Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2000-06-01 / 6. szám
20 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2000. június közelmúltig színmagyar településnek számított. A nyolcvanas évek végén regisztrált 1.600-1700 lakosból ma már jó ha ezren maradtak a faluban. Bállá Tibor, a helyi község titkára elmondta, elszomorító, hogy több mint 150 házban idős, magukra maradt emberek élnek, akik már túl vannak a hetvenes éveiken. Ötven üres ház eladó, az idén pedig húsz százalékkal többen haltak meg, mint tavalyi azonos időszakban. Két-három magyar gyerek fog az idén születni, és az iskolában - betelepített szerb menekültekkel együtt - összesen száz diák tanul. A menekültek száma ötszázra tehető, bár pontosan senki sem tudja, hiszen az újonnan érkezettek többsége be sem jelentkezik. Számos házat erőszakkal foglaltak el, elsősorban azokat, amelyek tulajdonosa külföldön tartózkodik. Kilencven százalékuknak meg van a horvát útlevele. Többen két-háromszáz német márkának megfelelő segélyben vagy nyugdíjban részesülnek, ennek ellenére eszük ágában sincs elmenni Szilágyiból. Emelett minden szociális támogatást megkapnak, ám még a költségek rájuk eső részét sem akarják megfizetni. Szilágyi így minden tekintetben a lét peremére sodródott. Teljesen tönkrementek a kisgazdák, nincs pénzük üzemanyagra, műtrágyára. Kérdésessé válik a magyar óvoda és az iskola fenntartása, hiszen pár év múlva már nem lesz magyar gyermek. Az elmúlt tíz év gyűlöletre épülő politikája oda vezetett, hogy a fiatalok elhagyták a vajdasági magyar településeket, így Szilágyit is. Aki pedig maradt, az fél és bezárkózik. Mindez - emberi és gazdasági szempontból - az önmegsemmisüléshez vezethet. S ugyanez a helyzet minden magyarlakta helységben a Délvidéken.-II. Rákóczi Ferenc fejedelem születése 324. évfordulója alkalmából ünnepséget rendezett a Rákóczi Szövetség beregszászi helyi szervezete. Az egykori Grófudvar épületének falán elhelyezett emléktáblánál Ré- vay László alelnök elevenítette fel a fejedelem életútját, Pirigyi Béla pedig Rákóczi emberi nagyságát emelte ki. A bergszászi Petőfi énekkar kuruc kesergőket adott elő.-"Fölavatták a romániai Német Demokrata Fórum elnökségének nagyszebeni székházát" - írja a Romániai Magyar Szó. Az épületet 1993-ban bírósági ítélet alapján szerezte meg a német nemzetiségi szervezet. Összehasonlítva a város magyarságával, a német kisebbség sokkal jobb helyzetnek örvend, hiszen a Magyar Ház fölött még mindig a város rendelkezik. A magyarok hiába bizonyították be ugyanis hivatalos okmányokkal tulajdonjogukat, igényüket a bíróság elutasította.-"A vajdasági magyarság azóta küzd a szülőföldön maradásáért, mióta kisebbséggé vált" - emlékeztet a Magyar Szó. A délvidéki magyarok legnagyobb gondja az utóbbi évtizedben a kivándorlás, ugyanis ez idő alatt 70-80 ezer magyar nemzetiségű polgár távozott a Vajdaságból. Ennek ellenére a cikkíró úgy véli, ma sokkal inkább maradni akarnak a délvidékiek, mint korábban. Van bennük valami dac, amely azt parancsolja, hogy ne hagyják el szülőföldjüket. "Elsősorban a családok és a pedagógusok feladata a fiatalok marasztalása. A politikusoknak pedig olyan stratégiát kell kidolgozniok, amely megmenti a hatalmas vérveszteséget szenvedett közösséget a teljes leépüléstől" - állapítja meg az újvidéki napilap.-Ismét meggyalázták Petőfi Sándor Pozsony-Ligetfalun álló, sokszor megcsonkított szobrának torzóját. A hajdan Pozsony belvárosának sétaterén álló alkotás a néptelen ligetben évtizedek óta vandál indulatok célpontja. Petőfi karja, kardja, orra.,, a mellette álló múzsa pálmaágot tartó keze már évek óta hiányzik. A szobrot többször festékszóróval csúfították el. Az újabb rongáló is festékszórót használt.-A kárpátaljai magyarság helyzetéről tárgyalt Kijevben Kovács Miklós, az ukrán legfelsőbb tanács képviselője és Vlodimir Litvin, az ukrán elnöki adminisztráció vezetője. Kovács a kárpátaljai magyarság helyzetével kapcsolatos kérdéseket vitatta meg, különös tekintettel a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség által javasolt Tisza melléki járás létrehozására, amely magába foglalná a kárpátaljai tömbmagyarság településének többségét. Megállapodtak abban, hogy további tájékozódó megbeszéléseket folytatnak a magyar többségű közigazgatási egységről és a kárpátaljai magyarságot érintő egyéb kérdésekről.-A Brassó megyei Pázsmáron és Szászfehéregyházán található erődtemplomokat a Világörökség részévé nyilvánították. Az UNESCO szerint korukat kiválóan jellemző két építészeti műemlék mellett újabb huszonnyolc műemléket nyilvánítottak a Világörökség részévé. A pázsmári evangélikus templom építését 1225-ben kezdték el. Szerkezetileg a szászfehéregyházi templomerőd hasonlít a prázsmárihoz, de valamivel kisebb méretű. Dokumentumokban 1400-ban említik először, de a szakértők szerint 150-200 évvel korábban épülhetett.-Megjelent dr Németi Jánosnak, a nagykárolyi múzeum igazgatójának "Nagykároly környékének régészeti repertóriuma" című könyve, amely 36 évi kutatásainak eredményeit tartalmazza. E könyv alapján kiderül, hogy minden egyes toponímiának és határrésznek magyar helyneve van. A helységnevek a legkorábbi középkori iratokban 99 százalékban magyarul jelentkeznek. A honfoglaló magyarokra vonatkozó leletek is szerepelnek a kötetben. A szerző a kötet olvasmányos változatát is megírta a nagyközönség számára, s ezt szintén kiadják. A könyvbemutatón dr. Németi János elmondta, hogy munkájának kéziratanyaga 15 évig fiókban volt. Továbbra is kaphatók Tárczy Kovács Erzsébet mezzoszoprán énekművésznő legszebb magyar népdalai. Kíséri Rózsa Béla és zenekara. A kazetta ára postaköltséggel együtt 12 dollár. Megrendelhető a 415- 345-8878-as telefonszámon.
