Amerikai Magyar Újság, 1997 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1997-02-01 / 2. szám

1997. február AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 23 resi a helyét a mai társadalomban, szeretne boldogulni, ám életlehetősége rendkívül csekély. Ilyen tagoltság mellett erő­sen érvényesül az oszd meg és uralkodj rajtuk zsarnoki elve. A romániai magyarságot ~ ezt tükrözi az RMDSZ helyzete is -- nem csupán az egész országot nyomasztó súlyos gazdasági, kulturális, erkölcsi válság terheli; a másodrendű állampolgári létbe taszítottság is nehezíti mindennapi életünket. Belső poli­tikai problémáink abból erednek, hogy minduntalan színre lépnek azok. akik ebből a belső válságunkból önmaguk szá­mára kovácsolnak politikai tőkét. — Milyen az RMDSZ belső tagoltsága, van-e ezeknek a csoportoknak történelmi hagyománya? — Nagy bajunk, hogy az RMDSZ-t nem belső kohé­ziók. hanem egyedül a külső etnikai nyomás, a rendkívül dur­va asszimilációs fenyegetettség tartja össze. Már létrejöttekor rossz példát követett, a Magyar Népi Szövetség nyomdokaiba lépett. Ez ellen az első pillanattól kezdve, amikor '90-ben, víz- keresztkor először összejöttünk, határozottan tiltakoztam. Szembeszálltam Balogh Edgár veterán kommunistával, ő volt a legnyíltabb ennek a hagyománynak a védelmében. Akkor ki­fejtettem. hogy most nem szabad ismét ugyanara az útra lép­nünk, hiszen az MNSZ súlyos, jóvátehetetlen bűnöket követett el. Sajnos, figyelmeztetésem — azóta is! — eredménytelen ma­radt. Mivel abban az időben Iliescut is csupán kinevezték az ország élére, így került az RMDSZ vezetői posztjára Do­mokos Géza is. Őt Iliescu tette oda. Több évtizedes ifjúkori ke­belbarátság fűzte össze őket: együtt jártak Moszkvában pártfő­iskolára. Domokos kiválóan értett a hatalom megszerzésének és megtartásának "lenini művészetéhez". Nem maradt hálátlan Iliescuhoz. Amikor 1990. január 13-án megtartottuk Maros- vásárhelyen az első. még zártkörű konferenciánkat, ahol mint­egy százan voltunk jelen, Domokos furcsa bevezetőt tartott. Arra szólított fel, hogy az RMDSZ feltétel nélkül támogassa a posztkommunista államfőt. Akkor is ellentmondtam neki: még a Jóistent sem feltétel nélkül támogatjuk, mondtam, hiszen van egy kőbe vésett szövetségünk: ha betartjuk a tízparancso­latot, üdvözölünk. De mit nyújt a romániai magyarságnak Ili­escu? Később Domokos, gyanús választási körülmények kö­zött, néhány szavazatmi előnnyel formálisan is elnyerte az el­nökséget, Szőcs Gézával szemben. Domokos, amikor már for­mailag is megválasztották, maga köré gyűjtötte a vezetésre szánt embereit, a saját táborából. Azóta is ott vannak. Tavaly egyik vitacikkemben azt állítottam, nem látom szívesen az RMDSZ vezetésében az olyan embereket, akinek román a házastársuk, gyermekeik román iskolába járnak, és akiknek otthon román a családi nyelvük. Ezt a három ismérvet természetesen együtt értettem, nem külön-külön. Kijelenté­semet azonnal felhasználták ellenem, heteken át hecckampány céltáblája voltam. Főként Markó Béla és Tokay György táma­dott. Szavaimat kiforgatták. Arról beszéltek, hogy Petőfi sem volt eredetileg magyar származású, mégis kitűnő magyar lett Holott én nem ezt vitattam! Azt viszont továbbra is fenntar­tom, akinél ez a három ismérv együttesen fennáll, az fogya­tékos identitású, még akkor is, ha a neve magyar. Hogyan tarthatnám magyarnak például azt a fiatalembert, még ha az édesapja az RMDSZ befolyásos vezetője is, aki nem tud ma­gyarul? Véleményemért jól elverték rajtam a port a romániai sajtóban, amely a Domokos-utódok kezében van. Tokay György, aki ilyen vegyes házasásgban él. nem átallotta kije­lenteni: fasiszta vagyok. Ez lenne a fasizmus? Persze ezeknek az embereknek az volt a célja, hogy eltereljék a figyelmet az éhségsztrájkomról, hogy negligálhassák azt az erkölcsi ered­ményt. amit ezzel az akciómmal elértem. Az RMDSZ-en belül a valódi törésvonal az önren- delezést akarók és a Domokos-utódok, a neptunisták között húzódik. Ez utóbbiak mindig ki akaiják szolgálni a minden­kori hatalmat, függetlenül a magyar közösség érdekeitől. A Domokos-csoport (Verestóy Attila, később Tokay György, majd Frunda György és az ő famulusa. Borbély László) már korábban is titkos tárgyalásokat folytattak Iliescuval, és a kor­mány exponensével, de máig sem tudjuk, mert nem hozták nyilvánosságra, hogy miről és miben állapodtak meg. Úgy vé­lem, az a szerepük, hogy a külvilággal, a hiszékeny Nyugattal elhitessék: nincsenek magyar nemzetiségi sérelmek, tökéle­tesen működik a demkrááa. Ez a látszatkeltő akció már öt év­vel ezelőtt elkezdődött Tokay György már 1991. október 5-én. a Szövetségi Küldöttek Tanácsa egyik összejövetelén olyan előterjesztést tett. hogy az RMDSZ lépjen be a Stolajan-kor- mányba. Előtte pedig, felhatalmazás nélkül, tárgyalásokat folytatott Iliescuval és elvbarátaival. Tervük azonban megbu­kott, az SZKT elvetette a javaslatot. Helyette a mi platfor­munk, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés előterjesztését fo­gadta el, a székelyföldi területi autonómia kialakításához szükséges lépésekről. De nem jutottunk előbbre, mert később Domokos, Tokay és Verestóy a háttérben elgáncsolták a ter­vezetet. — Ki hagyta jóvá a mostani döntést? — Az RMDSZ két kongresszusa közötti időben erre a döntésre az SZKT az illetékes De előzetes összehívására nem került sor, csupán utólagos tájékoztatást kaptunk. Platfor­munk, mely a nemzeti-keresztény értékeket képviseli az RM- DSZ-en belül, továbbra is ellenzi a kormányba lépést. Súlyos veszélyeket látunk benne. Bel- és külpolitikailag egyaránt. A középszrntű vezetés, a gazdasági és pénzügyi élet változatlanul Ilrescu és csoportja kezében maradt. A gazdasági helyzet még rosszabb lesz, függetlenül Constantinescu szándékától. Számí­tani lehet, már a jövő év első felében, a lakosság elégedetlen­ségére is. Minden várható bajért — van már ilyen tapaszta­latunk -- a magyarokat teszik majd felelőssé. Általános vélekedés, hogy a Demokratikus Konven­ció. mint politikai tömörülés, rövid életű lesz. Addig volt rá szükség, amíg a posztkommunista Iliescu személyét el nem tá­volították. Az is elképzelhető, hogy’ a neptunistákat is csak rö­vid ideig használják a "demokrácia kulisszájáéként. Az RM­DSZ mint kormánypárt nem folytathatja tovább, a konvenció "fogságában", az autonómiáért való küzdelmet sem. nem kér­heti vissza a Bolyai Egyetemet, és a több mint ezer egyházi is­kolát. a tanügyi törvény visszavonását - "mérsékelnie" kell majd magát A legsajnálatosabb, hogy a paktumról nem isme­rünk írásos dokumentumot, ilyen nem készült Markó Béla és a neptunisták csupán szóbeli megállapodást kötöttek a kon­vencióval. Nagyon elszomorítónak tartom, hogy Markó Bélától már hisszú ideje nem idegen a neptunisták gondolkodása és törekvése. Valószínű, Markó Béla ugyanazt a feladatot látja

Next

/
Oldalképek
Tartalom