Amerikai Magyar Újság, 1997 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1997-02-01 / 2. szám
1997. február AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 23 resi a helyét a mai társadalomban, szeretne boldogulni, ám életlehetősége rendkívül csekély. Ilyen tagoltság mellett erősen érvényesül az oszd meg és uralkodj rajtuk zsarnoki elve. A romániai magyarságot ~ ezt tükrözi az RMDSZ helyzete is -- nem csupán az egész országot nyomasztó súlyos gazdasági, kulturális, erkölcsi válság terheli; a másodrendű állampolgári létbe taszítottság is nehezíti mindennapi életünket. Belső politikai problémáink abból erednek, hogy minduntalan színre lépnek azok. akik ebből a belső válságunkból önmaguk számára kovácsolnak politikai tőkét. — Milyen az RMDSZ belső tagoltsága, van-e ezeknek a csoportoknak történelmi hagyománya? — Nagy bajunk, hogy az RMDSZ-t nem belső kohéziók. hanem egyedül a külső etnikai nyomás, a rendkívül durva asszimilációs fenyegetettség tartja össze. Már létrejöttekor rossz példát követett, a Magyar Népi Szövetség nyomdokaiba lépett. Ez ellen az első pillanattól kezdve, amikor '90-ben, víz- keresztkor először összejöttünk, határozottan tiltakoztam. Szembeszálltam Balogh Edgár veterán kommunistával, ő volt a legnyíltabb ennek a hagyománynak a védelmében. Akkor kifejtettem. hogy most nem szabad ismét ugyanara az útra lépnünk, hiszen az MNSZ súlyos, jóvátehetetlen bűnöket követett el. Sajnos, figyelmeztetésem — azóta is! — eredménytelen maradt. Mivel abban az időben Iliescut is csupán kinevezték az ország élére, így került az RMDSZ vezetői posztjára Domokos Géza is. Őt Iliescu tette oda. Több évtizedes ifjúkori kebelbarátság fűzte össze őket: együtt jártak Moszkvában pártfőiskolára. Domokos kiválóan értett a hatalom megszerzésének és megtartásának "lenini művészetéhez". Nem maradt hálátlan Iliescuhoz. Amikor 1990. január 13-án megtartottuk Maros- vásárhelyen az első. még zártkörű konferenciánkat, ahol mintegy százan voltunk jelen, Domokos furcsa bevezetőt tartott. Arra szólított fel, hogy az RMDSZ feltétel nélkül támogassa a posztkommunista államfőt. Akkor is ellentmondtam neki: még a Jóistent sem feltétel nélkül támogatjuk, mondtam, hiszen van egy kőbe vésett szövetségünk: ha betartjuk a tízparancsolatot, üdvözölünk. De mit nyújt a romániai magyarságnak Iliescu? Később Domokos, gyanús választási körülmények között, néhány szavazatmi előnnyel formálisan is elnyerte az elnökséget, Szőcs Gézával szemben. Domokos, amikor már formailag is megválasztották, maga köré gyűjtötte a vezetésre szánt embereit, a saját táborából. Azóta is ott vannak. Tavaly egyik vitacikkemben azt állítottam, nem látom szívesen az RMDSZ vezetésében az olyan embereket, akinek román a házastársuk, gyermekeik román iskolába járnak, és akiknek otthon román a családi nyelvük. Ezt a három ismérvet természetesen együtt értettem, nem külön-külön. Kijelentésemet azonnal felhasználták ellenem, heteken át hecckampány céltáblája voltam. Főként Markó Béla és Tokay György támadott. Szavaimat kiforgatták. Arról beszéltek, hogy Petőfi sem volt eredetileg magyar származású, mégis kitűnő magyar lett Holott én nem ezt vitattam! Azt viszont továbbra is fenntartom, akinél ez a három ismérv együttesen fennáll, az fogyatékos identitású, még akkor is, ha a neve magyar. Hogyan tarthatnám magyarnak például azt a fiatalembert, még ha az édesapja az RMDSZ befolyásos vezetője is, aki nem tud magyarul? Véleményemért jól elverték rajtam a port a romániai sajtóban, amely a Domokos-utódok kezében van. Tokay György, aki ilyen vegyes házasásgban él. nem átallotta kijelenteni: fasiszta vagyok. Ez lenne a fasizmus? Persze ezeknek az embereknek az volt a célja, hogy eltereljék a figyelmet az éhségsztrájkomról, hogy negligálhassák azt az erkölcsi eredményt. amit ezzel az akciómmal elértem. Az RMDSZ-en belül a valódi törésvonal az önren- delezést akarók és a Domokos-utódok, a neptunisták között húzódik. Ez utóbbiak mindig ki akaiják szolgálni a mindenkori hatalmat, függetlenül a magyar közösség érdekeitől. A Domokos-csoport (Verestóy Attila, később Tokay György, majd Frunda György és az ő famulusa. Borbély László) már korábban is titkos tárgyalásokat folytattak Iliescuval, és a kormány exponensével, de máig sem tudjuk, mert nem hozták nyilvánosságra, hogy miről és miben állapodtak meg. Úgy vélem, az a szerepük, hogy a külvilággal, a hiszékeny Nyugattal elhitessék: nincsenek magyar nemzetiségi sérelmek, tökéletesen működik a demkrááa. Ez a látszatkeltő akció már öt évvel ezelőtt elkezdődött Tokay György már 1991. október 5-én. a Szövetségi Küldöttek Tanácsa egyik összejövetelén olyan előterjesztést tett. hogy az RMDSZ lépjen be a Stolajan-kor- mányba. Előtte pedig, felhatalmazás nélkül, tárgyalásokat folytatott Iliescuval és elvbarátaival. Tervük azonban megbukott, az SZKT elvetette a javaslatot. Helyette a mi platformunk, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés előterjesztését fogadta el, a székelyföldi területi autonómia kialakításához szükséges lépésekről. De nem jutottunk előbbre, mert később Domokos, Tokay és Verestóy a háttérben elgáncsolták a tervezetet. — Ki hagyta jóvá a mostani döntést? — Az RMDSZ két kongresszusa közötti időben erre a döntésre az SZKT az illetékes De előzetes összehívására nem került sor, csupán utólagos tájékoztatást kaptunk. Platformunk, mely a nemzeti-keresztény értékeket képviseli az RM- DSZ-en belül, továbbra is ellenzi a kormányba lépést. Súlyos veszélyeket látunk benne. Bel- és külpolitikailag egyaránt. A középszrntű vezetés, a gazdasági és pénzügyi élet változatlanul Ilrescu és csoportja kezében maradt. A gazdasági helyzet még rosszabb lesz, függetlenül Constantinescu szándékától. Számítani lehet, már a jövő év első felében, a lakosság elégedetlenségére is. Minden várható bajért — van már ilyen tapasztalatunk -- a magyarokat teszik majd felelőssé. Általános vélekedés, hogy a Demokratikus Konvenció. mint politikai tömörülés, rövid életű lesz. Addig volt rá szükség, amíg a posztkommunista Iliescu személyét el nem távolították. Az is elképzelhető, hogy’ a neptunistákat is csak rövid ideig használják a "demokrácia kulisszájáéként. Az RMDSZ mint kormánypárt nem folytathatja tovább, a konvenció "fogságában", az autonómiáért való küzdelmet sem. nem kérheti vissza a Bolyai Egyetemet, és a több mint ezer egyházi iskolát. a tanügyi törvény visszavonását - "mérsékelnie" kell majd magát A legsajnálatosabb, hogy a paktumról nem ismerünk írásos dokumentumot, ilyen nem készült Markó Béla és a neptunisták csupán szóbeli megállapodást kötöttek a konvencióval. Nagyon elszomorítónak tartom, hogy Markó Bélától már hisszú ideje nem idegen a neptunisták gondolkodása és törekvése. Valószínű, Markó Béla ugyanazt a feladatot látja