Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-10-01 / 10. szám
10 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1999. október MISSZIÓ KISEBBSÉGBEN ÉS SZÓRVÁNYBAN Befejeződött a határon túli - felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és délvidéki - rádiók, televíziók, szerkesztőségek, médiaközpontok magyar vezetői és munkatársai számára tartott egyhetes média találkozó a pannonhalmi bencés főapátságban, amelyen összesen százharmincán - köztük számos lelkész - vettek részt. Az összejövetel szervezője a magyar Rádió, illetve a Duna Televízió Rt. és a Hírvivő Alapítvány volt, s a Határon Túli Magyarok Hivatala is támogatta. A résztvevők beszámolókat hallhattak a határokon kívül élő magyar nemzetrészek helyzetéről, a médiumok működésének lehetőségeiről és a sajtó hitéletben betöltött szerepéről. írásunkban elsősorban az utóbbiról szólunk. Pozsonyban Remény címmel 1990 virágvasámap- ján jelent meg a máig egyetlen szlovákiai országos terjesztésű, magyar nyelvű katolikus hetilap. Néhány éve pedig a Bodrogközben a havi, regionális Harangszó. - Szlovákiában élő több mint 600 ezer magyar kétharmada, mintegy 400 ezer lélek római katolikus vallású - mondja Gyepes Aranka, a Remény szerkesztője. - Számukra adja ki a Glória Kiadó a lapot, amely a plébániákon fizethető elő és az egyházközségek terjesztik. Jelenleg 17-18 ezer példányban lát napvilágot. Sokféle feladatnak kell megfelelnünk, így helyettesítenünk kell a hiányzó teológiai folyóiratot, ezért elemző írásokat is közlünk. A tájékoztatáson kívül külön felnőtteknek, az ifjúságnak és gyermekeknek szóló rovataink varrnak, riportokkal, életképekkel, helytörténeti írásokkal. Olvasóink zöme vidéki, de van egy számottevő szlovákiai keresztény értelmiségi réteg, az ő elvárásaiknak is igyekszünk eleget tenni. A Felvidéken a két lapon kívül számos egyház- község ad ki rendszeresen vagy alkalmanként helyi tájékoztatókat, értesítőket, így például Udvardon, Zselizen, Rév- komáronban. A pozsonyi magyar rádióadás vasárnaponként harminc percben közvetít vallási műsort, ebben minden második katolikus, a többi protestáns program. A po- zsony magyar tévéadásban nincs külön hitéleti műsor, de beszámol a jeles egyházi ünnepekről, eseményekről. A kárpátaljai helyzetképet a Nagyszöllősről érkezett ferences rendi Tihamér atya vázolta fel. Bölcs nyugalommal mondta el, hogy azon a vidéken egy lelkésznek mindenesnek kell lennie, különben nem képes az emberekben erősíteni a hitet és tartani a reményt. Az 1989-es változások idején mindössze öt katolikus pap tevékenykedett Kárpátalján, végezte 60-70 ezer főre becsült római katolikusok lelki gondozását, akiknek a négyötöde magyar anyanyelvű, a többi szlovák, német és ruszin/ukrán. Akkor öt, magyarországi missziós ferences atya költözött a vidékre, enyhíteni a paphiányt.-Jelenleg heten vagyunk, Nagyszöllősön lakunk és tizennyolc környező településre járunk ki szolgálni a hívőket - jegyezte meg Tihanér atya. -Természetesen kivettük részünket az árvízkárosultak megsegítéséből is, missziónkon keresztül kétszáz kamionnyi segélyt osztottunk szét. Azokban a hetekben naponta vittünk ki a környező falvakba a nagyszőllősi szegénykonyhán főzött meleg ételből. Társaimmal úgy látjuk: az utóbbi időben örvendetesen felértékelődött az evangélium üzenete. Mind több ember döbben rá, hogy mai kataklizmás világunkban más igazi kapaszkodó nincsen. Ezt igyekszik szolgálni a munkácsi katolikus püspökség öt éve megjelenő Új Hajtás című havilapja. Lassan enyhül a kárpátaljai paphiány is. Július közepén volt Huszton az első ferences papszentelés, e társunk 1989 óta immár a harmadik fiatal lelkész, aki itt kezdi szolgálatát. Erdélyben egymillió lélekre becsülik a magyar ajkú katolikus hívők számát, hasonlóra a reformátusokét és néhány százezerre az unitáriusokét, babtistákét, adventistákét és más felekezetbelieket. Kovács Sándor székelyudvarhelyi főesperes-plébános arról szólt, hogy Erdélyben 1948-ig jelentős katolikus sajtó jelent meg, amelyet a diktatúra évtizedeiben elsorvasztottak.-A legjelentősebb közülük az 1933-ban indított s egy időben Márton Áron gyulafehérvári püspök és kolozsvári plébános által szerkesztett keresztény szellemű Erdélyi Iskola című művelődés- és nevelésügyi folyóirat volt, amely 1944-ig jelent meg - tudtuk meg a főesperes-plébánostól. - A gyulaféhérvárin kívül a szatmári, a nagyváradi és a temesvári egyházmegye is kiadott könyveket, újságokat. A diktatúra idején az állam a katolikus sajtót szigorúan cenzúrázta, végül a pártünnepeket is méltatniuk kellett volna, az egyház ezért inkább felfüggesztette lapjai kiadását. Az 1980-as évek végén a kommunista rezsim a biblia birtoklását már csaknem olyan veszélyesnek tartotta, mint ha valaki fegyvert rejtegetett volna. Az 1989 után Erdélyben újjáéledt a katolikus sajtó. A gyulafehérvári főegyházmegye hetilapja a Vasárnap, havi folyóirata a Keresztény Szó. Ezenkívül tucatnyi plébánia jelentet meg rendszeresen időszaki lapokat, a legtöbbet a jeles ünnepeken, húsvétkor, pünkösdkor és karácsonykor. Számos erdélyi magyar nyelvű lapban - például a sepsiszentgyörgyi Háromszékben, a Csíkszeredái Hargita Népében, a bukaresti Romániai Magyar Szóban - található hitélettel foglalkozó rovat. Missziót töltenek be, hiszen a kisebbségi egyházaknak döntő szerepük van a nemzeti megmaradás elősegítésében, az anyanyelv ápolásában és a lelki gondozásban. A Vajdaság bácskai részén, a Zenta közelében fekvő mintegy 800 lakosú Tótfaluban az elmúlt években Utasi Jenő plébános Forrás néven hozta létre a délvidéki magyarság egyik fontos szellemi központját. Az intézményhez lelkigyakorlatos, illetve művelődési ház, nyomda tartozik, és itt működik a Logosz Kiadó.-A vajdasági magyarság túlnyomó része, több mint negyedmillió lélek katolikus vallású - tájékoztat a plébános. - Lelki gondozásukat két újság segíti elő, az Újvidéken megjelenő Hitélet az Agape- és a gyermekeknek szánt keresztény havilap, az Útitárs a Logosz kiadásában. Az utóbbi kiadó történeti, társadalmi és szociográfiai művek mellett
