Amerikai Magyar Újság, 1998 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1998-04-01 / 4. szám
18 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1998. április végeztek az országban négy év alatt. Aki az MSZP - SZDSZ - FIDESZ elvtárs/uraira adja majd voksát és őket ülteti hatalomba, ha jól odafigyel; a síron túl hallani fogja a kisértet manó, Rákosi röhögését, hogy megint sikerült a magyar népet becsapni... A tanítványok teljesítették a mester tanításait. LELKÉSZEK SZÖGESDRÓT MÖGÖTT A református magyarság a Kárpát-medencében a második világháború után sehol sem került olyan megalázó helyzetbe, mint Kárpátalján. A sztálinizmus nem kímélte az egyházakat, a lelkészeit és híveit annak ellenére, hogy lelki szolgálatuk valójában nem sértette a fennálló törvényeket. A fondorlatos szovjet rendszerben alkalmazott antihu- mánus igazságszolgáltatás azonban vádakat koholt - terrorista akció, összeesküvés, hazaárulás, a nemzeti burzsoázia segítése, kémkedés, ellenforradalmi propaganda és agitáció, szabotázs, a feljelentés elmulasztása stb - címen. A református egyház papjai küzül húszán különböző konstruált perek áldozataiként szibériai lágerekben raboskodtak, s néhányan belehaltak az embertelen bánásmód okozta szenvedésekbe. Egyébként a koncepciós perekre jellemző volt, hogy a lelkészek hivatalból kirendelt ügyvédei gyakran magától az elitélttől tudták meg a vádat - már a tárgyalás után. A Kárpátaljai Református Egyháznak 1944-ben 90 temploma, 6 imaháza, száznál több lelkésze és hitoktatója volt, tagjainak száma gyermekekkel együtt meghaladta a 140 ezret. A szovjet csapatok megérkezése elől 40 lelkész elmenekült, 1946-ban még 55 lelkipásztor szolgált. Számuk 1948-49-ben fokozódó üldöztetés, letartóztatások, elhurcolás, majd elhalálozás, illetve áttelepülés révén a 70-es évekig 20-ra csökkent. Gulácsy Lajos, az egyház mai püspöke hét és fél évet, elődje, Forgon Pál négy évet töltött fogolytáborban. Az egyháztól elvették iskoláit, a paplakokat elkobozták, néhány templomot is kisajátítottak állami célra. Utánpótlás nem volt 1974-ig, amikor először kapott a református egyház engedélyt két lelkésztanuló képzéséra. Azóta enyhült az állam szigora. 1989-ben öt templomot kapott vissza az egyház, és 1990-ben az ukrán állam elismerte az egyház jogi személyiségét. Komoly munkát végeznek a belmisszió terén, amely felöleli az egyházi élet teljes spektrumát, szociális elkötelezettségtől az evangelizációig. A missziós körök tevékenysége új lendületet adott a belmisszió kiteljesedésének. A munkácsi és nagyszőllősi árvaház létrehozása a reformátusok rendkívüli áldozatkészségéről tanúskodik. Nagyberegen, Tivadarfalván és Nagydobronyban pedig magyar nyelvű református gimnáziumot tartanak fenn. A kommunista vezetők súlyos csapást mértek a görög katolikus egyházra, papjaira és híveire is.. A lelkészek nagyrésze a munkatáborok szögesdrótja mögé került, mert nem tagadta meg a római pápa fennhatóságát, és nem csatlakozott a Moszkva irányítása alatt álló pravoszláv egyházhoz. 1949-ben az ungvári bíróság 128 papot ítélt 25 év kényszermunkára. Az életben maradottak közül sokan csak az 1955-56-os amnesztia után térhettek vissza szülőföldjükre, de ha továbbrz is folytatták lelkipásztori tevékenységüket, újabb kényszermunka vagy kitiltás várt rájuk. 1989. december 13-án visszaállították jogaiba a kárpátaljai görög katolikus egyházat, és engedélyezték a szabad vallásgyakorlatot. Leghitelesebben egy túlélő, Bendász István (1903-1938) történelmi dokumentumaiból ismerhetjük meg a munkatáborok kegyetlenségeit. A római katolikus egyház 48 latin szertartásu papja közül 1945 és 1956 között 18-at tartóztattak le. A vallásos egyesületeket megszüntették, a gyermekek hitoktatását kiszorították az iskolákból, majd teljesen betiltották. A plébániákat, az egyházi irodákat, papi lakásokat átkellett adni az államnak (ma még felmérhetetlen, mennyi régi okirat, történelmi dokumentum tűnt el nyomtalanul), de az anyakönyveket is maguknak követelték a hatóságok. Az államosított templomokat egyházközségek bérbevették, de használatukért adót kellett fizetniük. Folyamatosan zárták be a templomokat, és a szenthelyeket raktárrá, műhellyé, tornateremmé, múzeummá alakították át. Jelenleg a rendkívüli lelkészhiánnyal küzdő romai katolikus egyház nagy erőfeszítéseket tesz lelkigondozás és a hitélet újjászervezése érdekében. Ehhez Magyarországról küldött ferences rendi szerzetes papok nyújtanak jelentős segítséget. A kárpátaljai római katolikus egyház szervezet formája apostoli kormányzóság, amelynek élén pápai nun- cius áll. Helyettese Kárpátalja elsó római katolikus püspöke, Majnek Jenő Antal, akit 1996. jamuárjában iktattak be tisztségében Munkácson. A 45 éves ferencesrendi szerzetes 1989-ben érkezett Magyarországról missziós feladattal. Az apostoli kormányzóság területén élő magyar, szlovák és német hívek számáról még nem készült pontos felmérés (táboruk 60-70 ezerre tehető). A hitéletnek rendkívül nagy szerepe van a magyarságtudat megőrzésében. Sailga Attila Kedves Honfitársak! Előfizetek lapjukra, sajnos nagy késéssel mivel nem találkoztam vele hamarább. A véletlen műve, hogy megismerhettem. Ha tehetném minden igaz magyarnak az asztalára tenném, higgyék el nagy többségben lennénk. Életem alkonyán vagyok 88 évesen, de arra kérem a jó Istent adja meg, hogy megérhessem hazánk jobb sorsra fordulását. Isten áldását nemzetmentő munkájukra. Honfitársi szeretettel, Tóth János (FL) * Kedves Tóth Úr! Köszönjük az előfizetést és kedves sorait. "Jobb későn, mint soha" tartja a közmondás. Reméljük szeretni fogja lapunkat s kapcsolatunk tartós lesz. További jó egészséget és hosszú életet kívánunk! (A szerk.) TERJESSZE LAPUNKAT
