Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-07-01 / 7-8. szám
1999. júL- aug. AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 17 Keresik, (kutatják) azokat, akik "banktitkot sértve" kiszivárogtatták az ügyet és a kuncsaftok névjegyzékét. Azokon akarják (vagy fogják) elverni a port, akik felfedték a törvényesített lopásokat! Mert hogy: a jövőbe kell nézni, meg kell akadályozni, hogy mások is bátorkodjanak majdan leleplezni a tolvajokat és segítőiket. Az meg sem fordul a fejükben, hogy ha a belső ellenőrzés, vagy a nyilvánosság kontrolja nem működött, akkor köszönetét kellene mondani azoknak, akik felfedték a piszkos ügyleteket, hiszen nélkülük továbbra is sorozatban mennének tönkre a pénzintézetek. Márpedig: ha a pajzsként használt banktitok továbbra is kiterjed a törvénytelenségek, csalások, sikkasztások, visszaélések és egyéb ügyletek takarására, akkor számolni kell azzal, hogy a pénzintézeteket csak a csoda mentheti meg a csődtől, és csupán a veszteségek nagyságrendjében lesznek némi eltérések közöttük! EPILÓGUS Eddig egyetlenegy kedvezményezettnek vagy felelős banktisztviselőnek nem jutott eszébe, hogy lemondjon beosztásáról vagy közéleti funkciójáról. Azok, akik megszokták a kiváltságos juttatásokat, és a törvénytelenségek feletti szemhunyorításokat, azok nem szoktak megbánást mutatni, bocsánatot kérni vagy önként távozni! Mosolyognak és magyarázkodnak! Tehetik! Meddig? Dr. Bokor Imre. A PÁPA SZENTTÉ AVATTA BOLDOG KINGÁT Több százezer ember gyűlt össze a lengyelországi Stary Saczban (Ószandec), ahol II. János Pál pápa szentté avatta Árpád-házi Boldog Kingát, IV. Béla magyar király leányát, a lengyel Boleszláv herceg hitvesét, akinek példás áldozatvállalását választott hazája sokat szenvedett népéért máig nem feledték a lengyelek. Ószandecben áll az a kolostor, ahol Kinga, férjének halála után apácaként élte le életét. A városka szomszédságában elterülő réten a lengyel falusi templomok mintájára fából ácsolt építményt emeltek, ennek oltáránál celebrálta a pápa a szentmisét, amelyben Boldog Kingát szentté avatta. A kanonizációs szertartáson Magyarországot Göncz Árpád köztársasági elnök, a kormányt Dávid Ibolya igazságügy-miniszter képviselte. A köztársasági elnök kíséretében utazott a szertartásra Eckstein-Kovács Péter, Románia kisebbségügyi minisztere, valamint Grzegorz Lubczyk, Lengyelország budapesti nagykövete. A magyar katolikus egyháztól jelen volt Paskai László bíboros, Seregély István érsek és több magyar püspök, köztük Tempfli József Erdélyből és Majnek Antal Kárpátaljáról. A zarándokok Koszovóból, Erdélyből, Horvátországból, Szlovákiából, Lettországból és Litvániá-' ból érkeztek a Krakkó közeli helyszínre, a környező államokat vezetőpolitikusaik képviselték, jelen volt például a szertartáson Szlovákia miniszterelnöke, Mikulás Dzurin- da, és a lengyel politikai élet számos vezető egyénisége. A szentté avatási szertartást Jósé Saravia Martins, a szentté avatási ügyek kongregációjának prefektusa, valamint Edward Nowak érsek, a kongregáció titkára, a szentatya elé járulva kérelmezte. Ezt követően Edward Nowak felolvasta a hívőknek Boldog Kinga életrajzát, és a Lengyelországban tartózkodó, betegeskedő szentatya helyett felolvasta a szentbeszédet. A pápa magyarok, lengyelek nagy szentjének nevezte Kingát, a kórus pedig a mindenszentek litániáját énekelte. Miután II. János Pál elmondta a szentté avatási formulát, az oltárnál elhelyezték Szent Kinga relikviáit, leleplezték Kinga nagyméretű arcképét, és a megtörtént szentté avatásról apostoli oklevél kiállítását kérték. A szentmise végén szokásához híven mindenkihez a saját nyelvén szólt néhány szót II. János Pál. Magyarország és Erdély zarándokainak azt ajánlotta, Kinga példája erősítse meg őket hitükben és segítse életük gyötrelmeinek elviselésében. Gelencén (Erdély) faragott székely kapu mását vitte ezután ajándékba két népviseletbe öltözött legény a szentatyának. A faragott kapu eredetije Szent Kinga egykori kolostorának bejáratánál áll az erdélyi magyarság adományaként. Eckstein-Kovács Péter elmondta, a romániai pápa- látogatás után, amikor a szentatyának nem sikerült meglátogatni híveit Erdélyben, kárpótlást, megelégedést, örömöt jelent, hogy Árpád-házi Boldog Kingát szentté avatták. Kinga példája a kisebbségi sorban élő erdélyi magyarságnak mindig is azt az áldozatvállalást és kötelességtudatot jelentette, amelyet ők vártak és várnak el vezetőiktől. Annak a népnek, amelyik megmaradásáért küzd, különösen fontos, hogy olyan vezetői legyenek, akik összetartó erőt és mércét jelentenek. Kinga példája máig ható üzenet, nem is csak ezért, hanem a nemzeti hovatartozást firtató kérdések tekintetében is. Ahogyan két hazát vállalt egyszerre, Magyarországot és Lengyelországot, azt a nyitottságot példázta, amely a magyarságra a történelemi kezdetektől fogva jellemző volt. A magyarok sosem alkottak zárt közösséget, mindig nyitottak voltak más népek értékei iránt. A kelet-közép-európai össztartozásnak is szimbóluma lehet Kingának egyazon erősségű kötődése szülő- és választott hazájához - mondotta a román kormány minisztere. Göncz Árpád köztársasági elnök pedig a szentté avatás summázásaként azt mondta, olyan ünnepként élte át e napot (amelyen külön örömöt jelent számára, hogy Kinga lánya ült mellette a szertartáson), amely a hagyományos lengyel-magyar barátság további erősödését jelentheti, és hogy e nagy múltú rokonszenvre bizton építkezhetünk a jövőben. /M. N./ Nem nézek én annyit hátra, mint sok hazámfia, hanem inkább előre; nincs annyi gondom tudni, valaha mik voltunk, de inkább átnézni, idővel mik lehetünk. Széchenyi
