Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2000-05-01 / 5. szám
20 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2000. HATÁRON INNEN - HATÁRON TÜL HTMH - OBSERVER-Kétszeri sikertelen próbálkozás után a sepsiszentgyörgyi tanács harmadszorra úgy döntött, hogy a megyei közgyűlés elé terjeszti az utcanévadásra vonatkozó javaslatát: Sepsiszentgyörgyön legyen Petőfi és Gyertyánffy Ferenc utca. Előzőleg ugyanis a prefektus megtámadta a városi tanács erre vonatkozó határozatát. Első fokon pert nyert a megyei közigazgatási bíróságon, de a városi önkormányzat a brassói táblabíróságon megfellebezte az ítéletet, és végérvényesen meg is nyerte a pert.-Ezer moldvai csángómagyar gyermekből mindössze húszán érettségiznek, egyetemre még kevesebben felvételiznek. Moldva magyar eredetűnek tekinthető katolikus lakossága 243 ezer fő (1992. évi nép- számlálás). A katolikus lakosságnak ma már mindössze egynegyede, 62 ezer fő beszél magyarul. Tánczos Vilmos (Kolozsvár) szerint 83 olyan csángó település van, ahol magyarul beszélnek. A legjelentősebbek közé az északi csángók körében Kelgyest (magyarul beszél 3.100 fő), a déli csángók körében pedig a teljesen magyar községek - Pusztina (2.050 fő), Lészped (1.900), Külsőrekecsin (1.900), Újfalu (1.700), Somoska (1.650), Rácsila (1.400), Magyarfalu (1.300) - mellett Lujzilakagor (4.700), Gyoszény (2.000), Frumósza (1.900), e településeken a lakosság 90 százaléka beszél magyarul, valamint Bogdán- falva (2.400; 85 %) tartozik. Duma András, a Csángó-magyar Szövetség klézsei szervezetének elnöke szerint a Sze- retet-Klézse Alapítvány támogatni fogja azokat a pedagógusokat, akik hajlandók a csángó falvakban magyarul tanítani. Hasonló céllal hozta létre a lujzikalagori Adam Valérián - a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem hallgatója - a Pro Moldva Alapítványt.-Idén a március 15.-i kézdivásárhelyi főtéri rendezvényen külön színfoltot jelentett a felvidéki hét huszár felvonulása. Pompás, korhű egyenruhájukkal megérdemelt sikert, vastapsot kaptak. Mint Finta Hajnal, a 15. székely határőr gyalogezred gelencei hagyományőrző csoportjának képviselője elmondta, a gelenceiek meghívására érkeztek a céhes városba. A gelenceiek kapcsolata a felvidéki hagyományőrzőkkel immár két éve tart, 1998- ban és 1999-ben a felvidéki tavaszi hadjárat-emléktúra alkalmával a gelenceiek jártak a Felvidéken, akkor alakult ki közöttük a máig is tartó barátság. Amikor Komáromban Klapka György szobrának avatóünnepségére a váci huszárokat hívták meg, a felvidéki csapat kölcsönruhákban jelen volt, s akkor született az ötlet, hogy ott is alakítsanak huszárbandériumot. Tervük kőfalakba ütközött, mint kisebbségi ötletet a hatóságok nem támogatták, de végül nehézségek árán sikerült létrehozni a hagyományőrző csoportot. Most már van saját ruhájuk, és lovaik is vannak. A huszárok 15-én délután Gelencén is felvonultak. Ott is nagy-nagy sikert arattak.-Magyar adás a Pancsovai Televízió műsorában címmel Balassa Julianna a Székelykevei Igaz Szó című lapban értékeli az eddig elért eredményeket. "Hogy mit jelent nekünk, dél-bánáti magyaroknak ez az adás, tudtuk már akkor is, amikor természetesen készséggel fogadtuk a televízió felajánlását, és akkor is, amikor az adásokat készítettük. Valós jelentősége azonban csak most ér a tudatunkig, amikor megkapjuk a visszajelzéseket, a jókívánságokat, a kitartásra való buzdítást, és érezzük, hogy a nézők lámpalázasan velünk együtt várják az adást, mindannyiunk műsorát. Mert mi szólunk saját gondjainkról és sikereinkről, anyánk nyelvén, amelyet a századok bíztak ránk. Senkinek sem lehet érdeke a nemzeti kultúránk eltűnése.-Lendva. A muravidéki magyar közösségek Király Ferenc lendvai szobrászművészt kérték fel Szent István király szobrának elkészítésére. "Ilyen megbízatást kapni akkor, amikor már nem kellenek a hősök - mert István király hős volt -, nem mindennapi dolog, és nagy megtiszteltetésnek számít. A legszebb pillanatok peregnek az életemben, hiszen most csak ezzel foglalkozom és ennek szentelem alkotói erőmet." A szobor felállításának ötletét a millenniumi esztendő adta. "A kisebbségi közösség nemzettudat-formálásánál a szimbólumoknak nagyon nagy az ereje, és úgy gondolom, hogy a muravidéki magyarságnak az elmúlt 40 esztendőban leginkább ez hiányzott. Most, mikor a magyar államalapítás ezredik évfordulóját ünnepeljük, a magyar kötődést leginkább talán így lehet szimbolizálni." - mondotta a szobrás.-Közel egy évtizede az ungvári református templom tatarozásakor egy ilyen falrészre bukkantak, amely elüt a fal többi részétél. Felismerhető volt, hogy egy ajtónyi helyet sietve falaztak be. Amikor kibontották, egy kis szobányi tér tárult eléjük, amelyben könyvek és iratkötegek voltak felhalmozva. A befalazott helyiségbe a második világháború végén ismeretlenek az előrelátható eseményektől tartva több száz különféle kiadványt rejtettek el. Volt közöttük XVI. századi feljegyzés, a XVII. századból való hittudományi értekezés, számos két-háromszáz éves történettudományi munka, továbbá unikális értéket képviselő első kiadású irodalmi mű és az egyház történetét tartalmazó, ugyancsak felbecsülhetetlen értékű kézirat és feljegyzés. Most ez a kutúrtörnéneti érték Héder János tiszteletes gondjaira van bízva.-"Az utóbbi 10 évben a Délvidékről 70-80 ezer magyar vándorolt ki. A több évtizede tartó elvándorlás és agyelszívás megállítására a magyar kormány átgondolt programot dolgozott ki" - írja az újvidéki Magyar Szó. A határokon túli magyaroknak saját hazájukban kell boldogulniuk. A helyben maradás egyetlen jól átgondolt programja a magyar kormány ösztöndíjreformja.
