Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1995-06-01 / 6. szám
1995. június AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 21 érdekes, tanulságos dolgokat figyelhet meg. A hegy meredek lejtőjét körben sáncok teraszai szegélyezik, és az itt legelésző állatok lába vonaldíszes bükki kerámia cseréptöredékeket túr a felszínre. A nagy számú obszidián nyílhegy, simára csiszolt kővéső és balta azt jelzi, hogy a középkori vár előtt egy régi földvár is állt itt. Valószínűleg innen, erről a háromsoros sánccal megerősített földvár területéről rajzott ki a síkság irányába a lakosság. Ezek későbbi bronzkori telepeit Sály község határában, a közelben tárták fel, a még később letelepült hunok és avarok sírjaival együtt. LEÁNY-VÁR Története: Az egyiptomi piramishoz hasonló földkúp - főleg az őszi lombhullás után és tavasz előtt vagy a téli időszakban - szinte hátborzongató látványt nyújt; döbbenetes, hogy milyen mennyiségű földet mozgatott meg e hatalmas méretű vaskori erődítmény építésekor az itt élő, feltehetően nagyszámú népcsoport. Ebben a piramis alakú földkúpba kapuszerű bevágás vezet. Bent a patkó alakú belsővár üregében mentették veszély esetén az itt élők - feltehetően - gyermekeiket és kincseiket. Nagy kultúrájukra utal, hogy a földvár sáncain és várárkán kívül több helyen felfedezhetők a terepalakulatokból az ovális alakú temetkezési helyek, az ún. tumulusok. NAGY-SÁNC Története: Észak-Magyarország legszebb és legnagyobb földvára a bükkszentlászlói Nagy-Sánc. Bükkszentlászló (régi nevén Úhuta) hazánk egyik legbályosabb völgyi települése. Egy szűk völgyben, a Tatárárokban épült. Kb. 2-2,5 kilométer hosszú, egyutcás település. A Nagy-Sánc a Bányabükk nevű mészkőrög déli, bástyaszerűen előreugró része. Nagyjából háromszög alakú fennsik, ahol ma is jól látszanak a nagy kiterjedésű őskori földvár maradványai, a kőből és földből épített sáncok és árkok. Régészeink szerint a bükkszentlászlói Nagy-Sánc a kelta nép kotinus törzsének központja volt. Az időszámításunk előtti időben három évszázadon át lakták. Mint gazdasági és hatalmi központ, megerősített hely (oppidum) volt, de a természetes lejtők és mesterséges sáncok védelmi hellyé avatták. Lakói vasolvasztással és különböző vasáruk (pl. fegyverek, használati tárgyak) előállításával, továbbá grafitmázas cserépedények készítésével foglalkoztak. Ter- melvényeiket a Dél-Borsod földjén élő lovasnomád szkítáknak adták el. Gazdasági és politikai jelentőségükre utal az is, hogy görög mintára ezüstpénzt is készítettek. A Nagy-Sánc nemcsak a történelmi és régészeti érdeklődésű embernek nyújt élményt, hanem azoknak is, akik szeretik a természetet, a szép tájakat. Pompás kilátóhely, 458 m. magas. Pereméről csodálatos körkép tárul elénk: délre a Somogy-hegy (711 m) bükk- és tölgyerdővel borított tömege; nyugatra, a völgy mélyén Bükkszentlászló apró, pirosfedelű házai látszanak, a háttérben pedig a Kerek-hegy és a Nagy-hegy mészkőrögei emelkednek; északra a Bagoly-hegy és a mélybevágódású Bányabükk- völgy; északkeletre a Tatár-árok látható, hatalmas mészkőbányáival. Szépen kirajzolódik Miskolc keleti fele is, különösen a vasgyár és az Avas környéke. Bükkszentlászló központjában az iskola és a terméskő templom mellett van az autóbusz végállomás. Innen mehetünk fel legkönnyebben a Nagy-Sáncra. SAJÓNÉMETI VÁR Története: A prehisztorikus vár teraszai és sáncai a terepalakulatokból még tisztán leolvashatók napjainkban is. A honfoglalás után egyébként itt kővár is épült, amit a Hunt-Pázmány nemzetség Atha nevű tagja épített. Róla nevezték a vár alatti települést Athavelezdnek, a felső részt, Felsővelezdet pedig Váraljavelezdnek. így tulajdonképpen a Sajónémeti és Sajóvelezdi földvár azonos, ez volt egyben a történelmi nevezetességű Árpád-kori alsóvelezdi vár is. VADNAI VÁR Története: A várnak - amely azonos nevű községgel - már csak feltételezett helyét ismerjük. A Bükk utolsó nyúlványán épülhetett a Sajó-völgyben. A felszínen ma már nem láthatók a várfalak, de a hegyről szép kilátás nyílik a Kárpátokra és a Magas Tátra felé. A XV. században, a várnai csata után a cseh husziták egy csoportja - felhasználva hazánkban a zavaros időket - egyre nagyobb területet foglalt el. Többek között meghódították Vadnát is, ahol Komorovszky és Valgata cseh vitézek még 1457 előtt kővárat építettek. Innen fosztogatták a vidéket. Portyáikon a diósgyőri uradalomig is eljutottak. Mátyás király seregei Rozgonyi Sebestyén vezérletével 1458-ban megostromolták és elfoglalták a vadnai erősséget, amelyet nyomba le is romboltak. A Vár-tetőről szép kilátás nyílik nemcsak a Sajó- völgyre, hanem nyugatra a Bán-patak völgyére, keleten pedig a kazincbarcikai újváros házai között folyó Tardona- patak völgyére is, mivel a Dobogó-tető, Tar-kő-erdő és Kőbányai Kisbére hegyláncai között a Vár-tető a legmagasabb pont. Minden zenekedvelő magyarnak ajánljuk STIRLINGNÉ TÁRCZYKOVÁCS ERZSÉBET Árpád-aranyérmes mezzoszoprán énekművésznő hanglemezeit és kazáttáit. Az ár darabonként 12 dollár portóval. Megrendelhetők: 4301 Columbia Pike, apt. 729. Arlington, VA 22204. Tel. 703-553-0473
