Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-10-01 / 10. szám
1999. október AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 9 Itt az arany, hol az arany "Meddig sérthetetlen és törvény felett álló a Magyar Nemzeti Bank elnökeT A kérdést Rozgonyi Ernő MIÉP-es képviselő tette fel Járai Zsigmond pénzügyminiszternek. "A Magyar Nemzed Bank elnöke nem sérthetetlen és nem áll törvények felett" - szólt a válasz. Ilyet jó hallani, de még jobb, ha el is hihetnénk. A képviselő kérdésére adott válasz az idézett egyetlen mondatnál természetesen hosz- szabb volt. Ebben - csak úgy mellékesen - egy megdöbbentő adat is elhangzott: az ország aranykészlete 1990-től napjainkig hatvan tonnáról három tonnára csökkent Erre már oda kell figyelni, hiszen ma egy kiló arany ára két és fél millió forint. A megdöbbentő hír hallatán, a rossz tapasztalatokból kiindulva, az elsőként megfogalmazott rövid kérdésem: hová tűnt? Ha a "csomagos" pénzügyminiszter ülne a bársonyszékben bizonyára egyetlen szóval válaszolna: elherdelták. Ebből csak arra lehetne következtetni, hogy többen tették. Ha nem csal az emlékezetem, egy Kovács nevű ember mintha nem is olyan régen már kereskedett volna az MNB aranykészletének - reményeim szerint - csak töredéknyi, legfeljebb mázsákban mérhető részével. A "korabeli" újságok szerint erről a bank elnöke is tudott. Az illetőt végül a független magyar bíróság "jelentéktelen" kérdésekben bűnösnek találta, és az ítélet felfüggesztett börtönbüntetéssel zárult. Köztudott, hogy az elmúlt tíz évben az MNB elnöki székében ketten váltották egymást: Bőd Péter Ákos és Surányi György. Az ország első bakjának ügyeit illetően hivatalból ők a legtájékozottabbak. A következő kérdést mégis a legilletékesebb helyen, az országgyűlésben kell feltenni: hová tűnt, mire kellett felhasználni, miért vált szükségessé felélni az ország aranykészletének szinte teljes mennyiségét? Lehet, hogy Járai Zsigmond is tudja, de valószínűbb, hogy nem, vagy hiányosak az ismeretei, tehát ki kell vizsgálni! Az MNB átvilágítását két párt kezdte szorgalmazni: a FKgP és a MIÉP, időközben az utóbbi magára maradt. Az MNB jogállását az 1991. évi LX. törvény és annak 1996. évi módosítása tartalmazza, amelyben az ellenőrzés, a számonkérés szabályozása nem tökéletes, mondják a téma szakértői. Ennek szükségességét lehet vitatni, hiszen az MNB részvénytársaságként működik. A részvények százszázalékos tulajdonosa a magyar állam. A bank legfőbb döntési szerve a közgyűlés, ezen belül kizárólag a pénzügyminiszter a magyar állam képviselője, mivel csak ő rendelkezik szavazati joggal. Működtetnie kell felügyelő bizottságot, amelyet kénye-kedve szerint állíthat össze. Hasonlóan dönthet az ellenőrzés területeiről, mélységéről, milyenségéről és az ellenőrzést végzők köreiről is. E gazdasági, politikai törkvésekkel szemben folyamatos és erőteljes az ellenállás az érintett első számú vezető részéről törvényi, alkotmányossági agályokra és elavult példákra hivatkozva. Rendkívül furcsának találnám, ha a tulajdonos alapvető jogait a tulajdon kezelésével megbízott korlátozhatná. Céljának eléréséhez jelentős támogatást kap az ellenzéki pártok köreiből. Vajon miért? Ezek úgy gondolják, hogy az MNB állam az államban? Szerintem - és gondolom mások szerintis - ez óriási tévedés. A józan paraszti ész azt sugallja, hogy ahol a gazdálkodás rendben van, törvényes keretek között folyik, ott nincs ok félni az ellenőrzéstől, az esetleges átvilágítástól, sőt a gyanú elhárítása céljából ezt egyenesen kérni kellene a tulajdonos, a magyar nép megnyugtatása érdekében. A bécsben működő CW Bank, amely az MNB szerves része, jelentős veszteséget halmozott fel (hetven- százötven milliárd forint?), amely erősen arra utal, mintha más téren is volna mit leplezni. Ezért egyre fontosabb az MNB átvilágítását megejteni, erre a feladatra parlamenti bizottságot létrehozni, továbbá külső szakértőket is bevonni, például a számvevő- széket. Az ötvenhét tonna arany "sorsának" tisztázása sokkal fontosabb kérdés, mint az el nem küldött, állítólagos az USA belügyeibe való "beavatkozást" eredményező levél, vagy a Fidesz politikusok megfigyelésének kérdései, még akkor is, ha az utóbbi esemény politikai jelentősége nem lebecsülendő, fontosabb, mivel az ország aranykészletének kilencvenöt százaléka tűnt, vagy fogyott el. Azt is tisztázni kell, hogy kinek az "uralkodása" alatt és milyen mértékben csökkent hazánk aranykincse. Fontos, hogy a vizsgálat a valóságot ne a "lépcsőzetesség elve" szerint tálja a közvélemény elé, hogy ezt az egyszeri pénzügyminiszter tette, amikor a szocialistának mondott kommunista rendszer által felhalmozott külföldi adósságállományról kellett számot adni vagy egy évtizeddel ezelőtt az Országházban. Nem kívánom súlyozni a kivizsgálandó politikai, gazdaságpolitikai kérdéseket, ezért sokadmagammal még egy darabig türelmesen tudunk várni az igazság a tények feltárásának megkezdésére. A vizsgálat a feltett kérdésekre többféle választ adhat, amelyek közül egy teljesen elfogadhatatlan lenne: elherdálták! fújj Domokos Kázmér A CLEVELANDI MAGYAR TÁRSASÁG KÖRLEVELÉBŐL: Ismételten felhívjuk kedves barátaink figyelmét arra, hogy ebben az évben is megtartjuk Kongresszusunkat az amerikai Thanksgiving hét végén, amely ebben az évben november 25 — 28 között lesz. Kérjük jegyezzük elő a naptárban. Mindenkit kérünk: vegyenek részt a Kongresszuson és mint egy nagy család találkozhassunk és örülhessünk egymásnak, a régi jó barátoknak, akiket a sors szétszórt a nagyvilágban. Hozzuk el a magyarul nem beszélő fiatalokat és hozzátartozóinkat, akik részére angol nyelvű előadást tartunk a magyar sorskérdésekről. Meghívó kérhető az alábbi címen: 1450 Grace Ave., Cleveland, OH 44107. Tel. 216-226-8868.
