Amerikai Magyar Újság, 1998 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1998-03-01 / 3. szám
1998. március AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 11 Korszerű közoktatás (Gondolatok a sztrájkoló tanítók és tanulók korában) Fáy István Egy ország népének értékét mindig a nevelés minősége határozza meg, mert a fiatalság szorgalma, haladása és akarata jelenti a jövőt. Az új generációk versenyképességéhez azonban több alapvető tényező szükséges. Ezek közül döntő fontosságú a családi élet tisztasága, a szülők példaadása, a művelt és hivatásukat szentnek tekintő pedagógusok, megfelelően felszerelt, egészséges iskolák és az államok nemcsak anyagi támogatása, hanem a tanterv szakemberek által való szigorú ellenőrzése, hogy az oktatás színvonala egyenlő legyen a legfejlettebb országokéval. Persze a felsoroltak kizárólag elvi jelentőségűek, mert a gyakorlati megvalósítás vagy sikerül, vagy nem. Ez attól függ, hogy milyen mértékű a társadalmi felelősség a nemzet jövőjének biztosítására. Ha u- gyanis túlságosan elnéző, humanista, vagy pláne képmutatóan liberális, akkor nem várható komoly eredmény. Mi, akik Közép-Európá- ból, pontosabban Magyarországról és az elszakított országrészekből kerültünk ide, nem szégyenkezhetünk. Legjobb példa erre, hogy azok, akiket a két háború közötti nyomorúság késztetett kivándorlásra, kilenc tized részben olyanok voltak, akiknek az iskolai végzettsége nem volt több hat eleminél. Ennek ellenére mihelyt megvetették a lábukat új hazájukban, első dolguk volt, hogy megalapították az egyházakat, melyekben -anyanyelvükön dicsérhették Istent és ami éppen olyan jelentős: lerakták a ma is működő kultúrintézmények alapját. Mindezeket feltöltötték és magasabb képesítésükkel tovább fejlesztették az 1945 után emigrációra kényszerültek. Tehát bebizonyosodott, hogy azok a látszólag nagyon egyszerű falusi iskolák, melyekben írástudókká váltak, egy életre szóló alapot adtak nekik. Otthon szerzett tapasztalataik alapján nem volt nehéz felismerni, hogy az új haza szellemi nívója nem éri el a közép-európai országokét. Bevándorlásuk tehát hatalmas szellemi többletet, potenciális energiát jelentett a befogadó országnak. Akik az ötvenes években kerültek ide, tudták, hogy az angol nyelv nélkül hátrányban vannak ugyan, de alapvető műveltségük — ami nem jelent iskolai végzettséget — és rátermettségük az itt születettek fölé emeli őket. Ez volt az oka, hogy Kanada politikai és szellemi vezetői nagyon komolyan támogatták az etnikumok kultúráját, mint intellektuális többletet. Az európaiak szellemi fölényének négy évtizeddel ezelőtt meg is látszott az eredménye úgy az elemi, mint a középiskolák színvonalán, azonkívül a fegyelem terén. Sajnos ez az egészséges fejlődés nem tartott néhány esztendőnél tovább, mert két faktor teljesen megváltoztatta a pedagógia elveit és a tanítás módszerét, sőt a tanulók magatartását is. Ebben az időben kezdődött el ugyanis a technikai civilizáció szédületes ütemben való fejlődése, amely az eddigi tantervet teljesen átalakította. Ugyanakkor a lelkiismeretlen, függönyök mögül dirigált erkölcsi rombolás torzszülöttjeként elkezdték követelni a legkülönbözőbb, azelőtt soha nem ismert „jogokat" anélkül, hogy bármiféle kötelességet elismertek volna. Azóta az általános és középiskolák, valamint a kollégiumok s egyetemek fenntartásának költségei a csillagokig emelkedtek, ugyanakkor az „ aktivisták " destrukciója következtében a fegyelem teljesen megszűnt. Sőt odáig jutottunk, hogy ma azon vitatkoznak: ne szüntessék e meg a kötelező vizsgákat, mivel azok lelkileg nagyon megviselik a tanulókat, esetleg a pszichiáterek által felfedezett újmódi nyavalya: a pánik- betegség áldozataivá teszik őket. Persze a diszkók és az újabban divatos éjszaka tartott rock’ n roll, kokain és alkohol partyk azok nem. Aki olvassa az újságokat és hallgatja a híreket, jól tudja, hogy a tanítók és tanárok mártírokká váltak, akik állandó félelemben élnek, mert nemcsak személyes biztonságuk, hanem családjuk sorsa is veszélyben forog a 12-18 év közötti bandák életveszélyes fenyegetései miatt. Ezek után cseppet sem lehet csodálkozni, hogy a keservesen megkeresett adódollárokból fenntartott iskolák ablakait és berendezését, átlag minden héten összetörik valahol. Azon sem, hogy 10-12 éves kölykök követelik az ingyen óvszerekkel való ellátásukat Az alapismeretekről sejtelmük sincs, mert a korszerű tanterv értelmében ma a szexnevelés, a rasszizmus elleni harc és nagyvárosokban az afrikai népek története a fő tantárgyak. Ezért a magam részéről természetesnek találom, hogy 1988-ban az egyik préri tartomány egyetemén több, mint 600 hallgató diplomájának kiadását angol nyelvvizsgához kötötték, mivel 17 évi „tanulás” után a legegyszerűbb mondatot is képtelenek voltak megfogalmazni. így jutunk vissza lassanként — kompúterek űrkutató világában — a barlangi ember szellemi nívójára, a kőbunkók reneszánszához, csak ma ezt, az egykor pnvédelmet jelentő szerszámot beretva-éles bicska és pisztoly helyettesíti. Aminek ma tanúi vagyunk'semmi más, mint a fegyelem által mérsékelt és a műveltség által kontroll alatt tartott indulatok szabadesés-szerű, egyre gyorsuló felszabadulása, hogy annak eredményeként újra ösztönember legyen a „homo sapiens’’-bői. A súlyos probléma elől, —
