Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1996-10-01 / 10. szám
30 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1996. október kaptak az oltári szentség és a szent kenetek őrzésére, mert "a plébánia templomtól nagyon távol lévén, a várkapuk nehéz nyitása miatt nehogy a hívek az utolsó szentség felvételétől elmaradjanak." 1446 után Maróthi már a gyulai várban lakott családjával együtt. 1476-ban a Maróthi család kihalásával a vár visszaszállt a király - Mátyás - tulajdonába, aki 1482-ben Corvin Jánosnak adományozta. Corvin János és felesége, Frangepán Beatrix többször tartózkodott a várban, állítólag családi ékszereiket is itt őrizték. Corvin János halála után Beatrix Brandenburgi György őrgrófhoz ment feleségül. Második esküvőjét is Gyulán tartotta, majd a várat állandó lakhelyéül választotta. Halála után a várat az őrgróf örökölte, aki a török előrenyomulás hírére azt kettős palánkkal vette körül. A mohácsi vesztés után a vár Ferdinánd pártján maradt, csak 1530-ban került János király kezére, amikor Czibak Imre 1529-ben körülzárta. Ekkor a várvédők éhínség miatt 1530- ban megadták magukat. Czibak megölése (1534) után a vár Patócsi Miklós, majd testvére, Ferenc tulajdonába került. Özvegyétől 1552-ben Ferdinánd király szerezte meg. A vár földrajzi helyzete következtében egyre fontosabb lett a török elleni harcban. Bár elhanyagolt, rossz állapotba került a király birtokába, 1553-ban egy török csapat mégis sikertelenül próbálta elfoglalni, és 1556-ban Kaszim pasa ostromát is visszaverték. Ez a győzelem főleg Magócsi Gáspár várkapitánysága alatt végzett várerősítési munkának köszönhető. A vár korábbi erősítése 1559-ben kezdődött. Bornemissza várkapitány a palánkokat, árkokat ekkor javíttatta meg. 1562-ben a bécsi haditanács Paolo Mirandola olasz hadmérnököt küldte Gyulára a vár korszerűsítése és megerősítése érdekében. Mirandoláé az első alaprajz, amit Gyula váráról ismerünk. Védőrendszerének kivitelezését a nemrégen végzett feltárások is igazolták. Gyula megerősített vára hat vármegyét védett, mielőtt 1566-ban a török kezére jutott. A török 1566 tavaszán újra megindult s a vártól délre fekvő erősségek mind elestek. Pertáf pasa megtámadta a várat, amely kilenc hétig tartotta magát, de az élelem és víz hiánya miatt, szabad elvonulás biztosítása ellenében a védők a várból kivonultak. A török azonban nem tartotta meg a szavát, s az elvonuló hadat megtámadva rettenetes öldöklést végzett. A gyulai vár 128 évig volt a török birtokában. 1695-ben Mehmet pasa feladta. Rákóczi szabadságharc alatt is fontos szerepe volt a várnak. Erőssége számottevő lehetett, mert Károlyi Sándor tábornok 1705 júniusában hiába ostromolta, nem tudta elfoglalni a császáriaktól, pedig felrobbantására aknákat ásatott a falai alá. Gyula vára 1720-ig az aradi várparancsnok igazgatása alá tartozott. Ezután részben adomány, részben vétel útján Harrucker János György udvari tanácsos birtokába került. Hadászati szerepe többé már nem volt. Idővel gazdasági célokra átalakították, s a megyei péztár, levéltár ugyancsak helyet kapott a falai között. Itt helyezték el a megye börtönét is. Az 50-60-as években a várat helyre állították s helyiségeit múzeum és időszakos kiállítások céljaira rendezték be. Szabályos alaprajzú, belsőtornyos váraink egyik legépebben maradt tagja. Kialakításának formáját valószínűleg nagymértékben befolyásolta az eredetileg a Fehér- Körös vizétől övezett földhát alakulata, amelyre épült. A legutóbbi régészeti feltárások eredménye alapján a nagyjából téglalap alakú várépület és délkeleti falában a fatorony egyidejűleg - előre elkészített terv alapján -, feltehetően olasz hatásra épült. Ezt Maróthi bánnak az olasz Viscontiakkal való kapcsolata is alátámasztja. Zárt, tömbszerű épülete magas téglafalaival egyedülálló hazánkban és különösen az Alföldön. A vár mai alakja több korszak építkezéseiből alakult. A XV. század elején megindult várépítés első szakaszában a várépület magas falainak délkeleti oldalán, a főfalakon belül, az udvar nyugati sarkában - nagy négyszögletes fatoronnyal - egy kisebb épület állt. A főfalak tömbjét már ekkor is körülvette egy külső falöv két, négyzetalakú bástyával. A XV. század közepén elkészült a vár olaszbástyás korszerűsítése. Ekkor a várat körülvevő vízesárkot betemetve, attól távolabbi új árkot ástak, és ott olaszbástyás földműveket is építettek. Nemes Vörös Mihály: A bajnokok Vég-Gyula várában. (Szeged, 1807. Grün Orbán betűivel Népies hősi ének részlete): Vitéz Gécsi elébb bement a kocsmába, S tokaji bort hozott egy nagy butellába, Melynek maga felét előbb kihörpölte, A többit a lova torkába töltötte, Mondván: igyuk meg most Gyula áldomását, Mert már a török vészi benne a lakását, Kedves jó paripám, szála jó lovának, Mondjunk jóéjszakát Vég-Gyula várának! A GYULAI VÁR (Békés megye)
