Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1994-03-01 / 3. szám

6 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1994. március fiatal művészek szerepeltetését, akiket aztán mindig beajánlok más amerikai városokba is, elsősorban oda, ahol tiszteletbeli konzuljaink vannak és sok magyar él. Sikerült már megnyernünk olyan nagy neveket, mint Marton Éva és Kocsis Zoltán, de az is öröm, ha kezdőknek tudunk fóru­mot biztosítani. Arra is törekszem, hogy alkalmanként megszólaltassuk a határon túli magyarság képviselőit is, ahogy szerepelt már a követségen felvidéki és erdélyi ma­gyar művész. Végül az is célom, hogy kimenjünk a nagy- követségről és más követségekkel közösen, azoknál ren­dezzünk kulturális programokat. Erre számos példát tu­dok felsorolni: összehoztunk már közös programot a svájci, az osztrák, a kanadai, az izraeli és a finn követséggel, de tavalyról emlékezetes marad a Smithonian Institute sponzorálásával tartott előadássorozatunk, a gyereknap és a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) bemutatótermében ren­dezett képkiállításunk, amivel párhuzamosan ugyanott több előadásra és filmvetítésre is sor került. —Miből tudod előteremteni mindehhez az anyagi alapot? —A kulturális munkára nincs külön költségveté­sem, annak kiadásait a nagykövetségi büdzséből kell ki­gazdálkodnom. Pedig van fizetnivaló bőven: mikor két és fél évvel ezelőtt elkezdtem ezzel foglalkozni, a követség nagytermében mindössze 54 szék volt. A múltban nem is kellett több, hiszen kulturális rendezvényekre nem mu­tatkozott igény. Hogy le tudjam ültetni a közönséget, első lépésként kellett vásárolnom 200 széket, de néha már ez is kevés... Noha a legtöbb művész nem kér tiszteletdíjat és jótékony célra ajánlja fel szereplését, a zongorakísérőknek gyakran fizetni kell. Aztán pénzbe kerül a meghívók nyom­tatása, a postázás és költségesek az előadások utáni fogadá­sok, még ha csak egy pohár borral kínáljuk is meg a ven­dégeket. Amikor mi hozatunk ki pld. egy fiatal művészt, attól nem kívánhatjuk, hogy maga állja az útiköltségét. Egy idő óta mindehhez segítséget kapunk a Friends of Hungary alapítványtól, aminek javára szoktunk néha belépődíjat szedni. Sokat várunk a most létesült Hungarian American Cultural Associationtól, mely vezetőséggel és széleskörű tagsággal egész Amerikára kiterjedően arra alakult, hogy támogassa a nagykövetség kulturális tevékenységét és se­gítse minél több, főleg fiatal hazai művész kihozatalát. —Ha mérleget csinálnánk az elmúlt két és fél éves kulturális működésedről, mire emlékeznél vissza legszíveseb­ben? —Minden műsor kedves volt számomra, nem tudnék rangsorolni. A közbeeső két nyári szünetet leszá­mítva összesen 24 hónapon át követték egymást a különbö­ző programok s ez mintegy 35-40 alkalmat jelentett, de külön egyiket sem tudnám kiemelni a többi rovására. Annyit azért elárulhatok, hogy a szívemhez legközelebb a folklór áll, annál is inkább, mert Emese, a feleségem folklórista és ezen a vonalon ő a legjobb munkatársam. —Hallhatnánk valamit a jövő terveidről? —Hogy először egy most még folyamatban lévő programot említsek, a West Virginia államban lévő She­pherd College teljes évig tartó magyar előadássorozatot rendez velünk karöltve. A Magyar Év keretében lesz matyó kiállítás, népi táncegyüttes és ismertterjesztő műsor. Ezt máshol is meg szeretnénk ismételni. A nagykövetségi es­tekre több meghívást tervezek, olyanokat is, amelyek meg­lepetést fognak okozni. Egyet ezek közül mégis elárulok: bírom már a félig magyar származású André Watts ígéretét, hogy eljön hozzánk játszani. Természetesen Lisz-tet... Rendkívüli elfoglaltsága miatt az időpontban azonban még nem tudtunk megállapodni. De számíthatunk rá! Ennél jobb hírt nem hallhattunk volna. És szívből gratulálva Szabó Csaba eddigi páratlan munkájához, várjuk a folytatást, várjuk Wattsot... Stirling György A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÚJ MINISZTERELNÖKE Boross Péter 1928. augusztus 27-én született Nagy­bajomban. 1947-ben Kaposváron érettségizett, a budapesti jogtudományi karon 1951-ben végzett és 1957-ig a Fővárosi Tanácsnál mint tisztviselő dolgozott. Az 1956-os forradalmi események idején, a forra­dalmi bizottság tagjává választotta, de tagja lett az értel­miségi forradalmi tanácsnak is. 1957. januárjában elbo­csátották és letartóztatták, majd internálták és 1959. végé­ig, rendőri felügyelet alatt tartották. A Kádár-rendszer idején dolgozott mint segéd­munkás, képügynök, csapos, vendéglátóipari üzletvezető és igazgató. 1992. augusztustól a Magyar Demokrata Párt tag­ja, 1990. május 30-tól július 23-ig a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, 1990. július 23 és december 21 között tárcanélküli miniszter, 1990. december 21-től be­lügyminiszter, majd Antall József miniszterelnök távollété­ben őt helyettesíti, halálát követően pedig Göncz Árpád köztársasági elnök felkérésére ügyvezető miniszterelnök. Felesége nyugdíjas, két gyermekük van. A parlament elé terjesztett kormányprogramból, Boross Péter kormányfő politikája, Antall miniszterelnök nemzeti megújhodás programjára épül, annak tartalmát és szellemiségét képviseli, a folyamatosság, stabilitás és fej­lődés jegyében. Felelősége tudatában kijelentette, hogy a rendszer- váltoás megalapozása befejeződött és az vissza nem fordít­ható. Szakvélemény szerint Boross Péter erős politikai egyéniség, aki kellő diplomáciai rutinnal rendelkezik. Ha képességeit arra használja fel, hogy az országban biztonsá­got, békességet és rendet tartson fenn, úgy minden bi­zonnyal találkoznak törekvései a nemzet szimpátiájával. Simon Ferenc NE FELEJTSE EL ELŐFIZETÉSÉT MEGÚJÍTANI!

Next

/
Oldalképek
Tartalom