Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1996-05-01 / 5. szám
AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 20 1996. május A magyar parlament március 12-én jóváhagyta a Büntető törvénykönyv módosítását. A törvény felhatalmazza a titkosszolgálatokat, hogy gyűjtsenek információkat a rasszista cselekményekkel kapcsolatban. A Btk. e passzusának módosítását Vastagh Pál igazságügyminiszter a nyilvánosság előtt nem volt hajlandó kommentálni. ★ Két cigány áll mellettem a trolibuszon. Egyik mondja a másiknak:- Nem állok én egy órát az önkormányzatnál négyezer forint segélyén. A rosseb beléjük! Nincs nekem arra időm. Kevesen vagyunk a 83-as trolin, jó pesti szokás szerint bekapcsolódom a beszélgetésbe:- Munkanélküli?- Az vagyok.- Van családja?- Három, meg két fiú.- Vagyis öt gyermeke van. Miből élnek meg?- Rézből.- Micsodából?- Hát rezet adok-veszek. Hozzák a falusi cigányok a rézkábeleket, azzal kereskedek. Elfogadom az alamíniumot is, de fával nem foglalkozom, azzal sok a gond. Ennyi információt szedtem fel a 83-as trolin, a Kálvin tér és a Horváth Mihály tér között, a VIII. kerületben. A többit Heves megyében tudtam meg. Tavaly június 25-én az Eger-Putnok vasútvonalon Kiss Gábor rendőrzászlós, bélapát- valvi körzeti megbízott tetten érte a borsod- bótai cigány önkormányzat vezetőjét, Horváth Róbertét és négy társát, amint éppen elszállítani készültek 3 kilométernyi lopott rézkábelt. A tolvajok a kisebbségi önkormányzat támogatásokból vásárolt autójával vitték volna a szajrét. A lopott áru értéke meghaladta az egymillió forintot. A MÁV Rt. Vagyonvédelmi Igazgatóságának közlése szerint a MÁV miskolci igazgatóságának területén egyetlen év alatt 92 km rézvezetéket loptak el. A tettesek újabban felszedik az élő vasúti síneket, kitörik az útjelző táblák oszlopait és ezeket is értékesítik. A MÁV fegyveres őröket kénytelen alkalmazni a rablások megakadályozására. Az újféle cserekereskedelmet a Göncz-féle gyűlölertörvény alkotóinak szíves figyelmébe ajánljuk. Az említett cselekményeket ugyanis pontosan körülhatárolható etnikai csoportok követik el, és mivel munkálkodásuk tömeghalált okozó közlekedési katasztrófákat idézhet elő, tömeges méretű gyűlöletkeltés szításának a lehetőségét rejti magában. Szeptember 21-én, a Heves megyei Népújság a következőkről számolt be: ,A Heves megyei bíróság 1995. szeptember 20-án ismét tárgyalta a gyöngyösi kettős gyilkosság és a hozzá kapcsolódó több mint 50 rendbeli rablás, betörés és lopás vádbttjainak meghallgatását... Lakatos Zsolt is vádlott, aki korábban a Roma Ifjúsági Szervezet vezetője és a gyöngyösi önkormányzat kisebbségi referense volt. ” E beszámolóból megtudhattuk azt is, hogy a rablásoknak, lopásoknak és a betöréseknek Lakatos Zsolt cigány referens volt az ötletgazdája. Lakatos javaslatára rámolták ki a gazdag H. L. család otthonát, ahonnan 350 ezer forint értékű ezüst- és aranyékszert vittek el. A Minyak nevű cigánybanda tagjai Lakatos Zsolt javaslatára törtek be a Vámhivatalba, ahol olajjegyeket kerestek. (Lakatos jól tudta, hogy 168 millió forint értékű olajjegyet tároltak a hivatalban.) Lakatos utasítására Bencze Attila és Kovács Róbert betört a hivatalba, ám az olajjegyeket tartalmazó széfet nem voltak képesek a rendelkezésükre álló rövid idő alatt szétverni. A Göncz-féle gyűlölettörvény alkotóinak figyelmébe ajánljuk azt is, hogy egyes kisebbségi önszerveződések a bűnözés agyközpontjaivá váltak. Tarnazsadányban több cigánycsalád lánygyermekek futtatására rendezkedett be. Évek óta abból élnek, hogy városokba viszik és prostitúcióra kényszerítik leányaikat. Ennek az iparágnak a gyakorlása a cigánycsaládok gyors meggazdagodásának módja. Ez a mocskos üzlet a sarudi önkormányzat ülésén is napirendre került, amikor a község cigányságának helyzetét tárgyalták. A másfél órás tanácskozás egyik summázata így szól: „...visszatetsző, és erkölcsileg mélyen elítélendő, hogy nem kevesen leánygyermekeiket használják fel megélhetésük biztosítására”. Hogyan vélekedik a Göncz-törvény a cigányifjúság bűnszövetkezetben, folytatólagosan elkövetett megrontásáról? Ez is kisebbség elleni támadás. És mi lesz azokkal a falvakkal, ahol a magyarság már most számbeli kisebbségként él? Az ott kialakult elviselhetetlen helyzet felszámolása dolgában intézkedik-e vajon a Göncz-törvény? Tarnazsadány iskolájában 139 gyerek tanul. Közüttük már csak 6 a magyar, a többieket a szüleik átiratták Tamamérára és Bo- conádra. A szülők tűrhetetlennek tartják a helyi cigányok nagy többségének részeges- kedő, rabló, tolvaj, gyermekrontó, vérfertőző életmódját. Tarnazsadány magyar szülői közössége ebből a „nevelőiskolából” nem kér, inkább napról napra hóban és sárban vándorútra küldi a gyermekeket... Olvasom a Roma újságot, benne Hell István SZDSZ-aktivista, cigányjogi harcos cikkét a tamaleleszi Dankó-telepről. Idilli képet fest a cigányok erkölcsiről, valahogy a nóta szerint: „Zöld erdő mélyén, kis patak szélén...” Egyszersmind ráhúzza a vizes lepedőt a falu jegyzőjére. Székesfehérvárra utazom, mert úgy hallottam, ott buzgólkodik a Roma Újság talentu- mos újságírója. Javasoltam volna ennek a Hellnek, utazzunk együtt a hevesi faluba, és vizsgáljuk meg a helyzetet. Tudok cigányul, még a 60-as években tanultam, Vekerdi professzor segítségével. Indultam volna, de Fe- -hérváron Hell szomszédjaitól csak annyit tudtam meg, hogy az előző napon is rendőrök tettek rendet a házukban. így Tarnaleleszen kénytelen vagyok magányosan vizsgálódni. Dolgos helybeli cigányok mondják:- A Hell szerkesztő úr olyan cigányokat keresett meg, akinek havi 100 ezer forint segély is kevés volna. Elisszák azok még Krisztus köntöséről is a csatot. Rendes cigányhoz egyhez se ment be beszélgetni. A tamalelesziek elmondják: erdőlopásra rendezkedtek be az itteni cigányok. Minden nap csak annyit lopnak, amennyiért 2-3 ezer forintot kapnak érte a feketepiacon. Többet nem, mert 5 ezer forint fölött már nem egyszerű szabálysértés, hanem bírósági ügy a lopás. A szabálysértés a jegyző dolga, de ha sokat okoskodik, rágyújtják a házát. E vidéken 50 kilométeres szélességben erdőség pompázik. Áthúzódik a határon is, Szlovákiába. Vannak részek, ahol már tarig vágták - lopták - az erdőt. Az itteni fát ózdi orgazdák vásárolják meg a hivatalos ár feléért. Egy tamaleleszi erdőtulajdonos szó szerint a következőket mondta: „Egy éve községi erdőbirtokosság működik a faluban. A vezetők egyetlen fillér juttatás nélkül intézték az erdőbirtokosság ügyeit. Ez év alatt 3 millió forint nyereséget könyveltek el. Ebből végzik az erdőfelújítást, az erdőápolást és az erdővédelmet. Ez az erdő magántulajdon. Ez az erdő az enyém is. A cigányok meg lopják. Ha nem csinál rendet az állam, majd törvényt tesz a falu.” * Heves város „odacsatolt” részében, Pusz- tacsászon a magyarok már nem tartanak csirkét, nyulat, mert a cigányok úgyis ellopják. Parlagon hevernek a kertek, mert ki az a bolond, aki a cigányoknak ültet. Rettegve mennek a magyarok az utcára, mert a ci- gánykölykök kőzáporral fogadják a kapun kilépőket. Ezen a vidéken mondták és mondják egyre hangosabban az emberek: ha nem csinál rendet az állam, majd törvényt tesz a falu. Vajon milyen ítélet születik majd az efféle törvénytétel után? És hány börtönévet kap majd a mulasztásos törvénysértésben vétkes belügy- és igazságügyminiszter? (MAGYAR FÓRUM) Győri Béla
