Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-05-01 / 5. szám
30 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG elvesztését jelenti.) 1267 körül. A királyi kancelláriában új tisztség jelenik meg: a "nótárius specialis" vagy valamivel későbbi elnevezéssel a "nótárius secretarius". Ő a király titkára és a királyi pecsétgyűrű kezelője. Olykor "apocrisiarius"-nak is hívják. Rendszerint a királyi kápolnaispán (comes capellac) tölti be ezt a tisztséget.-Az alországbíró a kúriában átveszi a király Prae- sentialis (a királyi jelenlét) bíráskodásának irányítását. (Bíráskodás 1301 után visszaszorul.) 1268. szeptember 24. IV. Kelemen pápa semmisnek nyilvánítja a magyarországi bárók és nemesek határozatát a régi szokás szerinti tizedfizetés megtagadásáról. Az év folyamán IV. Béla sereget küld a macsói hercegséget pusztító I. Uros szerb király ellen. A magyar sereg legyőzi a szerbeket és foglyul ejti királyukat. I. Uros szabadulása fejében eljegyzi fiát, Dragutin Istvánt Katalinnal, István ifjabb király leányával. (Rövidesen az esküvőt is megtartják.)-Béla szlavón hg. átveszi hercegsége kormányzatát. (Haláláig, 1269-ig áll a hercegség élén.)-Első ízben figyelhető meg a nemesi megye hatóságának működése: az ispán és a nemesség képviselőinek (szolgabírák) közös bíráskodása Somogy vármegyében. (A jogtalanul elfoglalt nemesi birtokok visszavételéről döntenek.) 1269. január 21. A tihanyi apátság szárszói népei Jeromos apát hozzájárulásával harangozói szolgálatukat pénzjáradékra változtatják át. Július 10. IV. Béla megparancsolja Zala vármegye nemeseinek, hogy a gyilkossággal vádolt Hahót nembeli Panyit és fia ügyében tartsanak vizsgálatot, és erről Dénes zalai ispán pecsétje alatt tegyenek jelentést. (A nemesek néhány napon belül teljesítik a királyi parancsot; jelentésük igazolja a vádat. Ez a nemesi megye hatóságának első jelentése.) Az év nyara. Meghal Béla szlavón herceg, IV. Béla kisebbik fia. Az esztergomi minoriták templomában temetik el. Szeptember 10-13. István ifjabb király követei révén a dél-itáliai Melfiben kölcsönös segítségnyújtási és kettős házassági szerződést köt I. Károly szicíliai királlyal. Az előbbi szerződést II. Ottokár cseh király ellen irányul, az utóbbi pedig a két fél gyermekei; László hg és (Anjou) Izabella (Magyarországon majdan Erzsébetnek is hívják), továbbá Mária és (Anjou) Károly hg házasságáról intézkedik. (A szerződéseket I. Károly követeivel István ifjabb király december 12. előtt Magyarországon, valószínűleg Sárosban véglegesíti. Mária 1270 májusában érkezik Nápályba, Izabella pedig 1270 őszén Magyarországra.) December 19. IV. Béla a székesfehérvári prépost- ság különféle eredetű jobbágyait a prépostság első, igazi és ternBészetes jobbágyai közé sorolja és azok szabadságával ruházza fel; rögzíti a jobbágyok örökösödési jogát és meghatározza bírói fórumát. 1999. május Az év folyamán IV. Béla megállapítja a szepességi Késmárk hospeseinek városi kiváltságát.-A tihanyi apátság igali mézadó kondicionáriusai terheik növelésének megakadályozására Jeromos apát hozzájárulásával oklevélbe foglaltatják szolgáltatásaikat. 1270 előtt. IV. Béla megállapítja a Selmecbányái és a többi magyarországi bányászok kiváltságait. (A királyi oklevél németre fordított változatát a 14. századi Selmecbányái városi- és bányajogkönyv tartotta fenn.) 1270. január 18. Meghal Margit, IV. Béla leánya, a domonkosok nyúlszigeti (margitszigeti) apácakolostorában. Ott is temetik el. Szentté avatását X. Gergely pápánál már V. István kérelmezi. Tűrje nembeli Fülöp esztergomi érsek, majd Lodomér váradi püspök irányítja az első vizsgálatot, melyet 1276-ban újabb követ. Az első vizsgálat jegyzőkönyve nem maradt fenn. (Más forrás szerint Margit 1271. január 18-án halt meg.) Május 3. előtt. IV. Béla halálos ágyán írt levelében arra kéri rokonát, II. Ottokár cseh királyt, hogy szükség esetén biztosítsa felesége, Mária királyné, leánya, Anna hercegnő és hívei védelmét. Május 3. Meghal IV. Béla Nyúlszigeten (Margitsziget). Az esztergomi minoriták templomában kisebbik fia, Béla hg mellé temetik. (Tűrje nembeli Fülöp esztergomi érsek utóbb erőszakkal kiásatja IV. Bélát és az esztergomi székesegyházban temettetik el. A ferencesek hosszabb per után visszakapják a király holtestét, és a hármas sírra - 1270 nyarán Mária anyakirálynét is itt temetik el - latin sírverset vésetnek. A vers szövegét a 14. századi krónika-kompozíció őrizte meg.) Május 3. után. Anna hercegnő a királyi kincsekkel vejéhez, II. 'Ottokár cseh királyhoz távozik. Példáját, valószínűleg a koronázás után követi Héder nembeli Kőszegi Henrik szlavón bán és fia, Iván, Geregye nembeli Miklós és István, Jan fia Mérk és Aba nembeli Lőrinc. Meghódolnak a cseh királynak és átadják neki nyugatmagyarországi váraikat. (Többek közt a Zala megyei Sztrigó, a Vas megyei Dobra, Szalónak, Borostyán, Kőszeg, Szentvid, Kertes és a Sopron megyei Rój vára kerül cseh király kezére.) Május 13. előtt. V. István elfoglalja a királyi trónt: átveszi a nyugati országrész kormányzását is. (Uralkodik 1272-ig.) Leváltja apja főbb tisztségviselőit. A nádor helyére kinevezi Mojst, az országbíró helyére Gut-Keled nembeli Miklóst, akinek vajdai méltóságát Csák nembeli Máténak, a szlavón báni méltóságot pedig Gut-Keled nembeli Joakimnak adja. Tisztségüket V. István haláláig viselik. Május 13. V. István király Tűrje nembeli Fülöp esztergomi érseknek s utódainak adományozza az esztergomi ispánságot, a hozzátartozó vámot pedig az esztergomi káptalannak. (Az esztergomi érsek ezzel a megye örökös ispánjává lesz Kérjük, hívja fel barátai figyelmét lapunkra!
