Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1995-06-01 / 6. szám

20 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1995. június Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁGI VÁRAK XXIX. (BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI VÁRAK) FÜZÉRKŐI VÁR, HÓR-VÖLGY Története: Füzérkő várának első emlitése IV. Béla 1248-ban kelt oklevelében található, miszerint az egri püspök terü­letéhez tartozó Cserép nevű falu határában, északon feltűnő hegyen a püspök részére vár építését engedé­lyezték. (1248) 326: d locum FyuzercuL. dedimus... auc- toritatem... in Fyuzercu!... castrum edicifandi (Egri érs. t. lt. 1!, F. IV/2.18-9). Nem azonos a Zemplén-hegységi Füzér várával, hiszen a Déli-Bükk egyik legszebb völgyében, a Hór-völgy- ben fekszik a Lillafüred-Hollóstető-Cserépfalu felé haladó műút mellett. Tulajdonképpen egy kisméretű vár falainak maradványai. Diósgyőr elővára lehetett az Anjou-korban. Az alatta haladó utat biztosította, amely akkor jelentős közlekedési út volt a Bükk-alján át a diósgyőri királyi vár­hoz. Túraútvonal: A répáshutai elágozástól haladunk a Cserépfalu felé vivő műúton. Vécsverő után a Hideg-patak völgyét érintjük, de csak a völgy bejáratát. Jobra tőlünk a Nagy- Dali, majd Őr-parlag nevű erdőrész látható. A műút és a Füzér alatti vadászház felé bevezető túrista útak ke­reszteződés háromszögében emelkedik Füzérkő sziklás hegyoldala (450 m). Szomszédságában, az 1932-ben részben feltárt barlangból sok őskori kőszerszám került felszínre, de csepkőképződményei is figyelemre méltók. A sziklatöm­bök között találjuk a középkori eredetű falmaradványokat. ÖRÖSÚR VÁRA, KÁCS Története: Kács község határában, a községbe vezető műút baloldalát szegélyező Vár-hegy északi oldalában, a hegy­oldal kiszögellésén (hegypihenőjén) nagyjából köralakú kis romterületet találunk. A sziklás hegység kiválóan alkalmas volt kisebb vár építésére, mert a magasból jól lehetett el­lenőrizni a mai műút helyén vezető akkori forgalmi útvona­lat. A Vár-hegy kis szorost képez a szemben emelkedő alacsonyabb domboldallal. Ugyancsak ellenőrizni lehetett innen a mai Kács területén a régi települést (mai temp­lomának elődje a XIII. századból származik) és már akkor is meglevő ősi bencés kolostort. Urai az Őrs nembeli Da­róczkiak vagy Daróci Tiboldok, Gesztiek, Sályiak voltak. Az árokkal övezett várat, az alapfalaiból Ítélve köralakú várfal övezte. Ezen belül volt a balső vár. A vár kis ter­jedelmű volt ugyan, de fontos szerepe lehetett az alatta vezető útvonal és szükség esetén a települések védelme szempontjából. Túraútvonal: A romok felkeresését célszerű összekötni Kács- fürdő (régi nevén Kács-Tapolca) megtekintésével, ahol üdülőt létesítettek az ősi bencés kolostor épületében, amelynek mai formája a XVIII. században alakult ki. A szépen bekerített és alagcsövezéssel víztelenített parkban strandfürdő is van, és a környező hegyoldalon (a fürdőtől balra) fapanelházakat is építettek. Ezek elsősorban az üdültetés céljait szolgálják, de a kirándulóknak is lehetővé teszik az üdülő területének (a források környékének) felke­resését. Százados nyárfák és újabb telepítésű fenyők övezik ezt a helyet. Az egyik régi melléképület bejáratánál két hatalmas fatörzs tönkje emlékeztet a már kivágott ősi tölgyfákra. A bővizű források három kialakított forrásme­dencéből törnek elő. Vizük 22 fokos, gyengén szénsavasak. Ez a forrásterület a Bükk lábainál fekvő hévizes területek egyike. (Eger, Miskolc-Tapolca, Diósgyőri-Tapolca és Kács-Tapolca.) A főutcán lefelé gyalogolva jobbra, a templomot látjuk a templomdombbal. Erre érdemes felmenni, mert szép rálátás nyílik, annak közvetlen környékére és a Bükk előhegyeire. A templomot kivülről-belülről szépen rendbe­hozták, belső berendezése barokk. A templom története a bejárati előtérben bekeretezve olvasható. KECSKE-VÁR, KISGYŐR Története: Leányvárhoz és a borsodgeszti Halomvárhoz ha­sonló hatalmas méretű, de kettős őskori földvár gyűrű- alakú sánccal és terasszal. A Dél-Bükköt behálózó nagymé­retű erődítménysor része volt. Kisgyőr községből délnyugati irányban a Meleg­bérc, Hintás, Széleslápa érintésével Nagy-mezőre megyünk, ahol a műút északnyugati irányba kanyarodik Békény pusztára. Békénynél a jobboldalon lévő Remete-hegy al­jában tovább gyalogolunk, majd balra egy erdei szekérúton, a Tölgyes-Mátra területén először Alsó-, majd Felső- Kecske-várhoz érünk. LATOR- VÁR Története: A Vár-hegyen egykori nehéz idők tanúi: toronysze­rű, 4-5 m-es falmaradványok láthatók. Ezek a Dél-Bükk területén egykor magukat befészkelő husziták várának csonkjai. Van valami lehangoló a szétdúlt falak látványában. Ha valaki jobban megfigyeli ezt az elipszisz alakú kúpot,

Next

/
Oldalképek
Tartalom