Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1994-06-01 / 6. szám
18 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1994. június HORN GYULA ÉLETRAJZA Az alábbiakban Horn Gyula életrajza olvasható Kubinyi Ferenc "Fekete lexikonjának alapján. Horn elvtárs a Magyar Szocialista Párt elnöke és mint ilyen, a miniszterelnöki szék legvalószínűbb várományosa. Pártja, a kommunista utódpárt kapta a mostani választáson a legtöbb szavazatot s a hajdani funkcionáriusok megint visszatérhetnek a hatalomba. Tanulságos olvasmány Horn elvtárs életrajza, mert abból mindenki megtudhatja: kik fogják vezetni a következő négy éven át Magyarországot... Műszerész, közgazdász, pénzügyminiszteri előadó. Külügy- minisztériumi attasé, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) külügyi osztályának vezetője. Követségi tanácsos. Külügyi államtitkár, külügyminiszter. Jelenleg a Magyar Szocialista Párt elnöke. Budapasten született 1932. július 5-én. Anyja neve, Csömvei Anna. ***** Horn Gyula életpályája a szokványos pártkarrier. Az értelmes fiú először tanonc, majd szakéretségi után szovjet ösztöndíjas. Hazatérése után a pénzügyminisztériumban főelőadó, amikor ráköszönt az 1956-os forradalom. Október 28-án, mint tartalékos tiszt bevonul a III. kerületi honvéd kiegészítő parancsnokságra, beöltöztették, ellátták fegyverrel, igazolvánnyal és járőrszolgálatra osztották be. A forradalom leverését követően december 12-én a pártközpontba hívatta munkatársaival és a többi szovjet ösztöndíjassal együtt Czinege Lajos az adminisztratív osztály akkori vezetője. Felszólította az egybegyűlteket ideiglenes karhatalmi szolgálat teljesítésére. December 12-én Géza bátyját, mint a kádárista pártnak, az MSZMP-nek kerületi szervezőjét, ismeretlenek a Népligetben felakasztották. Sajátságos dolog, hogy a forradalom leverése után az un. "Fehér könyv" az áldozatok között nem említi Horn Géza nevét. Két nappal később Horn Gyula a Kerepesi úti laktanyában, a Budapesti Rendőr-főkapitányság "Hunyadi János" karhatalmi zászlóaljának tagja azaz pufajkás lett. Parancsnoka Orbán Miklós ÁVH-s ezredes. Váczi Dezső pártfunkcionálisból lett pufajkás ezredes egységében Sopron környékén is szolgált. Az egység feladata az volt, hogy gyorsanmozgó kommandóként a Wippon gépkocsikra szerelt golyószórókkal le tudják lőni az Ausztria felé menekülőket. 1957. májusában szerelték le. 1959. tavaszán a Külügyminisztériumba helyezték attaséi beosztásba. Először a szovjet osztályon dolgozott, majd 1961-től a szófiai nagykövetségen volt gazdaságpolitikai munkatárs. 1963-tól a belgrádi nagykövetség tanácsosa. 1983. július 6-tól 1985. március 28-ig, Berecz Jánost és Szűrös Mátyást követve az MSZMP, külügyi Osztályvezetője lett. 1985. március 28-án az MSZMP. Központi Bizottságának tagjává választották. E két beosztásából adódóan is, mint kiderült - melyet előzőén konzekvensen tagadott - tudomásul bírt arról a törvénytelen valutakicsempészési akcióról, melynek során évek alatt az MSZMP egyes vezetői 404 millió forintnak megfelelő dollárösszeget siboltak ki Moszkvába. 1980. januárjában utazott először Amerikába, ahol Arthur Shneier New York-i főrabbinak, a külpolitikai tanács vezető személyiségének lakásán találkozott az Egyesült Államok ötven jelentős gazdasági szakemberével, bankárokkal és politológusokkal. Idehaza kiváló kapcsolatokat létesített a sajtóval. A külpolitikai újságírók közül Hajdú Jánost tartotta a legtehetségesebb zsurnalisztának. Horn volt az, aki kiharcolta Hajdú számára a berni magyar nagyköveti posztot. Majd annak ellenére, hogy hajdú az emlékezetes Duray ügyben pártutasításra az Elet és Irodalomban ortodox bolseviki módon megtámadta Csoóri Sándort, álláspontját 1994-re sem revideálta és ilyen körülmények között - az egész ország felháborodására - Horn Gyula támogatásával Hajdú MSZP képviselő jelölt lett. A történtek ismeretében, erőteljes kétkedéssel fogadhatjuk Horn következő állítását: "a hatalmon lévő párt soraiban mindvégig meglévő reformmozgalom erőfeszítései nyomán belülről indult el a rendszerváltás folyamata". Köztudott hogy a gazdasági ellehetetlenülés okából a rendszer- váltás folyamata Moszkvából indult el. Az MSZMP vezető elitje, nem önként és dalolva egyezett bele az általuk ma is időlegesnek tartott rendszerváltozásba. 1989. május 10-én külügyminiszterré, június 24-én az MSZMP. Intéző Bizottságának tagjává nevezték ki. A nagy tette, melyről ma is vitázik Németh Miklós volt miniszterelnökkel a kezdeményezés és a végrehajtás dicsőségét illetően, az 1989. szeptemberi határ megnyitás a menekülő NDK. állampolgárok előtt. Úgy tűnik, hogy Németország Horn mellett tette le a voksot. Talán érthetővé teszi ezt egy felvilágosítás. A "Die Welt" nevű német lapban 1992. március 18-án egy cikk jelent meg, amelyet Horst Teltschik Kohl kancellár volt személyi tanácsadója jegyzett. Többek között ezt írta: "A fenti három személyen keresztül (Németh miniszterelnök, Horn külügyminiszter és a bonni magyar nagykövet) a 80-as években pontosan tudtuk, hogy Moszkvában mit gondolnak rólunk...". A felvilágosítás pontos és kielégítő, és hírt ad a szovjet elhárítás csapnivaló voltáról. Ami még hátra volt, a kormányzó kommunista elitbe befutott pályájából, az az előkészítő munka az új párttal az MSZP-vel kapcsolatosan. Nagy szerepet játszottak ebben a pénzügyi kérdések. Horn visszaemlékezéseiben elmondja, hogy 1990. márciusában ismerkedett meg Josef von Ferenczivel, a nagyhírű német sajtómenedzserrel. A derék üzletember Berecz Jánosnak, a kádári elit ismert szereplőjének igen közeli ismerőse. Fe- renczit nagyon megbecsülte a párt. A Vörös Csillag Érdemrend és Kecskemét város díszpolgári oklevelének büszke tulajdonosa. Mint Horn állítja: "Ferenczi sokat tett és tesz Magyarország érdekében, (...). Minden felénk irányuló vállalkozása nagy hasznára vált országunknak." Az MSZP elnökének olyannyira igaza van, hogy Ferenczi úr a Pálffy- féle vörös pecérlegénységnek, a katonapolitikának hajdani
