Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2000-04-01 / 4. szám
2000. április AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 15 teknek.) A pápa "egyre halkuló hangon bár, de nyilván ott is a megbékélést hirdeti majd. A kudarcok sem rettentik vissza." A cikkíró olyan véleményeket idéz, amelyek szerint a keresztény egység létrejöttéhez csodának kellene történnie, és hozzáteszi: "II. János Pál, mint tudjuk, hisz a csodákban." HAZAI ÚJSÁGBÓL A Magyar Nemzet március 3-i számának 3. oldalán idézi Meir Lau izraeli főrabbit, aki kijelentette: a katolikus egyház nem tett eleget, hogy szembenézzen a holocaust alatt tanúsított magatartásával, és el kell ítélnie XII. Pius pápát, amiért nem emelte fel szavát a náci népirtással szemben. A haláltábort megjárt Lau úgy vélekedett, hogy II. János Pál pápa jelentős előrelépést tesz majd a zsidó néptől való bocsánatkérés útján, amikor március 23-án, hatnapos szentföldi zarándoklatának harmadik napján felszólal a Jad Vasem holocaust-emlékhelyen. Tudjuk jól, hogy II. János Pál pápa teljes erejével támogatja Pius pápa boldoggá avatását, ezért nem valószínű, hogy bírálná XII. Pius II. világháború alatt tanúsított magatartását. FESZÜLTSÉGEK A Napi Magyarország tel-avivi tudósítója, Breuer Péter Pápai bocsánatkérés címmel (március 4., 6. o.) ír előzetesen arról, hogy II. János Pál pápa március 12-én Rómában “mea culpára” készül. A Szentatya a katolikus egyház által elkövetett bűnökért vezekel és kér bocsánatot Istentől. A cikkíró szerint a pápa szentföldi zarándoklatának programja máris komoly problémát okoz. “A látogatását megelőző diplomáciai manőverek történelmi feszültségeket idéznek fel, sőt egyesek részéről ellenségeskedéseket, tüntetésekre való készülődést hordoznak magukban” írja Breuer Péter. A tudósító beszámolója szerint az izraeli külügyminisztérium azt reméli, hogy a pápalátogatás helyszíni közvetítése Izrael népszerűségét fogja növelni. Ezzel szemben viszont a külügyminisztérium vallási szekciójának államtitkára nehezményezi, hogy a pápa változatlanul XII. Pius pápa boldoggá avatásán szorgoskodik. Izraelnek eddig sikerült ezt megakadályoznia. A lap idézi a pápai nuncius jeruzsálemi rezidenciáján adott nyilatkozatát: XII. Pius ugyan nem emelte fel a szavát, de tetteivel csöndben több zsidót tudott megmenteni, ezért nem érti sem a nuncius, sem a vatikáni illetékesek, hogy Izrael miért tiltakozik annyira XII. Pius pápa boldoggá avatása ellen. A PÁPA BOCSÁNATOT KÉRT Nemcsak a múlt bűneiről, hanem a jelenben elkövetett vétkekről is beszélt március 12-én, vasárnap a Szent Péter-bazilikában II. János Pál, felhíva a figyelmet a keresztények felelősségére. A Szentatya a szertartás keretében az Egyház nevében kért bocsánatot a kereszténység kétezer éve során elkövetett bűnökért, így a keresztények közötti szakadásért, azokért az erőszakos cselekményekért, amelyeket a keresztények az igazság szolgálatában hajtottak végre, illetve a más vallások híveivel szemben megnyilvánult bizalmatlanságért és ellenségeskedésért. Beszédében ötször hangzott el a “soha többé!” kifejezés: soha többé nem szabad kegyetlenkedni az igazság szolgálatában, soha többé nem szabad az Egyház egysége ellen ható lépéseket tenni, soha többé nem szabad sérteni bármilyen népet, soha többé nem szabad az erőszak logikáját követni, soha többé nem szabad megengedni a megkülönböztetést, mások kizárását, elnyomását, a szegények és az elesettek megvetését. A pápa beismerte a keresztények felelősségét korunk gondjaival kapcsolatban is, emlékeztetve az ateizmusra, a vallási közönyre, a “szekularizmusra”, az “etikai relativizmusra”, az élethez való jog lábbal tiprására, a más országok szegényeivel szembeni érdektelenségekre, valamint rámutatva minden keresztény egyéni magatartásának fontosságára. Az Egyház nemcsak bocsánatot kér, hanem meg is bocsát mindazoknak, akik a múltban a keresztények ellen vétettek azzal, hogy kínozták, üldözték e hit követőit - mondta II. János Pál pápa. BELSŐ TISZTULÁS?! A Magyar Hírlap (Áldásukat adnák, március 6.) összeállítást készített Csúcs László (FKGP) és Mátrai Márta (Fidesz) átvilágítási törvényjavaslatáról. A politikus asszony állítja: végrehajthatatlan lenne az átvilágítási törvény kiteljesztése, ha az egyházakra is vonatkozna. Csúcs László szerint az egyházakra azért nem vonatkozik a kiterjesztés, mert az egyház nem közvélemény-formáló erő. A lap idézi Orbán Viktor miniszterelnököt, aki a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy a belső tisztulást az egyházak autonómiájára kell bízni. Gyulay Endre szeged- csanádi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar alelnöke elmondta: a püspöki kinevezések előtt a Szentszék vizsgálatot végez, nincs szükség átvilágításra. Ha az Országgyűlés úgy dönt, a főpapok nem fognak elzárkózni a lusztrációtól. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Zsinat elnöke nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Tordai Péter, a Mazsihisz elnöke kijelentette: a Mazsihisz nem tartja indokoltnak az átvilágítás egyháziakra való kiterjesztését. A rabbik élete eleve megköveteli a hithü életet. Ennek ellenére nem zárkóznának el a törvény végrehajtása elől. Kamarás István vallásszociológus úgy véli: az átvilágítás tíz évvel ezelőtt lett volna esedékes mind az egyházi vezetők, mind a bírák vagy az újságírók esetében. A MH rámutat: hogy ki volt besúgó az egyházi vezetők közül, ma csak hárman tudják.
