Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-10-01 / 10. szám
2 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1999. október AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG P. O. BOX 7416 BALTIMORE, MD 21227-0416 USA T/F: 410-242-5333-E-mail: amusoos@earthlink.net Szerkeszti: Soós József Előfizetési díj egy évre 23 dollár. Nyugdíjból élőknek (csak USA) 20 dollár. Kanadába 25 dollár. Tengerentúlra légipostával 35 dollár, hajópostával 27 dollár. Az előfizetést USA dollárban és USA bankra szóló csekkel vagy pénzesutalvánnyal kell fizetni. A lapban megjelent írások nem fejezik ki szükségszerűen a szerkesztő véleményét, s azokért minden esetben a szerzőik felelősek. Kéziratokat, fényképeket nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Javítás jogát fenntartjuk. Szabályosan gépelt és kijavított írások a közlésnél előnyben részesülnek. KIÁLTÁS ARAD FELÉ Fáy Ferenc Bitók árnyékát hinti rám az este, búcsúzó sóhajt hord felém a szél. S áfák, mint holtak megnyúlt, furcsa teste merednek rám. Az alkony, mint a vér ömlik az álmos, dér futotta földre. S én sírva, zúgva, mint egy jaj-darab sikoltom át a csendes őszi tájon, hogy, mint a kín most minden szívbe fájjon ez a kiáltás, ez a szó: Arad. Arad. Legendák négy bétájú vége, megcsúfolt út, megcsúfolt szenvedés. Földedre hulló tizenhármak vére örök magyar sors, magyar megvetés. Elér-e hozzánk tengerek ködén át hősök vérétől fényt kapott napod? Elér-e hitnek, ős csírájú magnak, amelyből gazdag új kalászt aratnak égett vetésű, sápadt magyarok? Küld el a sírok néma kopjafáját, e néma jelkép, hogyha, mint való hamvasztó láng még sisteregve fáj át a vérünkön, tán, mint az olvadó folyékony érc még eggyé lesz a lelkünk,- hisz egy-pólusú száz darab vagyunk - Tisztítjuk egymást tébolyulva, veszve, csahos száj, frázis, száz párt lett az eszme. Arad, nem érted? Hanttá porladunk Romiunk, akár a szél kergette pára. És én zihálva, mint az üldözött sikoltom át a néma éjszakába árnyak, halottak, holt földek fölött, hogy, mint varázs-szó, szent hitü ígéret, mint ostya testből egy hulló darab legyen: a hit a bűn parányi jója, hazátlanságunk nagy kohéziója, az összetartó ős erő: Arad. AZ ARADI 13 VÉRTANÚ EMLÉKMŰVE Golgothájának hívta a nemzet Arad-várost, a magyar szabadságharc Golgothájának. Dicső küzdelmünknek itt lön gyászos vége, a szent ügyet itt pecsételte meg kiontott vérével annyi nemes, annyi hős magyar szív. A honvédsereg tizenhárom legnemesebb vitéze, mind magasrangú katonatiszt, az ősi Aradvár lábainál szenvedte el a vértanúhalált, s ennek rettentő gyászában is föl- séges tragédiának örök emlékét hirdeti ércbe öntve a nemzet kegyelete... (Egy korabeli szemtanú az (eredeti) aradi Vértanú-szoborról) 1849. október 6-án végezték ki Aradon a szabadságharc 13 hős tábornokát. Agyonlőtték Kiss Ernőt, Dessewffy Arisztidet, Schweidel Józsefet és Lázár Vilmost. Bitófára került: Aulich Lajos, Damjanich János, Knézich Károly Láhner György, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltemberg Ernő, Török Ignác és Vé- csei Károly. De már augusztusban kötélre küldték Ormai Norbertét, Kossuth szárnysegédét. Az aradiakkal egyidőben végezték ki Batthyány Lajos miniszterelnököt, Csányi Lászlót, Jeszenák Jánost, Csemus Manót, Perényi Zsigmondot, Szacsvay Imrét, Mieczyslav Woronieckit, s október 25-én Kazinczy Lajost. Lenkey János tábornok a börtönben megtébolyodott, majd 1850-ben öngyilkos lett. Bírósági ítélettel 65 embert lőttek főbe, 114-et akasztottak fel. A vérengzéseknek 7623 polgári személy esett áldozatul. És megtelt Pest, Olmütz, Josefstadt, Kufstein, Königgratz, Munkács, Komárom, Arad, Pétervárad, Gyula- fehérvár és Nagyszeben börtöne. Külön dühöt kiváltó ok volt: a szabadsághősök származása. Volt köztük szerb, magyar-örmény, horvát, német, osztrák, de akadt köztük lengyel is. A tábornokok szülei között grófot és cipészt egyaránt találni, de mindmind egyetlen célért - a szabadságért - küzdött, lángolt és élt-halt. (-) OKTÓBER 6. A MAGYAR VÉRTANÚK NAPJA
