Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2000-04-01 / 4. szám
AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG ■i 2000. április AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG P. O. BOX 7416 BALTIMORE, MD 21227-0416 USA T/F: 410-242-5333—E-mail: amusoos@earthlink.net Szerkeszti: Soós József Előfizetési díj egy évre 23 dollár. Nyugdíjból élőknek (csak USA) 20 dollár. Kanadába 25 dollár. Tengerentúlra légipostával 35 dollár, hajópostával 27 dollár. Az előfizetést USA dollárban és USA bankra szóló csekkel vagy pénzesutalvánnyal kell fizetni. A lapban megjelent írások nem fejezik ki szükségszerűen a szerkesztő véleményét, s azokért minden esetben a szerzőik felelősek. Kéziratokat, fényképeket nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Javítás jogát fenntartjuk. Szabályosan gépelt és kijavított írások a közlésnél előnyben részesülnek. NAGYBÖJTI GONDOLATOK "Hamvazkodjál bűnös lélek," így hangzik a böjti ének. Véget ér, mint minden álom a farsangi dínom-dánom. A Szentírás elénk tárja, kezdet óta azt tanítja: "Emlékezzél gyarló ember, porból lettél, porrá leszel" Oktat és int kezdet óta, "itt az idő, térj magadba." - Szigorú, kemény intelmek, vigaszt, reményt hol keressek? Kérdezném, hogy mi a sorsa? Életemnek mi a célja? Mielőtt még megtalálnám, utam végén a sír vár rám. A sír vár rám az utam végén, s, ha nem éltetne a remény, hogy az még nem mindennek vége, minek lenne hát értelme? ...De az írás azt is mondja, nem véges az élet útja. A síron túl van új kezdet: végnélküli Örök Élet. Első Húsvét szent hajnala, tanúságként bizonyítja Örök Élet valóságát: a feltámadt Istenfiát. Panajothné László Márta Címképünk: Munkácsy Mihály, Krisztus Pilátus előtt. Olajfestmény, vásznon, mérete 324x218 cm. 1881-ben készült. A kép jobb alsó részén van az aláírása: M. de Munkácsy. A művész 1844. február 20-án született Munkácson, ahol apja Lieb Leó sótiszt volt. Munkácsy 1868 ban vette fel a Munkácsi nevet, majd 1880-ban az "i"-betüt "y"-ra cserélte. 1863-ban készült el az első festménye a Levélolvasás, a második a Regélő honvéd. Főbb művei: az Ásító inas, a Siralomház, a Tépéscsinálók, a Köpülő asszony, a Rőzsehordó nő, stb. 1869-ben festette első világsikert hozó művét, a párizsi Salon aranyérmével kitüntetett Siralomházat, amelyben a szabadságharc utáni betyárvilágból választotta témáját. Első nagyméretű művét a Miltont 1878-ban festette, mely a New York-i Lennox Library-ban látható. Ezzel a festményével elnyerte a párizsi világkiállítás nagy aranyérmét. Ezt követte a Krisztus Pilátus előtt (1881) s a Golgotha (1883). E hatalmas vásznak Sedelmayer képkereskedő rendelésére készültek, aki 10 évre lekötötte műveit. A millenniumi előkészületek jegyében készült Honfoglalás-freskója (1893) a Bp-i Országház elnöki fogadótermében van. Utolsó nagy művei a bécsi művészettörténeti múzeum meny- nyezetképe (1890), és az Ecce Homo (1896) a debreceni Déri Múzeumban. A művész 1900. május 1- én hunyt el a németországi Endenichben. Minden kedves Olvasónknak áldott és kellemes Húsvéti •• Ünnepeket kívánunk!
