Amerikai Magyar Újság, 1997 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1997-01-01 / 1. szám
1997. január AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 5 fr. Kiss G. Barnabás ofm: Márton Áron jubileumi év Erdélyben lillMlllElillllillllllllllli Márton Áron erdélyi püspök születésének 100. évfordulóján, 1996-ban három kiemelkedő esemény keretében ünnepelték a nagy püspök jubileumát. Az ünnepi évet megnyitó szentmise püspökké szentelésének helyén és évfordulójának napján Kolozsvárott volt. Hadd idézzem a múltat néhány életrajzi adattal: Márton Áron 1896. augusztus 28-án született Csíkszentdomokoson, szülei: Márton Ágoston és Kurkó Julianna. * 1915-ben Gyulafehérváron érettségizik. * 1918- ban, katona a fronton, ahol háromszor sebesül meg. * 1920-ban teológiai felvételt nyer. * 1924. július 6-án pappá szenteli gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök. * 1930-ig káplán, hittanár. Ugyancsak ettől az évtől irodista a püspökségen.* 1936-tól kolozsvári megbízott plébános, majd 1937-ben címzetes kanonok lesz. * 1938-ban Kolozsvár plébánosa. * 1938. december 24-én XI. Pius pápa erdélyi püspökké nevezi ki. 1939. február 12-én szentelik a kolozsvári Szent Mihály templomban püspökké. Erre az eseményre emlékeztek a kolozsvári templomban 1996. február 12-én. A szentmise üzenetét így foglalnám össze: Márton Áron életútja olyan eszmény minden magyar és nem magyar, keresztény és nem keresztény számára, melyet ha elfogadnánk, boldogabb lenne az emberi élet, s Istennek kedve telne benne. - Sajnos napjainkban szívesen tekintik az egyházat egy világméretű kultúrközösségnek. Mi, Márton Áron emléke nyomán idézzük emlékezetünkbe, hogy az egyház elsősorban Isten népe, és mint Isten népe lesz minden emberi előrehaladásnak és kultúrának forrása. - Ugyancsak elhangzott az is, hogy Márton Áron püspök írásaiból ma is tükröződik az ő emberszemlélete. Testvérként kell tekintenünk minden embert, ha más is a vallása, más a nyelve és kultúrája. - Mint tudjuk, viszontagságos időben élt mindenki számára útmutatást jelentő életet. Márton Áron, Erdély püspöke sohasem volt kedves személyiség a kommunisták előtt. 1949-ban a román kormány a kultusztörvény értelmében kötelezte a katolikus püspököket, hogy az egyházjogi alapelveinek megfelelő tervezetet adjanak be a kultuszminiszternek. Ez 1948. október 28-án megtörtént. A kormány azt gondolta, hogy az írást majd különböző manipulációkkal megváltoztatják, és ez a tervezet lesz az alapja a nemzeti egyház felállításának. Márton Áron észrevette a cselt, és félreérthetetlenül hitet vallott Róma mellett. Bátor kiállásával a kommunisták dühét magára vonta. A sajtóban a közvéleményt Márton Áron püspök ellen hangolták, ő azonban 1949 tavaszán mégis elindult, hogy bérmáljon és híveit látogassa. Ő is tudta, hívei is érezték, hogy búcsúzni jött. - A rendszer tilalmakkal gátolta pásztori útját. így a kommunisták megalázva érezték magukat a püspök iránti lelkesedés óriási mértékén. A sajtóban támadták, de nem mertek hozzányúlni, mert a hívei vigyáztak rá. - A körútak során Áron püspök nyíltan beszélt azokról a nehézségekről, amelyekkel lehetetlenné akarták tenni a zarándoklatokat, bér- mautakat. Megdicsérte híveinek buzgóságát és hitét, s kijelentette, hogy a katolikusoknak nincsen más óhaja, mint az, hogy az ország alkotmánya által biztosított vallásszabadság keretében őseik hitét gyakorolják. 1949. június 21- én csellel letartóztatják... Néhány nappal később így ír róla a vatikáni napilap (Osservatore Romano, 1949. júl. 1.): "Nem hihető, hogy az erőszakosság új volt számára... A csíksomlyói diadalát után következett a Kálvária. Sorsa még titikzatosabb, még homályosabb a közvélemény előtt, mint a szintén bebörtönzött Mindszenty prímásé... Áron püspök fehér lován bevonult már a székely nép legendáiba. Teste a szeretet székely földé, lelke Istené, szíve Rómáé." 1955. január 3-án felfüggesztik börtönbüntetését, és március 24-én tér vissza Gyulafehérvárra. Folytatja főMARTON ARON 1896 -1980 Erdély püspöke 1938 -1980
