Amerikai Magyar Újság, 1998 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1998-04-01 / 4. szám

1998. április AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 19 1848 - MÁRCIUS IDUSA - 1998-Nemzetközi huszárfelvonulással kezdődött már­cius 13-án, pénteken a Budai Várban a magyar államiság millenniumának másféléves megemlékezéssorozata, továb­bá az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfor­dulója alkalmából szervezett háromnapos állami ünnep, valamint a Budapesti Tavaszi Fesztivál megnyitója. Az ün­nepség a Hadtörténeti Múzeumban a "Fényesebb a láncnál a kard" elnevezésű kiállítás menyításával folytatódott. Pén­tek este az Operaházban volt ünnepi fogadás a forradalom és szabadságharc tiszteletére.-Országszerte megemlékeztek az 1848-49-es for­radalom és szabadságharc 150. évfordulójáról. Az Ország- gyűlés ünnepi ülést tartott. A Nemzeti Múzeum kertjében Göncz Árpád köztársasági elnök idézte fel a 150 évvel ezelőtti eseményeket. Este az Operaház hagyományos díszünnepségén Horn Gyula miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a XX. század nem volt a mi századunk, de a XXI. az lehet, hogy végre nyertes legyen az ország. —"Visszaszereztük hazánk függetlenségét, miénk lett a szabadság mégis sokunknak, nyolc évvel a rendszerváltás után, keserű a szájíze" — jelentette ki a budapesti Roosevelt téren mondott ünnepi beszédében Orbán Viktor. A Fidesz elnöke hangsúlyozta: bár a szabadság intézményei állnak, működik a parlament, lehetséges a szabad választás, és létezik az Alkotmánybíróság is, ennek ellenére sokan érzik magukat kevésbé szabadnak, mint a nagy változások előtti életükben. Szerinte tartani kell attól is, hogy az egykor oly biztosnak, miénknek érzett szabadság elpárolog, semmivé foszlik, kicsúszik ujjaink közül. A Fidesz elnöke keserű, de létező igazságnak nevezte, hogy a rendszerváltoztatás során kivívott szabadság nem szült rendet. Mára a polgárok okkal félnek kimenni az utcára, és veszélyeztetve érzik magukat otthonukban is. Lassan egy évtizeddel a rendszerváltoztatás után még mindig sokkal többen vannak azok, akik rosszab­bul élnek, mint akik már élvezhetik a változás előnyeit. A szónok rámutatott, hogy kézzelfogható közelségbe került egy olyan Magyarország, amely reménytelenül kettésza­kadt, a kiváltságosok számára igazán kényelmesen beren­dezett, de a lecsuszottak tömegét végleg a mélybe taszítja. A pártelnök leszögezte: miként 150 éve, hazánkban ma is két erő feszül egymásnak, két életforma, két gondolkodás- mód, két értékrend küzdelme ez. Egyik oldalon a múlt erői, a beletörődés és a tehetetlenség, a másik oldalon pedig a jövő ígérete, a bizakodás és a tetterő áll. Csak a haza pol­gárain múlik, hogy a múlt meddig tart és a jövő mikor kezdődik.-Az MDF a várbeli Disz téren emlékezett a 150 évvel ezelőtt történtekre. Lezsák Sándor pártelnök leszö­gezte: a jelenlegi kormány nem a milliók kormánya, hanem a milliomosoké. Úgy vélte: a rendszerváltozás eredménye nem lehet olyan társadalom, amelyben az anyagi javakat néhány kiváltságos lobbycsoport bitorolja, méghozzá éppen azok, akik a rendszerváltozás előtt is vezető pozícióban voltak. Lezsák szerint a mostani kormány tehetségesebb a rombolásban, mint az építkezésben, nagyvonalúbb a ki­árusításban, mint az értékek megőrzésében, az alkot­mányosságnak pedig nem őre, hanem veszélyeztetője.-Az MDNP a Batthyány-mauzóleumnál tartotta meg ünnepi megemlékezését. Szabó Iván pártelnök be­szédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a szabadságharc bebizonyította: a nemzeti egység nem az egyhangúságban, az egyszólamúságban, hanem a történelmi pillanatban megteremtődött egyetértésben fogalmazható meg. Em­lékeztetett arra, hogy a Batthyány-kormányban voltak olyan miniszterek, akik a radikális reformok mellett törtek lándzsát, és akik a bécsi udvar konzarvatív politikáját is támogatták, de a történelmi pillanatban mégis képesek voltak az egységes cselekvésre.-Talpra magyar-. Horn Gyulát és csapatát küldjük nyugdíjba és virágoztassuk fel az országot - hívta fel hall­gatóságát Torgyán József, az FKGP ünnepi nagygyűlésén Pestszentlőrincen. Több mint kétórás beszédében a pártel­nök 1848 üzenetét egy mondatban foglalta össze: a hazát meg kell védeni. Hangsúlyozta ma nem fegyverrel, hanem a választások megnyerése útján képzelhető el a győzelem. Torgyán a magyarságtudat helyreállítását emelte ki, hangsúlyozva, hogy miközben nálunk évtizedekig na­cionalistának, sovinisztának vagy fasisztának bélyegezték azt, aki magyarságára hivatkozott, a nálunk sikeresebb nemzetek sokat adtak önmagukra. A politikus úgy látja, hogy "a legnagyobb szürkeállománnyal rendelkező nép", a magyarság jelenlegi állapota nem saját, hanem vezetői tehetségtelenségének eredménye. Szerinte az FKGP az egyetlen nemzeti erő, amelyik 180 fokos fordulatot akar, a csupán korrekcióra törekvő pártok valójában a kommu­nizmussal egyezkednek.-A Magyarországon több évtizede uralkodó pénz­ügyi oligarchia jármának levetését és a nemzetépítő állam megteremtését jelölte meg célként Csurka István a MIÉP vasárnapi, a Hősök terén megtartott rendezvényén. A pártelnök a saját számítása szerint százezres tömeghez szólva úgy fogalmazott, hogy a kívánt cél eléréséhez nem folyamodhatnak erőszakhoz, csak törvényes, tiszta és alkotmányos megoldás lehetséges, amelynek első lépése­ként a választáson tisztességes embereket kell a par­lamentbe juttani. Elsőrendű feladatnak nevezte a ma­gyarság tragikus fogyatkozásának megállítását, amit szerin­te a jelenlegi kormány megakadályoz, ugyanis "célja az, hogy mielőbb pusztuljunk ki, és így keletkezzen űr, ahová bevonulhatnak az általa kiszemelt nációk". Csurka István a nemzethalál vízióját felfestve a létezés parancsára, isteni parancsra hivatkozva szólította fel cselekvésre a magyarsá­got. Kijelentette: "az egész nemzeti életnek új irányt szabni, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom