gyermekek és az őket tanító pedagógusok közös tábora, amelynek célja azoknak a sajátos oktatási módszereknek a kipróbálása volt, amelyek az idén ősztől beinduló moldvai csángó oktatási program meg­valósítását szorgalmazzák. A tavaly Klézsén és Puszti- nán megkezdett, iskolán kívüli magyar nyelvoktatást idén a Moldvai Csángó-Magyarok Szövetsége szer­vezésében tíz helységre terjesztik ki: Klézsén, Pusztinán, Somos kán, Lészpeden, Trunkon, Külsőrekecsinben, Dioszén, Forrófalván, Budán és Bákóban szakképzett tanárok vállalnak iskolán kívüli oktatást, mivel a Bákó megyei tanfelügyelőség máig akadályozza a moldvai csángó gyermekek anyanyelvének oktatását. A fiatal pedagógusok — Barnat Simon, Bilibok Jenő, Bogdán Melinda, Borsos Gyöngyi, Ghiurca Valentin, Hegyeli Attila, Lukács Emese, Mester László, Mihálydeák Adél, Róka Szilvia és Szarka Felicia - munkáját segítette, órákat tartott, illetve módszertani útmutatásokat adott Borbáth Erzsébet tanárnő, aki egy évtizeden át többször moldvai csángó gyermeket tanított Csíkszeredában.-Pünkösd másnapja nagy ünnepet ho­zott Csetfalva katolikus híveinek. E napon került felszentelésre a három év alatt elkészült római- és görög-katolikus templom impozáns épülete. A kitartó eső ellenére mintegy ezer zarándok volt tanúja a Szentiéleknek szentelt templom ünnepélyes felavatásá­nak, és részese az ez alkalomból celebrált szentmisének. Az eseményen sok egyházi és közéleti személyiség vett részt Magyarországról és Kárpátaljáról. A szentmisét az Oltáriszenység szentélyben való elhelyezése és ünnepé­lyes áldás zárta. Az ünnepi szónokok sorát Papp Ti­hamér, a csetfalvai plébános nyitotta meg.-A vereckei emlékpark kérdése évek óta foglalkoztatja Kárpátalja közvéleményét. 1996 kora tavaszán jelentek meg az első építőmunkások a Vereckei-hágón, hogy a honfoglalás ezeregyszáz évfor­dulója tiszteletére emlékjelet állítsanak azon a helyen, ahol Árpár népe egykor a Kárpátok gerincén áthaladt. Ha a hatóságok nem lépnek közbe, már régen végeztek volna a munkával, s idén lenne ötéves a honfoglaló eleink tiszteletére megálmodott emlékmű, amelynek torzója ma nem a megbékélés, hanem éppen a békétlenség jeleként emelkedik a hágón. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség az emlékpark létesítése céljából még 1995-ben telket vásárolt a Valóci járásban. A járás adminisztrációja azonban nem adta ki a terület­re az építési engedélyt, amiből - a magasabb fó­rumokhoz benyújtott kérelmek nyomán — országos politikai ügy kerekedett. Az emlékmű sorsa azóta is kényes téma, olyannyira, hogy bár kezdeményezésükre már két alkalommal került az ukrán-magyar vegyes bi­zottság üléseinek napirendjére, az ukrán fél ellenállása miatt nem sikerült döntést hozni a kérdésben. Mind­azon által a KMKSZ nem tett le arról a szándékáról, hogy az emlékművet befejezze, bármennyi időbe teljen is az. Az emlékpark megtervezésére kiírt pályázatot Matl Péter munkácsi szobrászművész nyerte el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom