Amerikai Magyar Újság, 1997 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1997-10-01 / 10. szám
26 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1997. október kezményekre történt figyelmeztetéssel felszólította lemondásra, és tájékoztatta a jogorvoslat lehetőségéről. A választott magas testület tehát megállapította és a Magyar Köztársaság hivatalos Közlönyében mindenki tudomására hozta: "A Magyar Köztársaság Miniszterelnöke 1956- 1957-ben karhatalmi alakulatban teljesített szolgálatot", magyarul pufajkás volt. Sajnálatos, hogy sem erkölcsi érzéke, sem becsülete nincs annyi az említett személynek, hogy lemondjon! Igaz. az eredetihez képest éppen Homék által jól kiherélt törvény a nyilvánosságra hozatalon kívül semmiféle büntető szankciót nem helyez kilátásba a megszegőkkel szemben. így vizsgálva tehát törvénynek sem tekinthető az átvilágítási cirkusz! Az azonban eget rengető hazugság, amire Horn hivatkozott, miszerint Magyarország választói ismerték az ő múltját s így választották meg miniszterelnökükké. Egyrészt, aki emlékszik a '94-es választásokra, az arra is emlékszik, hogy az MSZP mindvégig nem nevezte meg miniszterelnök jelöltjét, tehát senki sem lehetett biztos abban, hogy Horn lesz az. Másrészt: a miniszerelnököt nem a nép, hanem a parlament választja, azt pedig már jól ismerjük! ÓRIÁSI BOTRÁNYT KAVART, felháborodást és jogos elkeseredettséget váltott ki, elsősorban az ellenzéki pártok és a környező országok kisebbségi magyarságában, hogy Meciar szlovák boxoló miniszterelnök nyilvánosságra hozta, a győri Hom-Meciar találkozón felvetette a "lakosságcsere" gondolatát. Horn ezt állítólag visszautasította, ám ismét eléfelejtett beszámolni a parlamentnek és a közvéleménynek a találkozón elhangzottakról. Ha Meciar nem rendez ez ügyben nagygyűlést Pozsonyban, az érintettek nem is értesültek volna róla. A felvidéki magyarság rendkívül elkeseredett és kétségbeesett, hiszen a szlovák-magyar alapszerződés aláírása óta sokat romlottak életlehetőségeik. Vezetői - mivel a magyar kormányra nem számíthatnak semmiben - a nemzetközi szervezetekhez fordultak panaszukkal, hiszen sok ott élőben vagy kényszer-kitelepítettben még élénken él a háború utáni jog- fosztottság, a benesi törvények, amelyek nemzetközi támogatással lehetetlenítették el a minden vagyonuktól és életlehetőségüktől megfosztott, üldözött magyarságot. De megijedtek és tiltakoztak az erdélyi és délvidéki magyarok is. Legutóbb a Magyarok Világszövetsége követelte a magyarországi kormánytól, hogy hivatalosan tiltakozzon a szlovák kormánynál és a nemzetközi fórumokon - mindeddig hiába Meciar javaslatán a magyarországi szlovákok is mélységesen felháborodtak és hangot adtak tiltakozásuknak. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ADATAI szerint az elmúlt tíz évben a vagyon elleni bűncselekmények csaknem három - százmilliárd forintos kárt okoztak. Kuncze Gábor SZDSZ- es belügyminiszter tavaly, amikor a rendőrség teljes vezérkarát leváltotta, azt nyilatkozta: ha három hónap elteltével nem javul a bűnügyi helyzetés nem javul a lakosság közbiztonságérzete, lemond. Három hónap már többször is eltelt, a közbiztonság soha nem látott mértékben romlik - Kuncze azonban marad! Az elképesztő helyzetre érdemes a Népszabadság tudósításának nagyobb részét idézni: "1987-ben a tolvajok, betörők, csalók 2,1 milliárdos kárt hagytak maguk után, négy évmúlva, 1991-ben már tízszer nagyobbat, több mint 21 milliárdosat. A statisztikák arról árulkodnak, hogy a vagyon elleni bűncselekményekkel okozott károk dinamikusan emelkedtek: 1990 és 1992 között háromszorosára, tízről 29 milliárdra, az utóbbi öt esztendőben szintén közel háromszorosára, 29-ről 85 milliárd forintra. 1980-ban a bűnözők 79 ezer vagyon ellelni bűncselekmény elkövetésével valamivel kevesebb, mint félmilliárdos - esetenként átlagosan hatezer forintos - kárt okoztak. Tavaly az átlagos káros szeg már meghaladta a 220 ezer forintot. 1980 és 1996 között az ismertté vált vagyon elleni büntettek száma 4,6-szorosára, az okozott kár 170-szeresére növekedett. Ha az egyes bűncselekményeket vesszük, az elmúlt évtizedben a csalások és zsarolások terjedtek el. Tíz év alatt az ismertté vált csalások száma 5608-ról 50923-ra, a zsarolásoké 82-ről 724-re nőtt. A lopások és betörések száma 1987 óta háromszorosára emelkedett. ...1980-ban 188 ezer bűncselekményből 116 ezer volt vagyon elleni, a múlt évben a 466 ezerből 365 ezer. Ez azt jelenti, hogy az összbünözésen belül a vagyon elleni bűnök aránya 62%-ról 78-ra emelkedett. Háromszázmilliárdos kár csak lopásokból, betörésekből. sikkasztásokból! Ez még egy országos költségvetésben is tétel! Nem is kicsi. Azt jelenti, hogy az okozott kár összege negyvenszeresére nőtt tíz év alatt! De tegyük hozzá: ez csak az ismertté vált, tehát a rendőrségen bejelentett tétel. A be nem jelentett bűncselekmények száma a statisztikák szerint majdnem megegyezik az ismertekével. Arról azonban jobb nem szólni, hogy a rendőrség még ezeknek a felét sem képes feléderíteni! Minek is tenné? Ahol a törvényeket elsősorban a kormány és törvényhozás nem tartja be, ott nem lehet üldözni a "kisebb" bűnözőket sem. Ezért aztán nem is teszik. Csak az adókat szedik be, sokszorosan, de az állam semmit nem teljesít ezért viszonzásul közfeladataiból. MECIAR PÉLDÁJÁN FELBUZDULVA, és lakosságcsere javaslatát kiválónak tartva, a kolozsvári szélsőségesen nacionalista-soviniszta Funar polgármester nagygyűlésen követelte a román kormánytól, hogy a "sátáni népséget, a magyarságot" lökje határon kívülre, megtisztítva tőlük Romániát. Funar egyben ismét felszólította a kolozsvári magyar fökon- zulátus vezetőjét: távolítsa el Nagv-Magyarország jelképét a zászlóról és zárja be a "kémszervezeti központként" működő konzulátust. Funar Magyarország koronás címeres hivatalos zászlaját illeti a fenti jelzővel! A KORMÁNY MÉGIS NOVEMBER 16-ÁRA akarja kitűzni a népszavazást a NATO-csatlakozás ügyében Az ellenzék követelésére megváltoztatta álláspontját és véleménynyilvánító helyett ügydöntő népszavazá kiírásáról döntött. A termőföld külföldi kézre juttatása ellen aláírásokat gyűjtő ellenzék azonban valószínűleg nem lesz képes ilyen szoros határidőre benyújtani, valamint hivatalosan ellenőriztetni a 200 ezer aláírást, pedig a két népszavazást egyidőben tervezték megtartani, a költségek csökkentése érdekében. Ebben az
