Amerikai Magyar Újság, 1997 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1997-01-01 / 1. szám

1997. január AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 5 fr. Kiss G. Barnabás ofm: Márton Áron jubileumi év Erdélyben lillMlllElillllillllllllllli Márton Áron erdélyi püspök születésének 100. évfordu­lóján, 1996-ban három kiemelkedő esemény keretében ünnepelték a nagy püspök jubileumát. Az ünnepi évet megnyitó szentmise püspökké szentelésének helyén és év­fordulójának napján Kolozsvárott volt. Hadd idézzem a múltat néhány életrajzi adattal: Márton Áron 1896. augusztus 28-án született Csíkszentdomokoson, szülei: Márton Ágoston és Kurkó Julianna. * 1915-ben Gyulafehérváron érettségizik. * 1918- ban, katona a fronton, ahol háromszor sebesül meg. * 1920-ban teológiai felvételt nyer. * 1924. július 6-án pappá szenteli gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök. * 1930-ig káplán, hittanár. Ugyancsak ettől az évtől irodista a püspökségen.* 1936-tól kolozsvári megbízott plébános, majd 1937-ben címzetes kanonok lesz. * 1938-ban Ko­lozsvár plébánosa. * 1938. december 24-én XI. Pius pápa erdélyi püspökké nevezi ki. 1939. február 12-én szentelik a kolozsvári Szent Mihály templomban püspökké. Erre az eseményre emlékeztek a kolozsvári temp­lomban 1996. február 12-én. A szentmise üzenetét így foglalnám össze: Márton Áron életútja olyan eszmény minden ma­gyar és nem magyar, keresztény és nem keresztény számára, melyet ha elfogadnánk, boldogabb lenne az emberi élet, s Istennek kedve telne benne. - Sajnos napjainkban szívesen tekintik az egyházat egy világméretű kultúrközösségnek. Mi, Márton Áron emléke nyomán idézzük emlékeze­tünkbe, hogy az egyház elsősorban Isten népe, és mint Isten népe lesz minden emberi előrehaladásnak és kultúrának forrása. - Ugyancsak elhangzott az is, hogy Márton Áron püspök írásaiból ma is tükröződik az ő emberszemlélete. Testvérként kell tekintenünk minden embert, ha más is a vallása, más a nyelve és kultúrája. - Mint tudjuk, viszon­tagságos időben élt mindenki számára útmutatást jelentő életet. Márton Áron, Erdély püspöke sohasem volt ked­ves személyiség a kommunisták előtt. 1949-ban a román kormány a kultusztörvény értelmében kötelezte a katolikus püspököket, hogy az egyházjogi alapelveinek megfelelő tervezetet adjanak be a kultuszminiszternek. Ez 1948. ok­tóber 28-án megtörtént. A kormány azt gondolta, hogy az írást majd különböző manipulációkkal megváltoztatják, és ez a tervezet lesz az alapja a nemzeti egyház felállításának. Márton Áron észrevette a cselt, és félreérthetetlenül hitet vallott Róma mellett. Bátor kiállásával a kommunisták dühét magára vonta. A sajtóban a közvéleményt Márton Áron püspök ellen hangolták, ő azonban 1949 tavaszán mégis elindult, hogy bérmáljon és híveit látogassa. Ő is tudta, hívei is érezték, hogy búcsúzni jött. - A rendszer tilalmakkal gátolta pásztori útját. így a kommunisták megalázva érezték magukat a püspök iránti lelkesedés óriási mértékén. A sajtóban támadták, de nem mertek hoz­zányúlni, mert a hívei vigyáztak rá. - A körútak során Áron püspök nyíltan beszélt azokról a nehézségekről, ame­lyekkel lehetetlenné akarták tenni a zarándoklatokat, bér- mautakat. Megdicsérte híveinek buzgóságát és hitét, s ki­jelentette, hogy a katolikusoknak nincsen más óhaja, mint az, hogy az ország alkotmánya által biztosított vallássza­badság keretében őseik hitét gyakorolják. 1949. június 21- én csellel letartóztatják... Néhány nappal később így ír róla a vatikáni napilap (Osservatore Romano, 1949. júl. 1.): "Nem hihető, hogy az erőszakosság új volt számára... A csíksomlyói diadalát után következett a Kálvária. Sorsa még titikzatosabb, még homályosabb a közvélemény előtt, mint a szintén bebörtönzött Mindszenty prímásé... Áron püspök fehér lován bevonult már a székely nép legendáiba. Teste a szeretet székely földé, lelke Istené, szíve Rómáé." 1955. január 3-án felfüggesztik börtönbüntetését, és március 24-én tér vissza Gyulafehérvárra. Folytatja fő­MARTON ARON 1896 -1980 Erdély püspöke 1938 -1980

Next

/
Oldalképek
Tartalom