Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2000-04-01 / 4. szám

16 AAMER1KAI MAGYAR ÚJSÁG 2000. április Közülük Giczy György, a KDNP elnöke elmondta: támo­gatná a titoktartási kötelezettség feloldását. KAPCSOLATFELVÉTEL A VATIKÁNNAL? Tajvan vagy Kína? Melyik országot ismeijék el diplomá- ciailag? Ez a kérdés mindig politikai robbanóanyag volt. Kína számára Tajvan csak egy lázadozó régió. S valóban, a legtöbb ország és szervezet Kínával, a szárazfölddel tart fenn diplomáciai kapcsolatot. A Vatikán egy volt azon 29 állam közül, amelyek máshogy cselekedtek, leg­alábbis mostanáig, egyre többet beszélnek ugyanis a nunciatúra áthelyezéséről Taipehből Pekingbe. Raymund Dai, Tajvan szentszéki nagykövete szerint Kína egyre jobban sürgeti a diplomáciai kapcsolatok felvételét a Va­tikánnal. Egy pekingi kormányszóvivő azt nyilatkozta, hogy a hivatalos kapcsolatfelvétel ma a Vatikántól függ. Kínának mindenképpen érdeke a kapcsolatfelvétel. Bizo­nyos feltételeket azonban támaszt Peking: a Vatikán sza­kítsa meg tajvani kapcsolatait és Róma ne avatkozzon belső vallási ügyekbe. Kína 1957-ben szakította meg diplomáciai kapcsolatait a Vatikánnal és az ország katolikusainak mindennemű kapcsolatot megtiltott a Vatikánnal. HIT ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNY Johannes Huber, a bécsi egyetem 47 éves nőgyógyász professzora és teológus - aki 1973-tól 1983-ig Franz König bíboros, bécsi érsek titkára volt - a “Chirst in der Gegenwart”-nak adott inteijújában arra mutatott rá, hogy az angolszász világgal ellentétben (ahol a darvinizmus igen mély szakadékot teremtett) a német műveltség vilá­gában a természettudomány és a hit párbeszéde sokkal természetesebb. “A természettudományos rend napi meg­tapasztalása, a biológiai fejlődés tervére való rácsodálko- zás, és a legújabb felismerés, hogy a sejtek örökletes anyaga és a fizikai környezet között megfelelés van, nem nehezíti, hanem inkább könnyebbé teszi a világ ‘Építő­mesterében’ való hitet.” MÉG MINDIG ÁLLAMI ELLENŐRZÉS A vietnámi katolikus püspöki kar arra szólította fel a kormányt, hogy szüntesse meg a vallási közösségek szigorú ellenőrzését. Elismerik ugyan, hogy az új vallás­ügyi törvény soha eddig nem tapasztalt mértékben bizto­sítja a vallásszabadságot, de nem szünteti meg a mindenre kiteijedő ellenőrzést. A rendes templomi istentiszteleteken kívül minden egyházi tevékenységhez előzetes hatósági engedélyre van szükség, például csak előzetes tartományi írásbeli engedéllyel léphet valaki papnevelő intézetbe vagy szerzetbe, amit sokszor különböző ürügyekkel meg­tagadnak. Hitoktatás sokszor csak este vagy hajnalban tartható. A püspökök memoranduma tárgyalást kért a miniszterelnöktől, de hosszú ideje semmiféle válasz nem érkezett. Az ország 70 milliós lakosságának tíz százaléka katolikus. RÖVID HÍREK Minden Németországban működő ortodox püspökség mint EGY ortodox egyház lesz az Ökumenikus Keresz­tény Egyházak Munkaközösségének teljes jogú tagja tájé­koztatott a frankfurti központ. Eddig külön működött a görög ortodox és az orosz ortodox egyház. A “Pro Asyl” munkaközösség síkra száll a menekült nők menedékjogi státuszáért, ezzel a követeléssel fordult a menekültekkel foglalkozó szervezet a németországi szö­vetségi kormányhoz. Az államtól nem indulhatnak ki az emberi jogokat megsértő cselekedetek. II. János Pál pápa üzenetet küldött Ausztriába a női rendek éves találkozójára. Ebben arra bátorította a szerzetes közösségeket, hogy tartsanak fenn szoros együttműködést a világiakkal. Ne elsősorban feladatokra koncentráljanak, hanem az igazi közösség megélésére. Christoph Schönborn bécsi érsek tájékoztatott arról, hogy az Európai Püspöki Konferenciák elnökével és európai politikusokkal együttműködve átfogó beszámolót készítenek az osztrák egyház helyzetéről. Nagy kihívást jelent ennek megfogalmazása, meg kell találni a legvilá­gosabb kifejezési formát, különösen olyan kérdésekben, mint az ember méltósága és joga. HÍVŐ OROSZOK Az oroszok Itar-Tassz hírügynöksége által közölt fel­mérés szerint az oroszok kereken 60 százaléka azt vallja, hogy hisz Istenben. 26,9 százalék hitetlennek mondja magát, és csak 4,4 százalék ateistának, azaz istentagadónak. 8,6 százalék nem tudott választ adm a kérdésre. 55 százalék szerint a vallás választ ad erkölcsi kérdésekre. Családi problémák megoldásában csak 42 százalék véli fontosnak a vallás segítségét. A jelenlegi társadalmi problémák megoldásában csak 17,7 százalék várja a vallás segítségét. 800 MAGYAR A SZENTFÖLDÖN A jubileumi Szentév és a magyar millennium alkalmából Seregély István egri érsek lelki vezetésével nagyszabású szentföldi zarándoklatot szervezett február második felé­ben a Makrovilág Zarándok Utazási Iroda. Nyolcszáz hívő, a püspöki kar több tagja, harminc lelkipásztor és számos görög katolikus kispap vett részt az eseményen. A magyar kormány is képviseltette magát az országos za­rándoklaton.

Next

/
Oldalképek
Tartalom