Amerikai Magyar Újság, 1997 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1997-10-01 / 10. szám
1997. október AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 25 MAGYARORSZÁGI HÍREK STOLMÁR G. ILONA AZ ÁTVILÁGÍTÓ BÍRÓK BEFEJEZTÉK a parlamenti képviselők és kormánytagok törvényben előírt ellenőrzését. Az ügynöktörvény által érintetteket felszólították, hogy 30 napon belül mondjanak le tisztségükről. Ennek a felszólításnak természetesen - egy honatyát leszámítva! -- egyetlen volt ügynök, besúgó, ÁVH-s vagy pufajkás sem tett eleget. Magyarországon továbbra is azok maradnak hatalmon, akikről ma már hivatalosan is tudni lehet, hogy sokat ártottak népünknek. A hatalmon maradásuk törvénysértő, mint az alábbaikból is kiderül. Ilyen az ország miniszterelnöke is! Ezért a törvény két ide vonatkozó paragrafusát idézzük, majd az átvilágító bírói testület Horn Gyulára vonatkozó megállapításainak főbb részleteit idézzük. 18.§ (1) Ha a bíróság döntése szerint az ellenőrzött személy végzett az 1. §-ban meghatározott tevékenységet, a bizottság felszólítja tisztségéről 30 napon belül való lemondásra, illetőleg felmentése kezdeményezésére, egyben tájékoztatja arról, hogy ellenkező esetben döntését a 30 napot követő 15. nap elteltével nyilvánosságra hozza. A bizottság felhívja továbbá az ellenőrzött személy figyelmét arra, hogy a döntés ellen bírósághoz fordulhat, és a döntés hatályon kívül helyezését kérheti. A döntésben foglaltak tekintetében a személyhez fűződő jogok megsértése miatt nincs helye bírósági eljárásnak. 21. § Ha a bizottság felszólítja tisztségéről való lemondásra vagy felmentése kezdeményezésére, a döntés közlésétől számított 30 napon belül, továbbá, ha a 19. § szerinti bírósági eljárás esetében a keresetet elutasító jogerős ítélet közlésétől számított 30 napon belül az ellenőrzött személy tisztségéről nem mond le vagy felmentését nem kezdeményezi, a bizottság a 30 napot követő 15. nap elteltével a döntését nyilvánosságra hozza, egyben felhívása alapján a belügyminiszter az adatok titkos minősítését megszünteti. Az (átvilágító bíróság) az 1997. augusztus hó 26. napján megtartott zárt ülésén meghozta a kővetkező határozatot: A Bizottság megállapítja, hogy (...) Horn Gyula (...) 1956-57-ben karhatalmi alakulatban teljesített szolgálatot, továbbá az 1. §. d.) pontjában meghatározott állami tisztséget töltött be. A Bizottság felszólítja Horn Gyulát, hogy a határozat közlésétől számított 30 napon belül országgyűlési képviselői, valamint miniszterelnöki tisztségéről mondjon le, egyben tájékoztatja arról, hogy ellenkező esetben a Bizottság e döntését a 30 napot követő 15. nap elteltével nyilvánosságra Indoklás: Horn Gyula 1954-ben - a Rosztovban végzett tanulmányai befejezése után hazatérve - belépett a Magyar Dolgozók Pártjába (MDP), majd megalakulását követően hamarosan az MSZMP tagja lett. (...) 1956. október 30-án a Budapesti III. kerületi Hadkiegészítő Parancsnokság - a Nemzetőrség parancsnokának, Király Bélának a parancsára hivatkozással -- mint tartalékos alhadnagyot nemzetöri feladat ellátására hívta be. Nemzetőrkén t november 4-ei leszereléséig járőrfeladatot látott el. 1956. december hó elején az MSZMP KB Adminisztratív Osztálya felkérésére jelentkezett rendészeti feladatok ellátására. Tényleges karhatalmi szolgálatot 1956. december hó 15. napjától látott el a Budapesti Rendőr-főkapitányság Karhatalmi Ezredének 3. (úgynevezett "Hunyadi János") zászlóaljában. Szolgálata során részt vett hidak őrzésében, a gyújtőfogház külső őrzésében, a kistarcsai - szervezés alatt álló - gyújtőfogház külső őrzésében, az R-csoport biztosításában, illetőleg jelen volt a budapesti Nyugati pályaudvar előtti tüntetésnél. (...) Karhatalmi tevékenységéért 1957-ben - mint valamennyi karhatalmista - megkapta a 25/1957. (IV.21.) Korm. számú rendelettel alapított "Munkás-Paraszt hatalomért " emlékérmet (...). (...) Az ellenőrzési eljárás során Horn Gyula a Bizottsághoz becsatolt és ismertetett nyilatkozatában elismerte, hogy 1956. december 15. és 1957. júniusa között a Budapesti Rendőr-főkapitányság alá tartozó ún. Hunyadi János Karhatalmi Zászlóaljban teljesített szolgálatot. (...) Horn Gyula elismerte továbbá, hogy 1985. márciusa és 1990. májusa között külügy- minisztériumi államtitkárként, majd külügyminiszterként beosztásából eredően esetenként kapott a Belügyminisztérium által készített írásos tájékoztatókból. Kijelentette azonban, hogy (...) a tájékoztató jelentésekben szereplő információk eredetét és forrását nem ismerte. A belügyminiszter ... átiratából azonban megállapítható volt, hogy Horn Gyula nem csupán esetenként kapott jelentéseket. (...) így a többi között: - a Nagy Imre és társai temetéseinek előkészületeiről szóló két jelentést is (melyekben ellenzéki szervezetek és személyek temetéssel kapcsolatos tervei, elképzelései, tervezett lépései szerepeltek); - Nagy Imre és sorstársai temetésének biztosításáról szóló jelentést (az ellenzékiek temetés napján tett megnyilvánulásairól, további várható lépéseiről); illetve - 1989. december 5- én az SZDSZ nyíregyházi csoportjának tevékenységéről szóló jelentést. (...) A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a Bizottság az ellenőrzési eljárás során - törvényben előírt ténymegállapítási kötelezettségének eleget téve - megállapította, hogy Horn Gyula országgyűlési képviselő, a Magyar Köztársaság Miniszterelnöke 1956- 1957-ben karhatalmi alakulatban teljesített szolgálatot, továbbá olyan állami tisztséget töltött be, amelyben az 1994. évi XXIII. törvény 1. §. a.) pontjában meghatározott szervek feladatkörébe tartozó adatokról döntéseihez tájékoztatást kapott, és így a Törvény 1. §- ának c.) és d.) pontjának hatálya alá esik. Ezért a Törvény 18. §. (1) bekezdésének megfelelően a követ
