Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1995-01-01 / 1. szám
12 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1995. január történelmi egyházak és az RMDSZ országos vezetői is, akik megrendülve hallgatták az áldozatok névsorának felolvasását. Ezenkívül elhangzottak a templomban azoknak a magyar településeknek a nevei is, amelyekről mostanáig nem volt szabad beszélni: Csíkszentdomonkos, Csíkkarcfalva, Csíkdánfalva, Gyanta, Kőröstárkány, Kishal- mágy, Magyarremete, Szárazajta és mások. A szertartás végén a templomba felhangzott a magyar himnusz, mert bár a román parlament nemrég fogadta el az ezt tiltó törvényt, az még nem lépett hatályba. Funar kolozsvári polgármester köre ezzel kapcsolatban provokációt emleget és a városi hatóságok valóságos nyomozást folytatnak annak megállapítására, hogy kik voltak azok, akik az isten- tisztelet alatt magyar nemzetiszín szalagos koszorút helyeztek el a templom mellett álló Mátyás-szobor talapzatán. * Takamado japán királyi herceget, Akihito japán császár unokaöccsét, aki háromnapos magánlátogatáson Magyarországon járt, fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök. Japán vendégének Göncz Árpád megerősítette az Akihito császár részére szóló magyarországi érvényes meghívást, amelynek teljesítésére valószínűleg jövő tavasszal fog sor kerülni. * Ülést tartott az MDF parlamenti frakciója és ott Kádár Béla volt miniszter, országgyűlési képviselő, a parlament költségvetési és pénzügyi bizottságának elnöke bírálta a jelenlegi kormány politikáját. A költségvetési törvényt az ellenzék vitára alkalmatlannak és végrehajt- hatatlannak ítéli. Kádár attól tart, hogy gazdaságban pár hónapja jelentkezett kedvező folyamat - a nemzeti össztermelés 3 százalékos növekedése, amire négy év óta nem volt példa — a jövő évtől erősen lefékeződhet a terve- bevett korlátozó intézkedések miatt. Szabó Iván frakcióvezető aggasztónak nevezte az új kormány személyzeti politikáját, mert a mostani elbocsátási hullám messze meghaladja az 1990-ben történt vezetőváltást. Sokan kerülnek viszont politikai szempontok miatt pociziókba és a kormány teljesen új, a köztisztviselői törvényben nem szereplő státusokat kreált saját klientúrája részére. Kormánybiztosokat neveznek ki helyettes államtitkári ranggal, akiket Szabó Iván politikai komisszároknak nevezett. (Itt kell megjegyezni, hogy legutóbb Horn Gyula miniszterelnök kikelt a túlméretezett állami adminisztráció ellen és a takarékosság jegyében kijelentette: az ország számára elfogadhatatlanul magas az egymillió fős köztisztviselői gárda és szükség van a létszám észszerű csökkentésére.) * * Környezetvédelmi és idegenforgalmi konferenciát tartottak Balatonfüreden a Balaton sorsában érdekelt szervezetek és hatóságok. A szó Közép-Európa legnagyobb tavának megmentéséről foly, mert egyöntetűen magállapítást . nyert, hogy a tó vízminősége gyorsuló ütemben romlik és ha ez így megy tovább, ha a folyamatot nem álítják meg, hamarosan ki kell tenni a táblát: a Balaton fürdésre alkalmatlan. A halpusztulás, a nádasok sorvadása, az algák túlburjánzása már a hatvanas évek óta tart, de egyik kormányzat sem áldozott pénzt a Balaton megmentésére. Szakemberek szerint évente két-három milliárd forintot kellene fordítani a tó vizének tisztítására, de a költségvetésben ez sehol sem szerepel. Pedig ha be kell "zárni" a Balatont, az idegenforgalmat óriási kár éri, de a környéken tízezrek vesztik el a kenyerüket is. A konferencia egyik előadója elmondotta, hogy ENSZ-környezetvédelmi segélyből négy éve vettek egy kotróhajót, ami azóta is a keszthelyi kikötőben rozsdásodik, mert nincs évi 10 millió forint az üzemeltetésére. * Gál Zoltán, a magyar országgyűlés elnöke parlamenti küldöttség élén ötnapos látogatást tett Indiában. Az útra főleg gazdaságpolitikai okokból volt szükség, mert a két ország keresekedelmi kapcsolatai az utóbbi években meglazultak és a régebbi többszázmillió dolláros árúcsere- forgalom száz millió dollár alá esett. A magyar küldöttséget nagy érdeklődéssel fogadták indiai kormány- és üzleti körök és főleg a piacgazdaság kiépítésének tapasztalatai iránt mutattak érdeklődést. Gál Zoltán és a kíséretében lévő magyar üzletemberek főleg gazdasági jellegű tárgyalásokat folytattak indiai partnereikkel. * Eldőlt a május óta tartó politikai kötélhúzás: Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beadta lemondását a kormányfőnek. Mint az köztudott, Bőd Péter Ákost 1991-ben nevezte ki néhai Antall József az állami bank élére és ez a szerződés hat évre szólt. Amikor májusban Horn Gyula került a kormány élére, az MDF-es politikusból lett bankelnök poziciója megrendült és az új miniszterelnök nem is titkolta, hogy nem szívesen dolgozik együtt az előző kormánytól örökölt pénzügyi szakemberrel, akinek egyébként késégbevonta rátermettségét is. Bőd Péter Ákos mindennek ellenére ragaszkodott pozíciójához és tudtára adta a miniszterelnöknek, hogy a banktörvény értelmében a jegybank független a mindenkori kormánytól és többek közt ezért is tart vezetőjének a mandátuma 6 évig. Az elmúlt fél évben azonban számos ellentét mutatkozott a Nemzeti Bank és a kormány kapcsolatában és Bőd Péter Ákos egyre többet foglalkozott a lemondás gondolatával. Végül most látta elérkezettnek az időt arra, hogy politikai okokra való hivatkozással visszaadja megbízatását. A folyamatosság biztosítása érdekében a bank ügyeit ideiglenes jelleggel Hárshegyi Frigyes és Czirják Sándor elnök- helyettesek viszik tovább. Az utód személyéről különféle találgatások vannak: legvalószínűbb jelölt Surányi György, aki egy ideig már betöltötte ezt a pozíciót (és Antall Józseffel támad személyi ellentétei miatt kellett távoznia), de mindjárt utána következik a sorban Bartha Ferenc, aki egy ideig szintén volt MNB elnök. Végül szóba jöhet még Medgyessy Péter neve, aki ma a miniszterelnök tanácsadó testületének elnöke és a Befektetési és Fejlesztési Bank vezérigazgatója.
