Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2000-05-01 / 5. szám
2000. május AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 21-"Amerikában úgy látják, hogy az Európai Unió leendő közép-európai tagjai a világpolitikai porondon inkább az Egyesült Államok felé hajlanak, Nyugat-Eu- rópa ezért is lasítja felvételüket" - írta a The Wall Street Journal Europe. A cikk abból indul ki, hogy az önálló európai védelmi és biztonsági szerep kialakítása nemcsak az Egyesült államokban kelt kételyeket, hanem az EU-hoz csatlakozni szándékozó volt szovjet csatlósokban is. Az európai vezetők ezért egyre nyíltabban kioktatják ezeknek az országoknak a vezetőit.-Új tulajdonosa van a Pozsonyban megjelenő szlovákiai magyar napilapnak, a több mint fél évszázados múltra visszatekintő Új Szónak. "A lapot a Verlagsgruppe Passau nevű német konszern vette meg, melynek egyik leányvállalata a Kassán megjelenő regionális lap, a Lűc többségi tulajdonosa is. A konszern további lapvásárlásokat is tervez Szlovákiában. Az Új Szónak a rendszer- váltás óta a Verlagsgruppe Passau immár a harmadik külföldi tulajdonosa. Korábban egy düsseldorfi cég, azt megelőzően pedig a francia Hersant volt az egyetlen szlovákiai magyar napilap többségi tulajdonosa.-A kárpátaljai magyarok által lakott terület Ukrajnától való elcsatolásának szándékával gyanúsítja a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget egy ungvári ukrán hetilap. A Szribna Zemlja-ban megjelent írás az ukrán függetlenség 1991-ben történt elnyerése óta első ízben vádol kárpátaljai magyar szervezetet szeparatista szándékkal. A cikk szerint a KMKSZ-nek a Beregszász központú Tisza-melléki járás megalakítását kérelmező, Leonyid Kucsma elnöknek küldött beadványa arra irányuló kísérlet, hogy lélektanilag felkészítsék a kárpátaljai lakosságot ennek az ukrán területnek az esetleges elsza- kítására és Magyarországhoz csatolására.-A magyarság eredetének és történelmének kérdéseit elemzi - az eltérő elképzeléseket felvázolva - C. Tóth János "Misterium Hungarorum" (A magyarok titka) című első, újonnan megjelent kötetében, amelyet Budapesten mutattak be. A szerző a könyvben rámutat arra: mind a mai napig számos vélekedés él arról, hogy a magyarok honnan szármoznak és mikor érkeztek a Kárpát- medence területére. Kutatásai nyomán C. Tóth János jelezte, hogy bár a magyarok honfoglalását 896-ra teszik, a korabeli emlékek alapján már abban az időben is éltek magyar ajkú emberek ezen a területen. A történész a magyarok "titkai" között említette az a kérdést, hogy Álmos vezér vajon Attila hun uralkodó egyenes ági leszármozottja volt-e. Erről szólva valószínűsítette, hogy "utunk talán már kétezer évnél is régebben járt út". A könyv témakörei között szerepel egyebek mellett a hun-magyar rokonság, a magyar államiság kezdeti időszaka, Géza fejedelem és Szent István életműve, valamint a Szent Korona eszmeisége.-"Évtizedek óta tart a vajdasági magyarok elvándorlása" - írja az újvidéki Magyar Szó. A hetvenes években az elszegényedett munkások keresték boldogulásukat Nyugaton. Most viszont, a fenyegető háború miatt a fiatal értemiségiek és a tőkeerős vállalkozók távoztak. A lap emlékeztet arra, hogy éppen ötven esztendeje javasolta Cubrilovic akadémikus a nemzetiségi kérdés megoldásaként, hogy 200 ezer magyart el kell költöztetni a határ mentéről, és akkor megoldódik a magyar kérdés. A mostani kormányzat ezeket az elveket ülteti át a gyakorlatba. Az intézkedések az albánokat és enyhébb formában a magyarokat sújtják.-"A Magyar Igazság és Élet Pártja nem kívánja "felrobbantani" a korábbiakhoz képest halvány előrelépést jelentő Magyar Állandó Értekezletet, ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy a kormány disz- tingváljon a határon túli magyar szervezetek között" - jelentette ki Csurka István. "Ha Magyarország nem tárgyal Miloseviccsel, nem kellene ezt tennie az ő meghosszabított kezével sem". Kérdésre közölte, hogy egyes délvidéki és erdélyi magyar vezetőket nem tartanak elfogadhatónak. Ide sorolta Kasza Józsefet és a Vajdasági Magyar Szövetség vezetését, valamint az RMDSZ-en belül a Tőkés Lászlóval szembenállókat.-A hat évszázados marosvásárhelyi vártemplomi gyülekezet történetében első ízben került sor önálló lap megjelentetésére: az Új Kezdet címmel havonta megjelenő újság a vallásos nevelést tekinti fő céljának, de felöleli mindazon kérdéseket, melyek a nép, a nemzet és a gyülekezet múltját, jelenét és jövőjét érintik. Közli a szükebb közösség és a református világ híreit, ápolja a nagy elődök emlékét, s nem feledkezik meg a gyerekekről és a fiatalokról. A szerkesztők szándéka a második számban bemutatni az ősi vártemplomot - keletkezését, bővítését, várrá alakítását háborús időkben, történelmi fontosságú helyszínné válását (38 országgyűlést tartottak benne). Az ötszáz példányban megjelenő lapból 100 színes borítóval jelenik meg, amit különböző intézmények és személyiségek címére küldenek.-A Financial Times budapesti tudósítója "A magyar miniszterelnök Brüsszelt támadta" címmel számol be Orbán Viktornak az Amerikai Kereskedelmi Kamarában elmondott beszédéről. A lap szerint a magyar miniszterelnök eddigi legélesebb hangú támadást intézte az Európai Unió ellen. A cikk idézi a kormányfő kijelentését: "Nem az az igazi kérdés, hogy Magyarország készen áll-e a csatlakozásra, hanem az, hogy a másik félnek valóban szándékában áll-e teljes jogú tagként elfogadni Magyarországot".. A lap szerint a magyar kormányfő "ingerlékenysége" azt tükrözi, hogy egyre bonyolultabbá válnak az EU és a csatlakozni akaró országok közötti kapcsolatok. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA!
