Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1999-07-01 / 7-8. szám

18 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1999. júl.- aug. VARGA LÁSZLÓ ÚJ DARABJÁNAK BEMUTATÓJA Új vígjátékkal lepte meg a magyar színházlátogató közönséget dr. Varga László, aki nemcsak arról nevezetes, hogy ó a magyar parlament korelnöke, de barátai és tisztelői sikeres színműírót is tisztelhetnek benne. Szín­darabjait évtizedeken át jószerivel csak egy szűkebb kör is­merhette, mert több mint négy évtizedes amerikai emigrá­ciója alatt írott művei nem kerülhettek másképp színpadra, mint a New York-i magyar társulat előadásában s így a közönség a város magyarságára korlátozódott. Mióta a rendszerváltozáskor Varga László hazate­lepült, régebbi és új darabjai itthon is nyilvánosságot kap­tak s ezek közül a legfrissebbnek április 28-án volt a bemu­tatója. "A nagy hal" című vigjáték első előadására meghí­vott közönség előtt a Pesti Vigadó kamaratermében került sor és nagy sikert hozott. A maró szatíra - melyről a színlap azt állítja, hogy "történik ma és még holnap is Magyar- országon és bárhol a világon"" - a közéleti korrupciót pel- lengérezi ki és dr. Tompa Tamás ügyvéd-képviselő (a sze­repet Miklósy György érdemes művész alakította vérbő humorral) "működésén" keresztül mutatja a kis magyar világ visszásságait­A szerző játékos virtuozitással kezeli a témát és azt a típusú politikust mutatja be (modelje tucatszámra akad­hatott a nagyhangú pozőrök között, akikkel félévszázadnál hosszabb közéleti pályája során találkozni alkalma volt), aki szociális érzékenységét úton-útfélen hangoztatva tele szájjal hirdeti a szegénység elleni fellépés szükségességét, de mindezt nem meggyőződésből, hanem csak saját politi­kai karrierjének érdekében teszi. A mai magyar közéletet át meg átszövő korrupció bemutatása tökéletesen sikerült Varga Lászlónak és jól érzékelteti a szocializmusból a szabad piacgazdaságba való átmenet lehetőségeivel visszaélő, zavarosban halászó kis­stílű szélhámosok pénzéhségét. Dr. Tompa típusa annak a fiskális politikusnak, aki közéleti szereplését kizárólag arra használja föl, hogy ügyvédi irodája számára zsíros ügyeket, "nagy halakat" szerezzen. Ilyen nagy hal a sikkasztásért letartóztatott bank­vezér is, akinek védelmét dr. Tompára bízzák és akkora honoráriumot helyeznek kilátásba, amiből már minden vá­gyát teljesülni reméli: új villa, új ügyvédi iroda, új Mer­cedes... A fantáziája valósággal elragadja, amikor egymás­után érik a nem várt meglepetések. Először a harmincmil­liós előleget kézbesítő két bankpénztáros jelentkezik a "jutalékért", aztán a letartóztatott bankvezér helyettese tartja a markát, le kell adni a sápot a mindenttudó cserfes titkárnőnek is (a szerepet Pálos Zsuzsa játsza - kitünően!), de a legnagyobb érvágást a felesége ejti az egyre gondter- heltebb és idegesebb ügyvéden. Tekintélyes összeg hiányzik már az előlegből, ami­kor a második felvonásban beüt a krach. Nyílik az ajtó és váratlanul maga a sikkasztással gyanúsított bnnkvezér ­Keres Emil megjelenítésében - lép be: örömhírt hoz! A bíróság szabadlábra helyezte és az ügyész elejtette a vádat. Tehát dr. Tompa ügyködésére tovább nincs szükség. Az előleget is visszakell adnia... A korrupt ügyvéd kutya­szorítóba került és... De többet nem árulok el, mert egy vigjáték csattanóját nem illik lelőni! A szerző kíméletlenül tolla hegyére tűzi a fórumon ágáló korrupt politikusokat és mindazokat a jelenségeket, amelyek ellenkeznek a közéleti tisztasággal. Általánosság­ban a sajtó is megkapja a magáét, bár néhány perc erejéig feltűnik a színen egy idealista riporter, akit még nem fer­tőzött meg a korrupció. Ritka madár, aki hisz a hivatásában és a négy T-ben, miszerint a jó sajtó kritériumai: tehetség, tudás, tisztesség és tárgyilagosság. "A nagy hal" telitalálat és bármennyire közhely is, a szereplők minden szavát, a jól pergő cselekmény minden mozzanatát a mindennapi életből leste el a szerző. Sajnos, ez a mi kis világunk, a mai magyar valóság. Varga László tükrüt tart kortársai elé és vigjátéka moralizálásra késztet. Bár lenne haszna és elősegítené társadalmunk jobbítását! A szereplők pontosan érezték a szerző intencióit és a szatíra érdemi mondanivalóját játékukkal is aláhúzták. S utoljára, de nem utolsósorban szólnunk kell a darab kiváló rendezőjéről, Pécsi Ildikóról, aki úgy vitte színre Varga László elképzeléseit, hogy remekül kihangsúlyozott minden poént s ezzel részese lett a sikernek. Mindket­tőjüknek köszönhetően a közönség nagyszerűen szórako­zott a premieren s a végén nemcsak a színészeknek jutott ki a szűnni nem akaró tapsból, hanem a színpadra citált örökifjú szerzőnek és a rendezőnek is. Nem kétséges, hogy az ünneplést valamennyien túlontúl megérdemelték. Stirling György 175 éves a Miskolci Nemzeti Színház Az évforduló alkalmából az ország első magyar kőszínháza a nevükben nemzeti jelzőt viselő magyar szín­házak találkozóját rendezte meg. A Szegedi Nemzeti Színház nyitotta meg a sort Csehov: Platonov című színművével. Másnap a győri teátrum társulata Kosztolányi- Tasnádi: Édes Anna című színművét adták elő. A házigazdák, a miskolciak Erkel Ferenc: Bánk bán című operáját állították színre, amely a jubileumi évad legsikeresebb darabja. A pécsiek a Dobozy-Horvai: A tizedes meg a töb­biek című vígjátékot mutatták be, amely filmként aratott nagy sikert. Záróakkordként a budapesti Nemzeti Színház elő­adásában került színre Sütő András: Balkáni Gerle című darabja. Az előadások után a nézők találkozhattak a sze­replőkkel és a rendezőkkel. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA!

Next

/
Oldalképek
Tartalom